Quaestor károsultak megmentéséért

#38: penznyelo - Re: nem kéne kamuzni 

 ÉN PÉNZÜGYI ESZKÖZTBE FEKTETTEM ? A MAGYAR NEMZETI BANK, BANKFELÜGYELET,
 KELER STB ALATT, ENGEDÉJÉVEL MŰKÖDŐ ZRT-BEN.

 NEM KELL A CSALÁST TÖRVÉNNYEL MAGYARÁZNI ! A DOLGÓZÓK TÁJÉKOZTATTAK, HOGY A PÉNZ

 BiZTOSÍTVA VAN !!

Nekünk mindenki hazudik állami szinten és a Questor is ezt tette.

Teljes kártérítést !!!

Aztán jogászkodjanak egymással. 

#1875: MenőManó - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 "Ha elkezdek lángost árulni a városban, és az üzlet a befektetett tőkém 10% -át kitermeli havonta, akkor az nem is lehet igaz, mert az állampapír kamatánál sokkal több?"

Persze, hogy lehet az. Én nem azt mondom, hogy nem igaz. Én azt mondom, hogy a csőd, nemfizetés kockázata egy vállalatnak adott kölcsön esetén mindig fenáll. Vagy jól megy az üzlete és visszafizeti vagy nem tudja. Aki vállalati kötvényt vesz, az ne lepődjön meg, ha beüthet a krach. Én ennyit mondok csak, ne lepődjön meg senki. A többlet kamat többlet kockázért jár. Én nem állítom, hogy irreális volt a kötvény kamata. Nekem kevés volt ezért a kockázatért, aki vett annak elég volt.

Befektető szempontjából nézzük, nem a vállalatéból. A vállalat valóban azt mérlegeli, hogy hitelt vesz fel banktól, vagy kötvényt bocsát ki és magánszemélyektől von be forrást. 

De mi nem vállalatok vagyunk, én azt értékelem, hogy egy biztonságos állampapír befektetésemnél mennyivel többet fizet nekem egy vállalati kötvény azért, hogy vállaljam azt a kockázatot, hogy mi van ha nem jön be a lángosos üzlet és nem tudom majd visszafizetni. De ha veszek kötvényt, akkor nem lepődök meg semmin.

De tudom, sokaknak fogalma sem volt, hogy mit vesz. Ezt bizonyítani kell és perelni egyértelműen, ha nem megfelelő vagy félretájékoztatás történt.

Alkalmazottaknak talán jutalék, miatt kellet mondani, hogy a befektetés biztosítva van ? OBA !

Irodavezetők félre tájékoztattak ,?MIÉRT ? NAV ? FELÜGYELETEK ?

#1878: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 Kicsit elbeszélünk egymás mellett, mert én nem tudom jobban kihangsúlyozni, hogy ha a befektetői döntések nem valós információn alapulnak, akkor nincs értelme a valós információk mentén boncolgatni azokat. Azok a kisbefektetők tömegei, akik évtizedes gyűjtögetés eredményét tették "BEVA által védett" termékbe, biztos hogy a biztonságot nagyon megnézték. Ha nem lett volna szembehazudva  a BEVA, alig adtak volna el kötvényt. Aki úgy tudta, hogy van védelem, az meg nem rettegett a csődtöl érthető módon. 

#1879: -  

 MINISZTÉRIUMOK ? HAVEROK ?  HOL VOLT A BANKFELÜGYELET, MNBANK ? ŐK ENGEDÉLYEZTEK MINDENT. KELER ? EZEK UTÁN AKÁROSULTAK PERELJENEK ?  AZT SM TUDJÁK, HOGY MI

 VAN A HÁTTÉRBEN, PÉNZÜNKET KÖVETELJÜK! MOST A TIÉDET NEM !

#1881: MenőManó - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 Így van. Itt van a kutya elásva szerintem is. Már az előbb leírtam, hogy ha az ügyintézők korrekt, a valóságnaak megfelelő tájékoztatást adtak volna a befektetői kockázatokról, akkor alig-alig vettek volna kötvényt az emberek! Mindez szerintem be volt építve a rendszerbe. Az ügyintézők szerintem jutalékot kaphattak a megkötött ügyletek után, ezért érdekeltté voltak téve abban, hogy szándékosan félrevezessék az embereket. Most meg kussol mindenki, és mossa kezeit. Senki nem beszél az ő felelősségükről, ami számomra, mint kívülállónak enyhén szólva is furcsa.

#1881: MenőManó - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

Kérdés: kit pereljenek a félrevezető információk miatt? A saját ügyintézőjüket? Hogy bizonyítják?

#1884: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 Természetesen a Quaestor vezetők, az MNB...stb. mellett igenis felmerül jogi szempontból az ügyintézők felelőssége is, nem kicsit, hanem nagyon. Azt én sem értem, hogy a károsultak ebbe az irányba IS (!) miért nem mennek el, pedig bizony lenne értelme, és rajtuk is lehet(ne) követelni - mások mellett - a kár megtérítését.

#1842: - Re: Re: Re: Re:  

 ZÁROLÁS ELÖTT KIVENNI AZ ÁLLAMPAPÍRT NEM KELLET VOLNA !
 NEM KELL SIMITANI A MEGMAGYARÁZHATLANT !  IGAZSÁG MÁS !

#1884: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel másnak kárt okoz, csalást követ el.

Ügyintézők:

ha kaptak jutalékot : jogtalan haszonszerzés feltétele megvan

tévedésbe ejtés vagy tévesdésben tartás: BEVA-ra, OBA-ra, tőkegaranciára hivatkozás a szerencsétlen befektetőknek, nem a valóságnak megfelelő tájékoztatás a befektetési kockázatról, a vállalati kötvény magas kockázatainak direkt elhallgatása....stb.

kárt okoz: nem kell magyarázni

Nekem is furcsa, hogy nem jut eszükbe. Persze lehet mást, másokat is perelni, de a Q. ügyintézők felelőssége is simán megállna egy bíróságon. Ezt komolyan mondom. Mások mellett őket is perbe lehet vonni alperesként, és akkor nagyobb a káralap, amiből kielégítést szerezhet a károsult.

#19: keresztes - Re: Re:  

 EZ HELYTÁLLÓ LEHET? MERT IGAZ !

#1887: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 És meg is érdemelnék. Végülis rajtuk múlott leginkább, hogy hány embert tudnak megvezetni és a pénzüket beszivattyúzni. Csoda, hogy a károsultak még nem mentek be verni az asztalt náluk, sőt az is csoda, hogy őket nem jelentette fel senki?????

"Azok a kisbefektetők tömegei, akik évtizedes gyűjtögetés eredményét tették "BEVA által védett" termékbe, biztos hogy a biztonságot nagyon megnézték. Ha nem lett volna szembehazudva  a BEVA, alig adtak volna el kötvényt. Aki úgy tudta, hogy van védelem, az meg nem rettegett a csődtöl érthető módon. "

Elmondom, hogy szerintem mi a probléma:

A probléma az, hogy a kötvényt vásárlók nem tudták, hogy mit jelent a Beva. Hallottak róla, hogy van, jól hangzik, csak azt nem tudták hogy mit vesznek (Queastor Hruria kötvény). Sőt, egyesek azon is meglepődnek, hogy a Beva csak 6 millióig van, sőt azon is, hogy ott is csak 90%-ban, mert van 10% saját önrész/felelősség.

Az értékesítő nagyon helyesen mondta, hogy van Beva. Ő a Queastor zrt dolgozója, ha az ő cége nem tudja kiadni a kötvényt, akkor jön a garancia. De jelenleg nem ez a probléma, mert a kibocsátó Hruria van csődben. Vállalati csődre nem biztosít a Beva. 

Az első probléma az volt, hogy a befektetők nem tudják, hogy mi az a Beva és nem arra gondoltak ami. Az viszont jó kérdés, hogy ez kinek a felelőssége.Ennek megértetése is az ügyintéző feladata, vagy ez általános pénzügyi tájékozottság kategória.

Nem az volt a félretájékoztatás, hogy van Beva, mert van! Azt volt a probléma, hogy az ügyfél nem értette meg, hogy ez milyen esetekben van és mire biztosít (a kibocsátó csődjére nem, a forgalmazó csődjére igen).

Nem azt mondom, hogy a befektető a felelős ezért. De a probléma kiinduló pontja itt kezdődik. Én is úgy gondolom, hogy ha az ügyfél pontosan tudja, hogy mi az a Beva, és mire nyújt garanciát, akkor nem tették volna ide ennyien a pénzüket.

És továbbmegyek, itt jöhet be a felügyelet felelőssége is, mégpedig hogy próbavásárlásokkal például megfelelően ellenőrizte-e, hogy a téjékoztatás megfelelő-e...ha ezt nem tette, felelősség?!

#1891: -  

 A PSZÁF 2010-ben próbavásárlásokkal ellenőrizte ezt, és ki is mondta, hogy a Q. ügyintézői megtévesztik az ügyfeleket a vállalati kötvény esetében a BEVA-val, utána lehet nézni a határozatnak, fent van a neten. Megtiltotta a Q.-nak az ilyen gyakorlatot, azonban utána is vígan folytatták ugyanezt. A befektetőknek pontosan el kellett volna mondani, hogy mi az a BEVA és mi ellen véd. Biztos, hogy nem vettek volna ennyien kötvényt, ha megfelelően tájékoztatták volna őket! Nem véletlen a Pszáf határozat sem!!!!

#1892: - Re:  

 Igen. Az a kérdés, hogy ez a határozat kiadását követően és 2015 között mikor ellenőrzött, hányszor, miket állapított meg. Meg tett-e mindent, hogy ez ne forduljon elő.

#1891: -  

A Felügyelet a QUAESTOR-csoport 4 ügyfélfiókjában végzett személyes, 23 fiókban pedig telefonos próbaügylet-kötést. Ennek során megállapította, hogy a QUAESTOR Nyrt., illetve ügynökének munkatársai az ügyfelek szóbeli tájékoztatása során – a jogszabályokat megsértve – a valóságosnál jóval szélesebb körűnek állították be a termékhez kötődően a BEVA által nyújtott garanciát. A kötvényre vonatkozó tájékoztatók, hirdetések magas hozamot ígérnek, ugyanakkor a szóbeli tájékoztatás során nem mutatják be részletesen a kötvényhez kapcsolódó kockázatokat. E tájékoztatási gyakorlat alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

A kockázatokról, az intézmény helytállásáról, valamint a BEVA által nyújtott garanciáról való félrevezető információ birtokában az e megtakarítási formát választó befektetők téves befektetői döntést hozhatnak. A kisbefektetők jogi és gazdasági érdekeinek védelmében ezért a felügyeleti lépésre halaszthatatlan szükség volt. A Felügyelet döntésével ugyanakkor nem a kötvények értékesítését függesztette fel, hanem azt tiltotta meg, hogy az értékesítés során a fogyasztókat megtévesztő módon tájékoztassák.

A Felügyelet felhívja valamennyi (jelenlegi és leendő) kötvénytulajdonos figyelmét, hogy a BEVA biztosítása, kártalanítása nem terjed ki árfolyamveszteségre, értékvesztésre. Akkor sem igényelhető kártalanítás, ha az értékpapír kibocsátója fizetésképtelenné válik, vagyis a BEVA nem nyújt biztosítást a kibocsátói kockázatokra. Ebben az esetben még méltányossági alapon sem kérhető a kártalanítás.

A BEVA a tagjai által végzett letétkezelési szolgáltatást biztosítja, vagyis azt, hogy az ügyfélnek a BEVA-tagnál vezetett értékpapírszámláján meglegyen az értékpapír, és az ügyfél az értékpapírokról bármikor rendelkezni tudjon. Ha a BEVA tagjának felszámolását elrendelték és a BEVA-tag nem tudja az ügyfél értékpapír-számláján nyilvántartott követelést részben vagy egészben kiadni, akkor erre a káreseményre a BEVA a törvényi keretek között kártalanítást fizet.

A kártalanításról részletesebb tájékoztatás a BEVA honlapjának Kártalanítás menüpontja alatt, valamint a Felügyelet honlapjának Befektetésvédelem rovatában olvasható. A befektetői döntések meghozatala előtt minden ügyfélnek saját érdekében célszerű pontosan tájékozódni a megtakarítási termékek kockázatairól, a termék garanciáiról.

Budapest, 2010. április 8.

#1894: - Re:  

"Az MNB vizsgálni fogja ennek fényében a 2013 októberével, jogutód nélkül megszűnt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szerepét is, követtek-e el bármiféle visszaélést korábbi vizsgálataik során."

Windisch nyilatkozta le. És ha megállapítják, hogy a PSZÁF hibázott, akkor mi van?

#1895: - Re: Re:  

 Akkor lehet bekopogni hozzájuk kártérítésért.

www.jogiforum.hu

"...És itt jön az első pont, ahol magyarázatra szorulnak az elmúlt időszak történései. Jogosan merül ugyanis fel a kérdés, hogy miként lehet az, hogy ezen intézmények éveken át - esetenként több felügyeleti vizsgálaton átnyúló időszakon keresztül - jogszabály ellenesen működjenek és olyan mértékű veszteséget termeljenek, hogy milliárdos nagyságrendű hiány keletkezzen a gazdálkodásukban, illetve az ügyfelek számláin? A felügyeletet jelenleg ellátó MNB szerint az ok az eltérő vizsgálati stratégiában és módszerekben keresendő. Az MNB felügyeleti szóvivője, Binder István felfedte, hogy módszerük újdonsága az, hogy nem a pénzügyi intézmény által szolgáltatott adatokat ellenőrzik önmagukban, hanem annak saját rendszeréből próbálják a szolgáltatott adatokat ismételten előállítani - és ezt nem sikerült legutóbb sem a Buda-Cash Brókerház Zrt. “f. a.”-nál, sem pedig a QUAESTOR Financial Hrurira Zrt-nél, ami a már ismert intézkedéseket eredményezte. Azonban megítélésem szerint felvetődik ezáltal a kérdés, hogy a korábbi - a PSZÁF által folytatott - felügyeleti gyakorlat módszerei és stratégiái nem lettek volna alkalmasak a problémák feltárására olyan szinten, ahogyan azt a jogszabályok megkövetelik? Amennyiben a kérdésre igen lenne a válasz, az komoly felelősségi kérdéseket is felvethetne..."

(Pajor Dávid ügyvéd / PwD Consulting Hungary)

Zárójelben a "biztonságos" Görög állampapírt pár éve milyen árfolyamon adták/vették ? A Q árult olyanokat is. Mikor a buli után 1 évvel érdeklődtem, hogy most is javasolnák-e a görög állampapírt (amire a görögök és az EU is "garanciát" vállalt annó, majd jó kis bukót mutattak a kötvénytulajoknak) azt mondta a Q "pénzügyi elmzője", hogy azokkal jót lehetett fogni, de már RÉGEN el kellett adni (valami baleknak), s akkor buli volt... aki megtartotta meg jól megszívta. Ezzel csak azt akarom szemléltetni, hogy amit 2012-ben ŐK BULIS befektetésnek tartottak, arról 2013-ban kiderült, hogy svindli volt s aki IDŐBEN kiszállt az elfogadhatóan járt, aki bent ragadt az meg "így járt", s a Q-os elemző szerint ez rendben is van... Azaz nem csak a kötvényeknél, hanem minden pénzügyi tanácsnál, terméknél csak az számított, hogy BEMENJEN az ügyfél pénze hozzájuk, az hogy az majd ki is jöjjön, hozamot hozzon, biztonságban legyen, ne adj isten időnként informálják is az aktuális helyzetről a tisztelt ügyfelet, na EZ volt egy ÁLOM a Q-nál. No meg rá szerettem volna világítani, hogy az állampapír sem egy "tuti" buli, egy Ukrán állampapír ha ki is van fizetve mostanság, az istentelen ukrán pénz leértékelés miatt simán lehet erősen bukós. S ha egy magyar államcsőd is megtörténne, akkor a magyar állam nem tudom miből is fizetné ki a magyar állampapír tulajokat - zárójelben a hiperinfláció éppen kishazánkban nem ismeretlen fogalom... azaz ma Mo-on BÁRMIBE is fektetni maga a rizikó a köbön sajnos, aztán lehet az vállalati kötvény, bankbetét (a 0 százalék körüli kamatokkal...) vagy éppen állampapír.

#1894: - Re:  

 2010-től 2015-ig ezt többször is ellenőrizni kellett volna, ahogy mást is.

Én most nem értek valamit. Mivel a QUESTOR Értékpapir Zrt nem tudja kifizetni vevőinek a tőlük vásárolt valós kötvények árát sem, akkor miért nem indítanak ellene csődeljárást? Akkor egyértelmű lenne a BEVA felelősségvállalása, azaz kártérítési kötelezettsége 6 millió forintig!