Budapest, 2015. november 26., csütörtök (MTI) - A felügyelet nem engedélyezi, és nem felügyeli a vállalati kötvénykibocsátó intézményeket, a fennálló kockázat megítélése a mindenkori befektetők feladata. A Quaestor-csoport esetében a problémát nem a legálisan kibocsátott kötvények okozták, hanem egy visszaélés-sorozat - írta a jegybank felügyeleti alelnöke a Quaestor-károsultak kérdéseire adott válaszában, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján publikáltak.

    Az alelnök felhívja a figyelmet arra, hogy mindenkinek lehetősége van kötvényt kibocsátani, azaz gazdasági tevékenységhez ilyen módon forrást gyűjteni, attól függetlenül, hogy alacsony vagy magas a jegyzett tőkéje. A lényeg, hogy a kibocsátási tájékoztató megfelelő módon tartalmazza az adatokat, és felhívja ennek kockázatára a figyelmet. Ez esetben ugyanis a kötvény megvásárlói - a hitel nyújtói - el tudják dönteni, elfogadható kockázatot jelent-e számukra az adott gazdasági társaság és annak tevékenysége, illetve, hogy a kockázat vállalását milyen hozamelvárással párosítják.
    Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú - így különösen, ha a kibocsátó kevesebb mint egy éve működik és az értékpapír forgalomba hozatala következtében hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét - a felügyelet kötelezi arra, hogy ezt a tájékoztató elején, valamint kereskedelmi kommunikációjában feltűnő módon tüntesse fel. Ez a Quaestor-kötvények kibocsátási tájékoztatója esetén is így történt.
    A felügyelet a jogszabályok szerint nem felügyeli, és nem minősíti a kötvénykibocsátások mögött álló termelő vállalatok tevékenységét vagy az e befektetéseken elérhető, a kötvényekhez kapcsolódó hozamígéretek teljesülését, és nem is kategorizálja a különböző vállalati kötvényeket. Arra, hogy a Quaestor kötvények fokozott kockázatúak, alapesetben nem terjed ki rájuk a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciája, már a PSZÁF is felhívta a nyilvánosság figyelmét - emlékeztet az alelnök.
    A Quaestor-csoport esetében a problémát azonban nem a legálisan kibocsátott kötvények okozták, hanem egy ezek melletti visszaélés-sorozat. A befektető úgy tudta, hogy kötvényt vásárolt, de valójában nem kapott értékpapírt a pénzéért, csak hamis igazolásokat állítottak ki neki erről. Ebben az esetben tehát a gyanú szerint a pénzügyi rendszeren kívüli bűncselekmény-sorozatról van szó.
    A QÉP néhány kirendeltségénél 2014. november 27-én az MNB fogyasztóvédelmi próbavásárlást végzett. Ez kizárólag az értékpapírok forgalmazásával kapcsolatos tájékoztatásra, illetve a kibocsátási tájékoztatóhoz kötődő fogyasztói tájékoztatásra vonatkozott, nem üzleti megbízhatósági (prudenciális) átfogó vizsgálat volt.
    Azt megelőzően, hogy az MNB feltárta a QÉP-nél a visszaéléseket, utoljára 2013-ban végzett  átfogó prudenciális felügyeleti vizsgálatot a PSZÁF, ez azonban nem tárta fel a visszaéléseket. Ez a vizsgálat azt állapította meg, hogy a társaságnál a pénz- és értékpapír fedezettség rendben van, azaz a társaság kezelésében megtalálható az ügyfelek részére kezelt pénz és értékpapír-állomány. Ez azonban nem felel meg a valóságnak, a vizsgálat lezárásakor már több mint 135 milliárd forint fiktív állományt tartott nyilván a QÉP, csak a PSZÁF vizsgálata ezt nem volt képes feltárni - ismerteti az MNB alelnöke.