#3705: vendég - Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 De konkrétan valaki indított már eljárást? Valaki indított már pert a kifizetés miatt, vagy csak ahogy te mondod: "toporognak az ügyvédek"?

Ilyeneket találtam:

Ld.:

A ítélkezési gyakorlatban felmerült az a kérdés is, hogy ha a polgári perben eljáró bíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 38. § (1) bekezdés alapján - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte, ugyanazon jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkalmazásának szüksége esetén más polgári per tárgyalása a Pp. 152. § (2) bekezdés alapján felfüggesztheti-e vagy sem.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerint a bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.

MAGYARUL: jogász ismerősöm szerint mivel már eleve több alkotmánybírósági beadvány van, a bíró is igen nagy valószínűséggel fel fogja függeszteni az előtte lévő eljárást.

...

Az Abtv. 40. § szerint, ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti. Ebben az esetben a határozat közzétételének napján veszti hatályát a jogszabály vagy annak rendelkezése, és minősül visszavontnak az állami irányítás egyéb jogi eszköze vagy annak rendelkezése (42. § (1) bekezdés). Azt a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét, amelyet az Alkotmánybíróság a határozatában megsemmisít, az erről szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni. A jogszabálynak vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének megsemmisítése, - meghatározott, a most tárgyalt kérdésre nem irányadó eset kivételével - nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, s a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket (43. § (1) és (2) bekezdés).

Az Alkotmánybíróság tehát az alkotmányellenesnek ítélt jogi normát - fő szabályként - ex nunc (jövőbeli) hatállyal semmisíti meg. A bíróságnak az előtte folyó pert a hatályos és az elbírált jogviszonyra alkalmazandó jogszabályok alapján kell eldöntenie.

Tehát a bíró nagy valószínűséggel fel fogja függeszteni az előtte folyó polgári pert - amit a kifizetés iránt indítottak -, majd ha az AB elmeszeli a QKKA törvényt, akkor folytatja az eljárást és a keresetet elutasítja, mert akkor már nem alkalmazhatja a jogszabályt szerintem, mivel az meg lesz addigra semmisítve. Nyilvánvaló, hogy egy per indításával nem lehet kijátszani az AB döntését, és "megelőzni". Ez tutti nem mehet így. Ha csak a jövőre nézve szűnik meg a hatálya, akkor a pert nem indító károsultakat ugyanazon jogok illetik meg, mint akik nem indítottak pert.

Amennyiben az Alkotmánybíróság az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességét megállapítja, a megsemmisítés mellett kimondhatja, hogy az adott jogszabály az indítványozó konkrét ügyében visszamenőleg nem alkalmazható, de általában a jövőre nézve nem engedi alkalmazni.

"...megszűnik a jogszabály hatályossága (adott esetben az érvényessége is), ha a jogszabályt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja, és megsemmisíti."

A jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés. Az Alkotmánybíróság a megsemmisítés időbeli hatályát – a jogbiztonság megőrzése, illetve az indítványozó méltánylást érdemlő érdekére tekintettel - többféleképpen is megállapíthatja:

• ex nunc: ilyenkor a jogszabály az AB határozat Közlönyben való megjelenését követő naptól veszti hatályát, a hatályvesztésig létrejött jogviszonyokat a megsemmisített jogszabály alapján kell megítélni;
• ex tunc: a megsemmisítés kiterjed a határozat megjelenését megelőző időre is, a jogszabály kihirdetésére vagy hatálybalépésére visszamenő hatállyal, ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha a jogszabály nem lépett volna hatályba. A polgári jogi in integrum restitutio és az alkotmányjogi „eredeti állapot” helyreállítása nem minden esetben esik egybe!
• pro futuro: a jogszabály az AB határozat Közlönyben való megjelenését követő későbbi időponttal veszti hatályát, ebben az esetben maga az Alkotmánybíróság döntése írja elő az alkotmányellenesnek minősített jogszabály alkalmazásának kötelezettségét.

Most akkor, ha "ex nunc" (jövőre nézve) helyezi hatályon kívül, akkor tényleg számíthat a perindítás? Mert ilyenkor "a hatályvesztésig létrejött jogviszonyokat a megsemmisített jogszabály alapján kell megítélni", de a jogviszony nem a pertől függ, az akkor jött létre a károsult és a QKKA között, amikor a QKKA létrejött, és visszaigazolt, nem???

Nem értem.

Erre szerintem gondolni fog az AB, hogy senki ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, ezért ha megsemmisíti (reméljük, hogy nem fogja), akkor ex tunc hatállyal, azaz visszamenőleg fogja.

#3708: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 Visszamenőleg fogja megsemmisíteni???

Hát ez érdekes lenne, mert akkor vissza kellene fizetni mindenkinek a kiadott pénzt is...

A BEVA is a Qt-v szerint fizetett.

Az ritkán fordul elő, hogy az AB az egész törvényt visszavonja, (ügyvéd ismerős) hiszen nem is erre lett a beadvány, csupán a bankok fizető határozatára.

A facebook-ra pedig lehet anonim (névtelenül)is regisztrálni, csak ezért, hogy ott lehess a Qaestor miatt!!!!!! gondolkodjatok már egy kicsit, még ha nehéz is ebben a melegben EMBEREK!!!, nekem 5 regisztrációm is van anonim...

#3708: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

Na pl. itt van egy Alkotmánybírósági határozat, amely megállapította egy adott törvény alkotmányellenességét (pardon: alaptörvény-ellenességét) és a rendelkezett az adott törvény "folyamatban lévő perben történő alkalmazásának kizárásról" is. Ennyi. Nem hülye az AB, nem enged olyan helyzetet, hogy aki pert indít még az AB döntés előtt, az megkapja a pénzét, aki meg nem indít pert, az nem. Akkor ő maga járulna hozzá az igazságtalansághoz, az alaptörvény-ellenességhez (egy követelés jogos volta nem múlhat azon, hogy ki perel és ki nem, pl. aki szegény, beteg és nincs pénze ügyvédre, az nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe ezáltal).

Minden bíró, aki egy ilyen ügyet fog kapni, fel fogja függeszteni az előtte folyamatban lévő pert (nem fog rizikózni, mert a felfüggesztés veszélytelen, míg ha ő megítél egy követelést, amit utóbb az AB megsemmisít, akkor tutti a szőnyeg szélén kell állnia, hogy miért volt ilyen felelőtlen). Így ha az AB elmeszel, akkor ki fogja mondani, hogy a .....perben nem alkalmazható a megsemmisített jogszabály. Nem engedi egybe a linket, csak tördelve.