Próbáljuk meg együtt fellendíteni az animés piacot!

Önmagában nem lenne túl vészes összeg (persze tévés szemmel nézve, az átlagembernek a gatyája is rámehetne, de minimum egy éves fizetése), de általában egyszerűbb úgy vásárolni, hogyha egy forgalmazóval vagy gyártóval szerződésben vannak és akkor egy füst alatt tudnak venni több, különféle sorozatot. Most jelenleg a legtöbb hazai csatornának nincs animés érdekeltsége, ha volt is, évek óta jegelték a témát. Egyik pillanatról a másikra nem valószínű, hogy csak úgy random kiválasztanak egy rövid animét, főleg azért, mert az amerikai és dél-amerikai piacról vásárolt tartalmak és a saját gyártású műsorok hosszú időre biztosítják nekik a fix programot. Könnyebb lenne a helyzet, ha évekkel ezelőtt egyik napról a másikra nem szakadt volna meg az animés érdeklődés. Ráadásul a japán anyagok nem is képviseltetik magukat közvetlenül a magyar piacon.
Három fontos vásár van, ahol tartalmakat szoktak venni. Az egyik a Los Angeles Screenings (tavasz végén vagy nyáron rendezik), a másik a Cannes-i vásár, a harmadik a NATPE televíziós vásár (korábban DISCOP volt a rendezvény neve). Utóbbin árulnak európai dolgokat, sorozatokat, rajzfilmeket, de előfordulnak valóságshow-k is. Ott aztán tényleg minden van, mint a búcsúban. Budapesten szokták megrendezni, gyakorlatilag a fél világ tévés gyártói, producerei, tévétársaságai jelen vannak, hogy üzletet kössenek. Ott mi is szoktunk árulni, főként régi sorozatokat és klasszikus, magyar filmeket. A volt keleti blokk tévécsatornáinál van esély eladni, nosztalgiára alkalmas, régi rajzfilmeket (Mézga család, Vízipók Csodapók, Kukori és Kotkoda), kelet-ázsiai tévétársaságok vesznek néha régi magyar filmeket, de hatalmas a kínálat, nagy a verseny.
Ami a mi szempontunkból fontosabb, hogy a dél-koreai és egyéb, délkelet-ázsiai gyártók is jelen vannak. Emiatt kerültek a közszolgálati csatornára ilyen sorozatok. De ott vannak a spanyolok is, spanyol filmeket, sorozatokat adnak el (az AXN-re ezért is került egy csomó spanyol sorozat). Jelen van még Kína, Hong-Kong, Argentína, Brazília, Irán, Libanon, Izrael és India is. Latin-amerikai telenovellákat és török sorozatokat is árulnak. Ezek mostanság elárasztották a hazai tévés piacot (lásd a Szulejmán bombasikerét, de a TV2 is próbálkozott török dolgokkal, ám hamar megbuktak).
A lényeg, amit ebből ki akarok hozni, hogy ha animéket is így árulnának, itt helyben, a csatornák meg mustrálgatnák a kínálatot, akkor egyszerűbb lenne a dolog és talán több anime kerülne a képernyőre.
Azonban az animéket inkább olyan cégek forgalmazzák vagy gyártják, mint a Madhouse, a Nippon Animation, a Sunrise, a Toei Animation, a Bandai Visual, a Viz Media vagy a Funimation. Ha ezek egyikével sincs szerződésük a csatornáknak, akkor abból nem lesz animevásárlás. Ha pedig vesznek, akkor sok esetben jobban megéri, ha nem csak egy-két dolgot vesznek meg, hanem csomagban (ha van rá mód), mely egyszerre több, akár rövidebb animét is magába foglal. Persze ha csak kísérletezni akar egy csatorna és azért vesz egy animét, hogy lássa, van-e rá igény a hazai piacon, akkor más a helyzet.
A lényeg, hogy amíg ők úgy látják, hogy élőszereplős sorozatokkal, filmekkel nagyobb közönséget tudnak megszólítani, addig inkább azt preferálják. Amíg a 4Kids Entertainment létezett, addig jó néhány amerikanizált animét is vettünk, de most már ez a lehetőség sincs meg.
A szomorú, hogy mindez igazából nem pénz kérdése, hanem szemléletbeli dolog. Ha a tulajdonosok, programigazgatók úgy ítélik meg, hogy a "gyerekeknek szánt" programokat tökéletesen kielégíti a SpongyaBob, a Monsuno vagy az unalomig ismételt Naruto (hogy animét is mondjak), akkor nem nagyon törik magukat azon, hogy ennél értékesebb, kicsit idősebb korosztálynak szóló dolgot vegyenek.