#6837: Vidéki - Re: Re:

Mit mondhatnék erre még? filiszteus nem véletlenül választotta magának ezt a nevet. Így is azt akarja sugallni, hogy antiszemita és talán (? nem is csak talán) másokat is gyűlöl. Hadd ne soroljam a klasszikusokat, a lényeg pont az, hogy nem olyan, mint ő, vagyis kicsinyes, alantas, aljas.

Az újjáépítés már rég esedékes, de folyton lerombolják, amit sikerül felépíteni. Ugye nem kell mondanom, hogy kik a rongálók?

Ha Budapest élhetetlen, azt őszintén sajnálom, de mielőtt bárki a vidéket venné célba, el kell mondanom, hogy az még élhetetlenebb.

#6838: - Re: Re: Re:  

 Filiszteussal kapcsolatban nagyjából egyetértünk.  A második bekezdéseddel is. Az, hogy Budapest élhetetlen, az természetesen azt jelenti, hogy számomra az. Minden relatív és mindent több irányból meg lehet közelíteni. Ameddig nem mentem nyugdíjba, Budapesten éltem és természetesen eszembe sem jutott vidékre költözni. Ehhez meg kellett élni a nyugdíjas kort és meg kellett teremteni az életteret vidéken. Ahogy múlt az idő, közeledett a kor, egyre jobban vártam azt, hogy otthagyjam a fővárost és leköltözzek a férjemmel a mi kis birtokunkra, Somogy megyébe. Birtok alatt érts egy 2 szoba nappalis házat, amiben minden megtalálható a normális élethez, de nem luxuskivitelben. Ha még munkába kéne járnom, akkor még mindig pesten élnék, mert itt és az ország nagyobbik részén vidéken munka szinte egyáltalán nincs. Ettől a fiatalok szemében természetesen a vidék élhetetlen. Fiatalkoromban eszembe nem jutott kertet művelni, ma van egy kis konyhakertem, amiben a háztartásomban felhasznált növények nagy részét megtermelem. 20 éve még nem hittem volna magamról, hogy ez egyszer bekövetkezik. Tudod, milyen finom az a sárgarépa, amiért Te megdolgoztál? Vagy tudod, milyen finom az a sárgabarack, amit a saját fádról szedsz le? Én ma tudom. Ennek is el kellett érkezni, csak a baj az, ha megnézem a születési dátumomat, mindenféle depresszív hangulat nélkül meg kell, hogy állapítsam, a java elmúlt. Ezért én ma igyekszem magamnak megteremteni arra az időre, ami még visszavan, a legkellemesebb időszakot. Lehet ezen elgondolkodni, lehet lehülyenyuggerezni, ezt vidéken nem kapom úgy meg, mint a fővárosban. Itt az emberek még figyelnek a másikra és ez jó. Jó hét végét.