Rendvédelmiek hátrányos megkülönböztetése elleni tiltakozás!

A Lázár-Balsai féle alkotmánymódosítási javaslat, melyet el is fogadott az Országgyűlés.

Nagy hátrányt okoz a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknak!

A  folyamatos tiltakozások, demonstrációk ellenére az Országgyűlés a FIDESZ szavazatai, és a Jobbikból kivált képviselő szavazatával 2011. június 06-i ülésnapján elfogadta Lázár János-Balsai István nevéhez kötődő beadványt; és a kormánypárt által is támogatott - alkotmány-módosítási javaslatot, mely a jövőben lehetővé teszi az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátások csökkentését, szociális ellátássá alakítását, vagy munkavégzésre való képesség esetén akár a megszüntetését is.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátások a hatályos jogszabályok alapján jóhiszeműen és jogszerűen szerzett és gyakorolt jognak minősülnek és a nemzetközi jog alapelvei szerint tulajdonnak minősülnek, ezért fokozott jogvédelem alatt állnak!
Az alkotmány-módosítás  súlyosan sérti az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Római Egyezményt és az azt kiegészítő 1952. évi Párizsi Egyezményt, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága által következetesen alkalmazott egyetemes jogelveket, ezek közül is különösen a jóhiszeműség, a jogbiztonság, a visszaható hatály tilalma és a szerzett jogok védelmének elveit!
Az alkotmány módosítás mindezeken túl ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az unió Bíróságának joggyakorlatával is.
A jogsértés súlyosságát növeli, hogy azt a Magyar Köztársaság Országgyűlésének kormánypárti frakciója azzal a szándékkal valósította meg, hogy megakadályozza a magyar Alkotmánybíróságot abban, hogy megvédje a szabályozással érintett közel 600 ezer magyar állampolgár, munkavállaló az Alkotmány és nemzetközi egyezmények által garantált alapvető emberi jogait! Nem mozdultak meg, hanem már arról tárgyaltak, mint ha kész tény lenne az Alkotmány módosítása és azt követően hogyan módosítsa a kormány a törvényeket e tárgykörben.
A halogató taktikát folytatva végig arról tárgyaltak, hogy a szerzett jogot miként vegyék el, miként alakítsák át, hogyan kommunikálják eredményként és a kormány általi 16% megadóztatást is sikerként próbálták egy ideig kommunikálni. A forgatókönyv, azaz a kormány és a szakszervezetek tárgyalgatása kísértetiesen hasonlít ahhoz, amikor a munkavállalók 13. havi külön juttatását első évben „csak” feldarabolták, második évben már 12 részletre darabolták, harmadik évben cafeteriára váltották, míg az idei évben az előző évi cafeteria kevesebb mint 50%-ában határozták meg a cafeteria mértékét, amely az ellopott 13. havi külön juttatás kompenzációjaként került meghatározásra.
Orbán Viktor pedig a legutóbbi tárgyaláson már nyíltan arról beszélt, hogy a kormány meg kívánja szüntetni a cafeteriát,  Ez az 5 éves példa is mutatja, hogy a magyarországi elit politikusok, pártkötődéstől függetlenül szavahihetetlenek.
Most a korkedvezményes nyugdíj került sorra. Ma még csak 16%-ról van szó. A kormány ma még csak a kisujját kéri, hogy a szakszervezetek beengedjék az ajtón. Holnap a karja, holnapután már a lába is, végül 3-4 éven belül – de fülkeforradalmárok esetében akár 3-4 hónapon belül  a korkedvezményes nyugdíjasok tulajdonát, szerzett jogát is ellopják, csak azért hogy a focistadionok gyorsabban épülhessenek, a haveri bankárok zsebét teletömhessék, és az elit politikusok továbbra is gátlástalanul és erkölcstelenül folytathassák a harácsolást, amelynek eredménye 600 ezer korkedvezményes nyugdíjas jelentős részének koldusbotra jutását fogja eredményezni.
A kormány a rendvédelmi dolgozókat támadva a társadalom többi rétegét nyugtatgatta, a többi szakszervezetet kötőféken tartva vitte véghez ezt a kihívóan közösségellenes intézkedését, mely nemcsak erkölcstelen, de jogtalan is.
A Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a jogbiztonság lényege az előreláthatóság, melyhez szorosan kapcsolódik a visszaható hatály tilalma és a szerzett jogok védelmének elve. A visszaható hatály tilalma lényegét tekintve azt jelenti, hogy a jogszabály hatályba lépése előtt befejezett cselekmények tekintetében az új jogi normának semmiféle negatív hatása sem lehet.
E jogelveket természetesen a magyar jogrendszer és a magyar Alkotmánybíróság is védi. A magyar Alkotmánybíróság több határozatában kimondta, hogy a törvényhozó az alkotmányos keretek között szabadsággal rendelkezik a szociális biztonságot szolgáló intézmények és ellátások alakításában, bizonyos alkotmányos követelményeknek azonban eleget kell tennie.
Az AB kifejtette, hogy:a jogbiztonság, mint a jogállamiság leglényegesebb fogalmi eleme és a szerzett jogok védelmének elvi alapja a szociális rendszerek stabilitása szempontjából különös jelentőségű. A szerzett jogok megvonása sérti a jogállamisághoz szervesen kapcsolódó jogbiztonság elvét. Az Alkotmány szerint a társadalombiztosítás az ellátáshoz való jog megvalósításának egyik eszköze, azaz a társadalombiztosításnak a szerzett jogok garantálását az ellátáshoz való alkotmányos jog megvalósítására figyelemmel kell biztosítania."
Az Alkotmány módosításával a kormánypárti frakció olyan lépést tett, amelynek elfogadását követőena magyar jogrendszer alaptörvénye tükrében a jelenleg hatályos és a jövőbeli törvények már nem biztosítják megfelelően a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának érvényesülését. A módosított Alkotmány lehetővé teszi lényegében bármely szabályozási tárgykörben, bármely, életviszonyokat szabályozó jogszabály esetében a visszaható hatállyal bíró rendelkezések megalkotását, amelyre egy 2/3-os túlsúllyal rendelkező frakció az ehhez szükséges törvényhozási támogatással rendelkezik!
Így a törvényhozás utólag, önkényesen bármely szerzett jogot megvonhat, kötelezettséget a múltra nézve korlátozás nélkül megállapíthat vagy súlyosbíthat! Amennyiben mindezt úgy valósítja meg, hogy az adott szabályt az Alkotmányba foglalja, akkor az ellen egyetlen hazai bírói fórum előtt sem lehet a siker reményében fellépni!
Az Alkotmány-módosítás éppen ezt hivatott biztosítani!
- Az alkotmány-módosítás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének és az Európai Unió Alapjogi Chartájának a tulajdonhoz való jogot biztosító rendelkezését. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga alapján ugyanis a nyugdíjjogosultság is tulajdoni védelmet élvez.
- A strasbourgi bíróság gyakorlata szerint a tulajdonjog elvonása vagy jelentős korlátozása formálisan szabályszerű törvényben kimondható ugyan, de a rendelkezés meg kell, hogy feleljen olyan univerzálisan kötelező elveknek, mint az előreláthatóság és a kiszámíthatóság, amelyből következik a jóhiszeműen szerzett jogok tiszteletben tartásának kötelezettsége is.
- A szerzett jogok esetében a nemzetközi joggyakorlat következetes abban, hogy az egyéni jogokat illetve hasonló előnyöket biztosító jogszerű intézkedés visszaható hatályú megvonása ellentétes az általános jogelvekkel.
A magyar állampolgárok a jelenleg és korábban hatályos jogszabályok ismeretében, azokkal összhangban tervezték meg saját és családjuk megélhetését, vettek fel hiteleket, íratták iskolába gyermekeiket.
Mindezt a kifogásolt Alkotmány-módosítás romba dönti, és százezreket, milliókat taszíthat a létbizonytalanságba! Csupán attól függ emberek millióinak létbiztonsága, hogy a kormánypártban döntési jogkörrel rendelkező politikus, vagy politikusok milyen lábbal ébrednek.
Az Alkotmánymódosítás egy olyan torz., beteg rendszer alapjait teremtette meg amelyet groteszk módon Alkotmányos Diktatúrának lehet csak minősíteni, ahol az alkotmányosság látszólagos, míg a valóság azt mutatja, hogy néhány olyan ember kezébe került a döntés az országban, akik a demokrácia írott és íratlan játékszabályait ugyan ismerik hiszen a látszatra adni akarnak; de valójában öntörvényű, erőszakos és gátlástalan módon visszaélnek törvényi felhatalmazásukkal és olyan rendszert építenek ki, amely emberek szolgasorba taszításában körvonalazódik egyre jobban látható módon.
Mindezek alapján a törvényhozás szociális katasztrófa helyzet lehetőségét teremtette meg 2011. június 6-án Magyarországon!
Azt nem vitatjuk, hogy joga van a  Kormánynak és az Országgyűlésnek  a szociális ellátórendszert a társadalmi igazságosságnak megfelelően  át alakítani. Ezen törekvése azonban nem járhat a magyar és a nemzetközi jog által elismert és védelemben részesített alapvető emberi jogok és szabadságok sérelmével!
A fegyveres és rendvédelmi szféra munkavállalóit megillető korkedvezményes nyugdíjazási lehetőség indoka az, hogy a társadalom ez által ismeri el a hivatásos szolgálattal járó fokozott fizikai és pszichikai megterhelést, az alapvető alkotmányos és állampolgári jogok korlátozását, valamint a civil szféra munkavállalóihoz képest jóval szigorúbb munkavégzési követelmények és kötelezettségek teljesítését. A hatályos szolgálati törvény összesen 22 olyan kötelezettséget sorol fel, illetve jogosultságot korlátoz a rendőrök vonatkozásában, melyek a civil szférában nem érvényesülnek, de java részük még a közszféra más jogviszonyaiban sem fordulnak elő.
Azok, akik a Hszt. hatályba lépése előtt vagy azt követően döntöttek a hivatásos pályafutás választása, illetőleg folytatása mellett, azok életük tervezése során számoltak a szolgálati nyugdíj lehetőségével. Az átlagosnál több kötelezettséggel és számos alapvető emberi jog korlátozásával járó szolgálat vállalásakor nyilvánvalóan ez volt az egyik döntő tényező, hogy jogaikról lemondtak és vállalták az ezzel járó nehézségeket. A már szolgálati nyugállományban lévők teljesítették az állammal szemben vállalt kötelezettségeiket, s ennek ellentételezéseként vonulhattak az átlagosnál korábban nyugdíjba.
A magyar államnak ugyan így teljesítenie kell a már nyugállományba vonult hivatásos állományúakkal szembeni vállalt kötelezettségét és számukra a külső körülmények változása ellenére úgy kell a szolgálati nyugdíjat biztosítania, ahogy azt korábban vállalta!
Ellenkező esetben az a megengedhetetlen helyzet állna elő, hogy csak az egyik fél (a munkavállaló), teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségét, a másik fél pedig a teljesítés elfogadása után saját kötelezettségét egyoldalúan felmondja!
A  javaslatokat a kormányzat lesöpörte, és primitív módon ídőhúzással megakadályozza. Ezáltal pedig a magyar korkedvezményes munkavállalókat, nyugdíjasokat is bűnös, bűnöző, kimondva élősködőnek beállítva kezelje, a társadalom más csoportjait ellenük hangolja. Ez méltatlan a Magyar Köztársaság berendezkedéséhez, méltatlan az európaisághoz, méltatlan a magyar miniszterelnök státuszához és méltatlan a magyar nemzet bizalmához.
A jelenlegi Országgyűlés kormánypárti frakciója, a jelenlegi kormánypárt tagjai – figyelemmel arra, hogy ezen csoportok tagjai közül senki nem emelte fel eddig a szavát a magyar emberek védelme érdekében és figyelembe véve azt, hogy alig pár évvel ezelőtt az előző kormány hasonló törekvéseit ugyanezek a személyek bírálták, látták és védték nyilatkozataiban a korkedvezményes nyugdíj rendszerének megalapozottságát – méltatlanok több millió magyar állampolgár bizalmára. Méltatlanokká váltak arra, hogy Magyarországot egy igazságosabb útra vigyék. Méltatlanok, mert az őket hatalomba emelő magyar választópolgárok érdekeinek a figyelembe vétele helyett, olyan érdekek képviseletében járnak el, olyan törekvésekről tesznek tanúbizonyságot, amely a magyar nemzet, a magyar állampolgárok érdekeivel ellentétesek.
A munkavállalók melletti kiállás kérlelhetetlenségét, a kormánypártok által kiépítendő rendszer elfogadhatatlanságát, érveinket egyre többen ismerik meg, egyre többen értenek egyet kiállásunkkal. Ma már nem hazaárulással, hanem köztörvényes bűncselekményekkel igyekszik a jelenlegi hatalom bemocskolni azokat az embereket, akik szembe mernek szállni egy hatalommániás párt térnyerésével.
Az országot a politikai elit kirabolta, kifosztotta és kifosztja évtizedek óta. Ez az ország mindig megtermelt annyi értéket, hogy az elegendő minden állampolgárának. Ma is megtermeli, ma is rendelkezésre állnak ezek a javak. Hazugság, hogy nem jutna oktatásra, nem jutna egészségügyre, nem jutna korkedvezményes nyugdíjra, vagy éppen gyógyszertámogatásra. A hazugság oka, az, hogy azt, amit ez az ország megtermel, azt egy szűk, a politikai elit és a hozzá csapódó holdudvar elrabolja. Jogszerűen, de erkölcstelenül, gátlástalanul. Csak azért jogszerűen, mert a jogot ők alkotják, nem a kisemmizettek. Mi választók csak addig kellünk, amíg legitimációt nyernek, majd ha ezt megkapják, tovább folytatva hazudozásaikat a tetteik már arról tanúskodnak, hogy továbbra is folyik a politikusi szabadrablás.
A minap jelentették be az állítólag nehéz gazdasági helyzet kellős közepette, hogy 500 milliárdért részvényeket vásároltak. Bejelentették, hogy Debrecenben és Budapesten új focistadionokat építenek. Bejelentették, hogy milliárdos kormányzati pénzekből beindul a Bozsik-program, beindul a fociakadémiák támogatása. Ehhez hasonló zagyvaságok támogatása milliárdokba kerül Magyarországnak, ugyanakkor a kevesek rendkívüli módon jól járnak, beindul az üzletük.
Nehéz a helyzet, egy őrület megállítása a feladat, miközben a befolyásos újgazdag kaszt az állam irányítása szempontjából döntő pozíciók majd mindegyikét elfoglalták már. Kiállásunkban, kezdeményezéseinkben szinte egyedül maradtunk, de sokan felismerték már a valódi helyzet komolyságát. A  nemzetközi jogi fórumokon védi meg a hazánkat esküjükhöz híven szolgált bajtársaink jóhiszeműen szerzett jogait, védi meg a kiszolgáltatottakat. A Magyar Helsinki Bizotság elitélően nyilatkozott a visszamenőleges hátrányos egyoldalú módósítás végrehajtása végett!