#1841: - Re: Re: Re: Re:  

 A fiktív vállalati kötvény után az értékpapírt a Q. É. Zrt nem tudja kiadni, mert nem keletkeztette, azaz csak pénzt tudna visszaadni, ha lenne. Ez azért zavaros, mert a forgalmazó, kötvény kibocsátó és az összegyűjtött pénz felhasználói, sajnos egy csoportot alkotnak.  De örüljünk, ha csak fiktív vállalati kötvény van és nincs fíktiv államkötvény vagy valamilyen fíktiv állampapír (más részvény), amit szintén nem keletkeztettek meg (több a károsult). Gondoljunk arra, hogy vajon miért sopánkodik Győr Önkormányzata, vagy a Külügy kereskedőháza, miért nem a keletkeztetett állampapírt kapta vissza, vagy aki kivette- kiadta tudta, hogy az állampapír fiktív (ezt nem értem). Nekem, ha Q. vállalati kötvény helyett állampapírom lenne a Q.-nál, akkor nem idegeskednék (még most).

A BEVA  tagjainak nem háborognii kellene (pl. OTP), hanem már régen fel kellett volna hívni a figyelmét a MNB-nak, hogy a pénzügyi szervezetek ellenőrzése nem megfelelő és ez csalásokhoz vezethet.

A forgalmazó 150 M rd  Ft fíktiv kötvényért, a kibocsátó 58 M rd Ft kötvényért felel (a Q. csoport stb. felelősségét nem említem). A forgalmazó BEVA tag. A BEVA 6 M Ft-ig kell, hogy állja a visszafizetést.  Ha fíktiv állampapír van, akkor azért az állam nem vállalhatja a felelőséget (adózók pénze), csak a forgalmazó (ill. BEVA). Igaz az állam nincs csődbe, de akkor sem fizethet a fíktív állampapírok után, mert adózók pénzét adná és nem az ügyfél pénzét adná vissza.

A MNB felelősségét (ellenőrzés hiányossága) nem említem.

#1862: - Re: Re: Re: Re: Re:  

 "A MNB felelősségét (ellenőrzés hiányossága) nem említem."

Pedig itt van a kutya elásva. A polgári jogban a gondatlanságból eredeztethető károkért anyagi felelősség állapítható meg.

#1862: - Re: Re: Re: Re: Re:  

 Még "szerencse", hogy a fiktív kötvények "értéke" jóval magasabb. Pont emiatt, Mert ott fennáll a BEVA szerintem is.

Ugyan a károsultak bíznak abban, hogy nem lesz 6 millió alatt megkülönböztetve a fiktív-nem fiktív, szerintem igenis meg lesz különböztetve, erre így kell felkészülni.

Bár az is érdekes, hogy az engedélyezett 58 mrd-nyi kötvény meg pont a fiktívek miatt dőlt be. Illetve az is érdekes, hogy a kibocsátó nem is ment csődbe, csak április 2.-án, a befektetők mégsem juthattak hozzá az engedélyezett mötvényekhez sem a felügyeleti biztos zárolása miatt. Mert az tényleg kockázat: a kibocsátó csődje. Csakhogy a károsultak már március 10.-től nem jutottak hozzá a pénzhez, pedig a kötvénykibocsátó csak április 2.-ától van csődeljárás alatt. Ez azért elég érdekes helyzet jogilag.