Quaestor károsultak megmentéséért

Azért nem mozgatták sokan a pénzüket át máshova, mert TBSZ-re, NYESZ-re tették be - amit az állam is nagyon promotált AKKOR - közben a TBSZ 5 évre szól (plusz a gyűjtőév), most 2-3 év után fel kellett volna törni a számlát ? Megszivatták a népet ez a szitu. Az "óriási" hozamkülönbségek is mesék, kötvények tucatjait reklámozták ennél jóval magasabb hozamokkal - maximum "pult alól", vagy nem ennyire feltűnő módon. Egy normálisan működő országban pedig ha egy vállalat rosszul fektet be, akkor nem huszon X év után véletlenül derül ki, hanem a >normális< ellenőrzések során, akár a simlisség kezdete után 1-2 évvel. S akkor a kár nem 200 milliárd. Zárójelben a piaci szereplők pedig ha tudtak a "rosszul befektetett vállalati helyzetről" akkor meg cinkosok, sárosak a falazásban... mert most itt is egy két komment oly bölcs a vállalati kötvények rizikófaktorával kapcsolatban, kár hogy nem évekkel ezelőtt írták le olyanok mint itt a 1833-as is... ja akkor neki sem volt fingja sem mi az ábra a Q-nál, aha utólag meg baromi okos, "miért nem BANKBA tettétek..." Ja, mert bank nem ment csődbe ugye ? Ki tudja ez is becsődölt volna-e ha nem játszik a magyar állam mindenkinél okosabbat, s nem szedi ki a lóvét a kisemberek orra elől ?!

#1847: - Re: Re: Re: Re: Re:  

 Sajnos rengeteg károsult ezt mondja, hogy megtévesztette őket a Quaestor, szándékosan félrevezető információt adtak a BEVA-ról. És mivel majdnem mindegyik károsult ezt mondja + megerősíti ezt a 2010. évi PSZÁF elmarasztaló határozat, ez szinte biztos, hogy így is volt. Emellett ép ésszel is megérthető, hogy ha az ügyfelek pontosan, korrekten, precízen tájékoztatva lettek volna - ami kötelezettsége egy pénzügyi szolgáltatónak -, akkor korántsem lenne ennyi károsult. Mivel a cél a minél több pénz beszivattyúzása volt, ezért hazudtak az ügyintézők. Őket is felelősség terheli, mert sokan igenis tudták, hogy nincs BEVA, és tudták, hogy ez egy kockázatos ügylet. Alapesetben nekik maguknak kellett volna megakadályozni, hogy a kisnyugdíjas az összes megtakarítását ebbe fektesse, ez is jogszabályi kötelezettség. Ők azonban - tisztelet a kivételnek, mert biztosan van ilyen is - nem ennek megfelelően jártak el. A fiktív kötvényekről nem tudtak, de a befektetés kockázatos voltáról igen. És itt megáll az ő felelősségük is egy esetleges polgári perben, ha ez bizonyítható.

#1850: - Re: Re: Re: Re:  

Egyértek. Meg kell nézni milyen jogszabályi kötelezettségei vannak a felügyeletnek, ezeknek eleget tett-e, mikor, milyen vizsgálatokat folytatott le a Quaestornál, mik voltak a megállapításai, milyen módszerekkel folytatta le a vizsgálatokat, ezek a módszerek megfelelőek voltak-e a visszaélések feltárására, ha nem, akkor miért ezt alkalmazták, milyen esetleges szankciókat alkalmazott vele szemben,  ezek a szankciók megfelelőek voltak -e (alkalmasak voltak-e a további szabálytalanságok megelőzésére, a visszatartásra)....stb., stb., stb....Megelőzhette volna a károkat, ha a jogszabályi kötelezettségének a számára biztosított, nemzetközi gyakorlatban is elfogadott vizsgálati módszerekkel, megfelelő időközönként vizsgálja a Q-t? Ez a kérdés.

Mindenhol van felelősség. Ha egy orvos műhibát követ el, és ez bizonyított, ő is felel.

#1833: - Re: Re:  

 "Miért vállaltátok ezért a picivel több kamatért a csőd, nem fizetés kockázatát? "

Azért azt ugye te sem gondolod, hogy a 2-4% -os kamattöbblet arányban áll azzal a kockázattal, hogy mindent elveszíthetsz? Ha ezt így kommunikálták volna a Quaestorban, nincs épeszű ember aki belemegy ilyen hozam-kockázat viszonyba. Az utolsó pillanatig tukmált BEVA gar és az ALACSONY KOCKÁZATÚNAK hírdetett kötvény vitt mindenkit a csőbe. A pénzügyi felügyelet 2010 -óta bizonyíthatóan rátalált az átverős tájékoztatókra. A kormányváltás után semmit nem tettek. Most már sejti mindenki, hogy nem véletlenül.

Az ilyen "benne van a teljes bukás lehetősége is" kockázati besorolású pénzügyi termékhez nevetségesen kicsi az a kamatszint, amit a Quaestor kínált. Ehhez talán az a példa áll a legközelebb, amikor az Oroszok elzárták az EU-ba irányuló gázt, mert Ukrajna nem tudott érte fizetni, és megcsapolta a vezetékeket.

Akkor az Ukránoknak élethalál árán is pénzhez kellett jutniuk. Kibocsájtottak egy dollárkötvényt. Ugye az sejthető, hogy a kockázat itt volt olyan, hogy "benne van a teljes bukás lehetősége". Tudták ezt az Ukránok is. Mekkora kamatot kellet erre ajánlani? Ha jól emlékszem 50% -ot 6 hónapra. Egyébként minden kötvényest kifizettek kamatostúl.

Vagy jó példa erre a kockázati tőke befektetők is, ahol a befektetések ritkán, 1:10 -hez arányban lesznek csak sikeresek, akkor viszont a befektetés százszorosan-ezerszeresen megtérül. Tehát itt is rendben van a hozam-kockázat arány.

A Quaestoros hozamtöbblet egyáltalán nem volt arányos a nullázódás kockázati szintjével szemben, ahhoz még nevetségesen kevés is volt. 

#1853: - Re: Re: Re: Re: Re:  

Egyetértek. 

Az a baj, hogy ezt nagyon nehéz lesz bizonyítani (ha történt ilyen). Ebből nagyon komoly és hosszú perek lehetnek.

#1854: MenőManó - Re: Re: Re:  

 Azért azt ugye te sem gondolod, hogy a 2-4% -os kamattöbblet arányban áll azzal a kockázattal, hogy mindent elveszíthetsz?

Én nem tudom, hogy ez sok-e. Ezt azok árazták be, akik vettek ebből a kötvényből. Ha nem vett volna senki ennyiért, akkor a Quaeastornak addig kellett volna emelnie a kamatát, amíg megveszi valaki. Én nem vettem, valóban, nekem kevés volt ez a többlet ezért a kockázatért, mert szerintem nem volt arányban vele. Ezért nem vettem.

Ha úgy gondolod, hogy átvertek, rosszul tájékoztattak és ez bizonyítható jogilag, akkor lehet perelni a Quaeastort, aki így tájékoztatott. Ez ellen sincsen kifogásom!

Azt mondom, hogy aki bűncselekményt követett el, az legyen felelősségre vonva. 

#1855: - Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 Szerintem meg az a baj,hogy nagyon sokan vannak az elkövetők és a felelősök és most nem tudják eldönteni,kit dugjanak dutyiba és kit engedjenek futni hagyni.  

#1857: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 Ettől félek én is. Ezért reméelm, hogy valahogy ez teljesen nyilvános lesz a vizsgálat, bár Mutyisztánban vagyunk, az a baj.

#1858: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 Én nem félek,mert ha normálisan visszakapjuk a pénzünket,akkor ők részemről, úgy oszthatnak szorozhatnak ahogy nekik tetszik!  

Valóban a lehető leggyorsabb, költségmentes és mindenki számára megnyugtató megoldás az lenne, ha a 6 millió felettiek a követelésüket az államra engedményeznék, és az államra szállna a 6 millió felettiek követelése, ő azt "megvenné" tőlük, kártalanítaná őket, ezzel ő lenne a Quaestor vagyon - és esetleg a büntetőeljárásban zárolt magánvagyon - tulajdonosa is. Utána azt csinálhatna ezzel a vagyonnal, amit csak akar.

#1856: - Re: Re: Re: Re:  

Nem tudod hogy sok-e? +2% a nullázódással szemben? Ugye viccelsz?

A dupla vagy semmi paritásban van, de a +2% vagy semmi, az nagyon-nagyon messze áll attól. Persze bűncselekménynél nem érvényes a befektetői logika. De utólag ugye egyszerű megmondani a tutit.

Örülök hogy te tudtad, hogy mindenkit átvernek. Én a 6 millát figyeltem, a BEVA határt. Nem sokkal alatta volt bent pénzem. Nekem is beadták a mantrát. Mondjuk én így megvezetett állapotban sem tettem volna be 6 M Ft -nál több pénzt, mert arra már a hazugság sem terjedt ki. Szerencsére ismertem a befektetések aranyszabályát, a diverzifikációt. A kötvényeken kívűl három helyen van még a megtakarításaimból, mindegyik más típusú instrumentumban, közte USD, CHF a párnacihában...

#1841: - Re: Re: Re: Re:  

 A fiktív vállalati kötvény után az értékpapírt a Q. É. Zrt nem tudja kiadni, mert nem keletkeztette, azaz csak pénzt tudna visszaadni, ha lenne. Ez azért zavaros, mert a forgalmazó, kötvény kibocsátó és az összegyűjtött pénz felhasználói, sajnos egy csoportot alkotnak.  De örüljünk, ha csak fiktív vállalati kötvény van és nincs fíktiv államkötvény vagy valamilyen fíktiv állampapír (más részvény), amit szintén nem keletkeztettek meg (több a károsult). Gondoljunk arra, hogy vajon miért sopánkodik Győr Önkormányzata, vagy a Külügy kereskedőháza, miért nem a keletkeztetett állampapírt kapta vissza, vagy aki kivette- kiadta tudta, hogy az állampapír fiktív (ezt nem értem). Nekem, ha Q. vállalati kötvény helyett állampapírom lenne a Q.-nál, akkor nem idegeskednék (még most).

A BEVA  tagjainak nem háborognii kellene (pl. OTP), hanem már régen fel kellett volna hívni a figyelmét a MNB-nak, hogy a pénzügyi szervezetek ellenőrzése nem megfelelő és ez csalásokhoz vezethet.

A forgalmazó 150 M rd  Ft fíktiv kötvényért, a kibocsátó 58 M rd Ft kötvényért felel (a Q. csoport stb. felelősségét nem említem). A forgalmazó BEVA tag. A BEVA 6 M Ft-ig kell, hogy állja a visszafizetést.  Ha fíktiv állampapír van, akkor azért az állam nem vállalhatja a felelőséget (adózók pénze), csak a forgalmazó (ill. BEVA). Igaz az állam nincs csődbe, de akkor sem fizethet a fíktív állampapírok után, mert adózók pénzét adná és nem az ügyfél pénzét adná vissza.

A MNB felelősségét (ellenőrzés hiányossága) nem említem.

#1841: - Re: Re: Re: Re:  

 a nyomás eszköze a tüntetés is. A jövő szombaton menni kell.

#1861: MenőManó - Re: Re: Re: Re: Re:  

 Megválaszoltam már. Nekem kevés volt az a 3-4% többlet, hogy merjek venni és viseljem a nemfizetés és csőd kockázatát. De ez egyéni preferencia és befektetési döntés kérdése, volt akinek elég volt és azért vett belőle. A Quaeastor így ajánlotta, ilyen többlet prémiummal. Ha nem vett volna belőle senki, akkor kénytelen lett volna többért ajánlani.

Azt ne felejtse el senki, hogy bármikor, amikor valaki a biztonságos állampapírnál több kamatot ajánl, akkor annak van kockázata. Akkor is, ha azt mondja hogy nem, akkor is ha megesküszik bármire, akkor is ha szépen mosolyog! A kockázatmentes egyedül az állampapír.

Én nem tudtam. Én csak azt gondolom, hogy megvan az esélye sajnos, hogy bárki bármikor átverhet. Mert egy olyan világban élünk sajnos, ahol mindig vannak és lesznek olyanok, akik bűnözésből szeretnének megélni.

De ezért kell végre felelősségre vonni, számonkérni és akinél a pénz van és a kárt okozta, attól visszavenni.

#1862: - Re: Re: Re: Re: Re:  

 "A MNB felelősségét (ellenőrzés hiányossága) nem említem."

Pedig itt van a kutya elásva. A polgári jogban a gondatlanságból eredeztethető károkért anyagi felelősség állapítható meg.

#1862: - Re: Re: Re: Re: Re:  

 Még "szerencse", hogy a fiktív kötvények "értéke" jóval magasabb. Pont emiatt, Mert ott fennáll a BEVA szerintem is.

Ugyan a károsultak bíznak abban, hogy nem lesz 6 millió alatt megkülönböztetve a fiktív-nem fiktív, szerintem igenis meg lesz különböztetve, erre így kell felkészülni.

Bár az is érdekes, hogy az engedélyezett 58 mrd-nyi kötvény meg pont a fiktívek miatt dőlt be. Illetve az is érdekes, hogy a kibocsátó nem is ment csődbe, csak április 2.-án, a befektetők mégsem juthattak hozzá az engedélyezett mötvényekhez sem a felügyeleti biztos zárolása miatt. Mert az tényleg kockázat: a kibocsátó csődje. Csakhogy a károsultak már március 10.-től nem jutottak hozzá a pénzhez, pedig a kötvénykibocsátó csak április 2.-ától van csődeljárás alatt. Ez azért elég érdekes helyzet jogilag.

#1866: MenőManó - Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 A polgári jogban egyáltalán nem fontos a vétkesség, hogy szándékos, vagy gondatlan volt a károkozás.

Aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Ez a lényege. A polgári jogban senkit nem érdekel, hogy szándékos vagy gondatlan volt a károkozó magatartás.

#1866: MenőManó - Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 Nincs ezzel gond, bizonyítani és perelni kell az államot, mnb-t. Én is érzek itt egy lyukat..

#1868: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

A 2014. március 15-től hatályos Ptk. szabályozás a közhatalom gyakorlásával okozott káron belül megkülönbözteti a közigazgatási jogkörben okozott kárt, valamint a bírósági, ügyészségi, közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárt. A jogalkotó ezen felül a gyakorlatban kialakult szabályok törvényi erőre emelésével egyértelművé teszi, hogy ki vonható felelősségre a közhatalom gyakorlásával okozott kárért. Közigazgatási jogkörben okozott kár esetén a közhatalmat gyakorló jogi személy felelős, azzal, hogy amennyiben e jogkör gyakorlója nem jogi személy, akkor az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv lesz felelős, amely keretében az eljárt szerv működik.

2015.január 16.-án elszabadult a svájci frank, január 27.-én Orgován Béla két cégét is alapított
és február 19.-én bejegyezték  3-3 millió jegyzett tőkével, amit anyagilag már valószinüleg Tarsoly
rendezett neki, mert közmunkából nemigen lehetett erre pénze. Ibolya főügyész azt mondta hogy nem telt le még a büntetett előélet miatt az 5 évig tartó tilalom hogy vezető tisztséget tölthessen be Orgován Béla, pedig ezekben a Kft-ben ő az ügyvezető és bejegyezték.

Tarsoly már januárban tudta hogy baj lehet, és lehetséges hogy a Béla cégébe már februárban is történhettek különböző pénz és ingatlan mozgások.

#1871: -  

Ezt simán le lehet követni, és érvényteleníteni. Béla másik 2 cégét is törölni kellene, mert ott sem lehet ügyvezető vagy tulajdonos a büntetett előélet miatt ugyanúgy, mint a Quaestornál. Ezeket az érvénytelenítési eljárásokat valaki intézi? Nem az ügyészségnek kellene hivatalból?

#1871: -  

 Béla 2 cégét meg kell nézni, milyen vagyona van, honnan van - majd zárolni, ha kiderül, hogy Tarsoly játszotta át neki. Remélem az ügyészek ezzel tisztában vannak, ez a dolguk.

Mindenképpen tüntetni kell mert a BEVA még nem döntott, úgy olvastam valahol hogy két hét

körülbelül, mert különben 90 nap van rá nekik. Ha úgy döntenek hogy nem fizetnek akkor az MNB pereli őket. Ugyanolyan bizonytalan helyzetben vagyunk mint az elején.

Lázár se most hazudik először életébe.  

Matolcsi meg mutatkozni sem mer.

#1865: - Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 "A kockázatmentes egyedül az állampapír."

Meg azok a pénzügyi termékek, ami mögé védelem van állítva (hazudva).

"Azt ne felejtse el senki, hogy bármikor, amikor valaki a biztonságos állampapírnál több kamatot ajánl, akkor annak van kockázata."

Nem értem, hogy egy gazdasági vonalon működő befektetés megtérülését miért kell az állampapírokéhoz hasonlítani. A bankok, és a hitelintézeteket érinti az állampapír, vagy az alapkamat mértéke, de egy befektetői tevékenységhez mi köze? Ha elkezdek lángost árulni a városban, és az üzlet a befektetett tőkém 10% -át kitermeli havonta, akkor az nem is lehet igaz, mert az állampapír kamatánál sokkal több?

Elvileg a Quaestor a saját gazdasági tevékenységét fedezte a kötvényekkel. Ha nem ezen az úton szerzi meg a forrásait, akkor bankhiteleket kell igénybe vennie. Mennyiért kapott volna? A Q kötvénykamatoknál többért (~13%). A kötvények kamatai a Q számára a források megszerzésének ára egyben. Nem értem, hogy miért hasonlítgatja mindenki a kötvénykamatokat (forrásszerszés ára) a banki kamatokhoz, amikor a Q ezeket a forrásokat banki hitel kiváltására szerezte meg jóval kedvezőbben a banki hitelkamatokhoz képest. Tehát az almát hasonlítgatjuk a körtéhez. Ha a vállalkozás a kötvényekért alacsonyabb kamatokat fizet mint a banki HITELkamataiért, akkor nincs semmi rendkívüli, ha többet fizet, akkor van valami stikli. 60 millió Ft -ot egy évre egy vállalkozás kb. 13% -os kamatért kap meg hitelintézettől. Akkor vajon megéri ugyanezt a forrást kötvények formájában 6-8% kamatért megszerezni?

Tehát itt semmi értelme állampapírokra hivatkozni, mert nem banki betétgyűjtésről volt szó, hanem vállalkozói forrásbevonásról, ami 13% helyett 6-8% -ért valósult volna meg. Elvileg mindenki jól járt volna, korrekt számok voltak azok.