Quaestor károsultak megmentéséért

Quoted post


Vendég

#4890 Re: Re:

2015-12-01 22:03

#4889: - Re:  

 Szeretnék én is hozzászólni a BEVA- kártalanításhoz: 1997-ben vásároltam első ízben a Q-nál kötvényt, ami a mai napig is valós -, s az akkori szerződésemben 10mill. Ft- volt a kártérítés határa. Amikor ezt törvényben megváltoztatták, a Q-nál senki sem figyelmeztetett! Majd 2008-ban, amikor is NYesz számlát is nyitottam, akkor írták bele az új szeződésembe a 6milliós kártalanítási összeget. Akkor kérdem, hogy ez nem egyoldalu szerződésmodósítás?                                                                                          - Egy másik gondolat: a NYesz számlához kötött kötvények éves hozamának jóváírásai a számlánkon lett jóváírva, majd ezt követően ugynevezett "technikai" adásvételen keresztül "Kurázsi  értékpapirt" kellett vásárolnunk, amit azon nyomban el is adtak. A visszakapott összegen vásárolhattunk ezután Q kötvényeket. Tehát itt nem lehet arról beszélni, hogy halmozott a kamatos kamat , amiről le akarnak mondani.

Válaszok


Vendég

#4891 Re: Re: Re:

2015-12-01 23:01:45

#4890: - Re: Re:  

 Természetesen én NEM tartozom azok közé akik a hozamokról le szeretnének mondani. Sőt. Elsősorban a további normális jogi és pénzpiaci folyamatokra való tekintettel CSAKIS az utolsó szerződés szerinti elszámolást szabadna figyelembe venni... azaz semmiféle visszamenőleges hozamokkal történő "varázslás", "bűvészkedés" nem lenne sem etikus sem jogszerű. Az más téma, hogy SZERINTEM a felelősség mint írtam a 80 illetve 30 millióval példálódzónak MINDEN károsult esetében fenn áll VALAMEKKORA - a kérdés csak az lehetne, ki szerint mekkora - részben. Én ezért értek egyet azzal, hogy legyen igenis egy (kicsi, pld 10%) önrész, kártalanítási határtól FÜGGETLENÜL, s az lenne a "tanulópénzünk", ezzel a társadalom sem vethetné a szemünkre teljes mértékben, hogy "igen, ha jól megy felmarkolunk mindent, ha baj van meg futunk a TELJES kártalanításért"... ráadásul igenis tudjon valaki "bukni" valamekkorát ha 30 milliót betett megfontolás NÉLKÜL (nálam ugyanis aki egy névre elhelyez 30 milliót annak vagy van annyi, hogy ha bukik nem számít, vagy nincs komoly ismerete, azaz ezzel a betett összeghez képest alacsony bukóval IGENIS megtanulja, hogy a 30 milliókat nem szórjuk egy helyre egy névre...)

A NYESZ, TBSZ számlákkal sokat nem lehet tenni

1, vagy hagyni, s kifizetni a hozamokat adó nélkül (az első törvény erről szólt volna)

2, jövőbeli kifizetésekből levonni a kamatadót, mintha feltörte volna az ember a számlát idő előtt

3, transzferálni máshova s ott folytatódna a TBSZ, NYESZ számla élete - kérdés a közben kifizetett s máshova betett pénzekkel ilyenkor mi lenne...

A BEVA törvény 2001-es, hogy elötte mennyi volt a kártérítési határ NEM tudom. (nem voltam akkor befektető, azaz elsősorban hasi tasiban gyűjtöttem akkor még a pénzt... :D) Sajnos a törvényi változásokat kérdés kinek, milyen formában kell(ene) az ügyfelek tudomására hozni. Biztos, hogy megkapargatva a Q dolgozók is felelősek lennének bizonyos mértékig a mi ügyünkben (hamis és félinformációk, hitegetés, nyugtatás, elhallgatások, stb) Sajnos nem hiszem, hogy bárki is felveti az ő személyes felelősségük, pedig mint írtam már párszor, a dolgozók egy része azóta más cégenél látja el "jó" tanácsokkal a (most még) tisztelt ügyfeleket... (újabb baj esetén gondolom ugranának a következő céghez lesz.rva a bajba jutottakat, mert ezt ma Mo-on megtehetik, nem tiltják el őket az ilyen tevékenységtől, hisz felelősségük nem megállapított, mivel igazából senki sem akarja őket felelősségre vonatni... végülis ők jártak a legkevéssbé rosszul az egész Q botránnyal, maximum 1-2 hónap állástalanság után újra ott folytathatják ahol abbahagyták)

A különböző értékpapírokkal való "bűvészkedés" nagy sláger volt a Q-nál, az "ezt eladok, azt vegyél" játék ment, forgott a pénz a lényeg ne vegyél ki, hagyd bent, sőt hozz új pénzt. Engem akkor sikerült meglepniük, mikor egy kötvény eladás után nem stimmeltek a számok (azaz kevesebbet kaptam mint kellett volna), s erre rákérdezve a helyi ügyintézőnek halvány gőze sem volt a dolog mikéntjéről... a budapesti központ adott ugyan egy fél oldalas "leírást" magyarázat gyanánt az eltérés okáról, azonban annak az adott ügyhöz nem sok köze volt. Mivel a különbözet tizenvalahány ezer Ft volt, az időm, utiköltségem meg drága, így a végén abbahagytam a nyaggatásuk arról, hogy mi miért van... Persze utólag értem miért lépett le nem egy ügyintéző még időben - akár évekkel ezelőtt is -, s az sem lenne meglepő, hogy ha megvizsgálnánk az ügyintézők iskolai végzettségét, s a pénzügyi területen szerzett tapasztalataikat, jártasságukat akkor biztos vagyok benne, hogy nem egy esetben érne minket (komoly) meglepetés...