munkaszolgálat

Pesti Hírlap, 1939. július 12.
A honvédelmi törvény 230. paragrafusa rendelkezik a katonai szolgálatra nem alkalmas ifjak munkaszolgálati kötelezettségéről. A honvédelmi törvény életbelépett és ennek alapján most megkezdődik a kötelező munkaszolgálat, amely körülbelül huszonötezer katonai szolgálatra alkalmatlan fiatalembert érint. A szolgálatra kötelezettek első csoportja körülbelül hatezer fiatalember. Számukra most küldték szét a behívókat és július 15-én szombaton kell jelentkezniök a behívón megjelölt munkatáborokban. Július 15-től számítva minden negyedévben újabb csoportokat hívnak be.
Az első önkéntes magyar munkatáborok
Eddig is dolgoztak Magyarországon munkatáborok, ezeknek tagjai azonban önkéntes jelentkezés alapján teljesítettek szolgálatot. Az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Önkéntes Nemzeti Munkaszolgálata – mint a Pesti Hírlap erről többször megemlékezett – évek óta nagyarányú és a nemzet jövője, az ország nemzetgazdasága szempontjából nagyfontosságú feladatokat végzett el. A legelső magyar munkatáborokat 1935 nyarán a Turul Szövetség és a sárospataki ősi kollégium szervezte. A Turul önkéntes tábora Magyarcsanád határában a Maros csigai gátjait javította, a sárospataki ifjúság pedig egy erdei út építését kezdte meg. A sárospatakiak a következő év nyarán folytatták az útépítést, a Turul pedig négy újabb munkatábort állított fel, közöttük az első magyar női munkatábort is.
A lelkes kezdeményezések sikerrel jártak és a közoktatásügyi miniszter 1937 április végén elrendelte az egyetemi önkéntes munkatáborok felállítását és azok megszervezésével az ugyanakkor felállított főparancsnokságot bízta meg. A rendelet értelmében, 1937-ben csak a Magyar Nemzeti Diákszövetségbe tartozó tagszövetségeknek és az Emericana önként jelentkező főiskolás tagjait vették fel. A főparancsnokság július 1-től szeptember végéig négy-négy heti időtartamra 14 férfi és 2 női munkatábori szervezett, közel 600 résztvevővel. Az önkéntes munkaszolgálatosok sátrakban laktak és bőséges élelmezésen kívül munkaruhával is ellátták őket. Az 1935. évi főiskolai munkatáborok elvégezte munkák évek óta vártak megoldásra. Elmulasztásuk évről-évre kárt okozott, de a közületek a költségvetési fedezet híján nem oldhatták meg a kérdést. 1938-ban a közoktatásügyi miniszter szélesebb alapot biztosított a toborzásnak és a munkatáborokat, az egész magyar főiskolai ifjúság számára megnyitották.
Ármentesítés, útépítés, földtöltés
Az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Önkéntes Nemzeti Munkaszolgálata most adta ki idei tájékoztatóját, amelyben vitéz Szinay Béla harmadik éve hívja — és nem hiába — önkéntes jelentkezésre a magyar ifjúságot. A tájékoztató beszámol az eddig végzett munkáról is. Megtudjuk, hogy 1837–38-ban az egyetemi és főiskolai önkéntes munkatáborok Pomázon árvízsújtotta területet ármentesítettek, Balatonudvari és Vászoly községek számára a balatoni fogyasztópiachoz utat építettek, ugyancsak útépítést végeztek Héreg község számára, Vértesszőllősön vízlefolyás szabályozási munkát, Bugacon a gazdasági vasút céljaira a szárnyvonal-alépítmény földmunkáját végezték.
Pusztaszeren megásták a levente-sporttelep úszómedencéjét, Tihanyban hatvan holdnyi mélyfekvésű területet töltöttek fel, Gyöngyösön a sportrepülőtér céljára negyvenezer négyzetméter területet tisztítottak meg és egy fa- és egy kőépületet emeltek, Sárospatakon ugyancsak nagy területet tisztítottak meg a sportrepülőtér céljaira, Ricsén a levente-sporttér számára 3040 négyzetméter területet töltöttek fel, Tarpán pedig a belvíz lecsapoló csatornának elkészítésén dolgoztak sikerrel. A női munkaszolgálat a népi közösségérzet megvalósításán dolgozott. Háztartásban, mezőn, kertben dolgoztak, bölcsödében és napközi otthonban gyermekeket gondoztak. A női munkavégzés eredményeképpen 110 parasztasszonynak nyáron 770 órával több ideje maradt arra, hogy munkáját jobban elvégezhesse és családját gondozhassa.
Az önkéntes munkatáborok továbbra is dolgoznak, sőt az idei kultuszminiszteri rendelet értelmében a tervek szerint munkatáborok egész esztendőkben működnek. Az időközben életbe lépett honvédelmi törvény intézkedésére most a negyedévi csoportokban behívott katonai szolgálatra alkalmatlan munkaszolgálatosok hasonló, rég elvégzésekre váró feladatokat oldanak majd meg. Miután az önkéntes munkatáborok is jelentősen működtek közre munkájukkal a nemzeti jövő építésén, elképzelhető, hogy most, a kötelező munkaszolgálatosok hatalmas csoportjai nagy számuknál fogva milyen nagy lendülettel, milyen erős ütemben vihetik elő az ország érdekében a nemzeti építő munkát.
A közérdekű munkaszolgálat augusztusban kezdi meg munkáját
A kötelező munkaszolgálatra vonatkozó végrehajtási rendelet intézkedett, hogy az úgynevezett közérdekű munkaszolgálatot minél előbb megkezdjék. A honvédelmi miniszter megbízásából vitéz dr. Fábry Dániel tábornok irányítja a közérdekű munkaszolgálatot. Értesülésünk szerint a július 18-ra behívott hatezer főnyi első csoport két héten keresztül általános katonai és műszaki kiképzésben részesül. Augusztus elsején kezdődik meg a tulajdonképpeni munka. A behívottak a munkatáborokban körülbelül annyi munkát végeznek naponta, mint a hasonló foglalkozási ágakban dolgozó iparosok, munkások. A munkaszolgáltatás minden behívás alkalmával három hónap, a most behívottak azonban egyelőre tíz hétig dolgoznak a munkatáborokban. Ennek leteltével a következő negyedévre újabb hatezer főnyi csoportot hívnak be. A most behívottak — az 1916-os évfolyambeliek közül katonai szolgálatra alkalmatlanok — olyan közérdekű munkát végeznek majd, ami a magánvállalkozásnak versenyt nem jelent.