ZÉRÓ TOLARENCIA A DEVIZAADÓSOK ÜGYÉBEN

Két dolog lényeges:
1, A törvény fogyasztói hitelnek minősíti a konstrukciót. Ez azért fontos, mert ezzel azt bizonyítja, hogy nem fogyasztói hitel, hiszen ha az, akkor miért szükséges külön törvény erejével annak minősíteni? A "mintha hitel" konstrukció immár valós hitel lett.
2, A Kúria árfolyam nemekről, a törvény indoklás úgyszintén, a törvény azonban árfolyamtípusokról szól. A dolog nem véletlen: bizonyára emlékszik valaki az elemzésre, amelyben a pénznemről és a devizanemről értekeztem és bemutattam, hogy nem szabad a pénznemet a devizanemmel szembeállítani, ugyanis különnemű dolgokról van szó. A pénznem az a bank és fogyasztói hiteles ügyfél viszonyában értelmezhető,(forint, svájci frank) míg a devizanem a bankközi viszonyokban (HUF, CHF). A pénznem a hitelviszony, a devizanem a tőzsdei viszony fogalmi eleme. A pénznemhez valutaárfolyam, a devizanemhez pedig devizaárfolyam tartozik. Mindkettőn belül vannak az árfolyamtípusok, az eladási és vételi. Mivel az ügyletekhez devizaárfolyam van előírva, így az ügylet devizajellege csak akkor valós, ha a forint is deviza. Ez esetben viszont hogyan állítható szembe a forint a devizával? A törvény helyesen tartalmazza az "árfolyamtípus" kifelezést, azonban, mivel a Kúria árfolyamnemről határozott, így maga a törvény, amely a Kúria határozatának beemelésére született, ahol az árfolyamrés (az eladási és vételi árfolyam különbsége) volt a legfontosabb, eredendően hibás. Azt hiszik, hogy nem vesszük észre? Egyébként is, minek kell egy fogyasztói hitelhez devizaárfolyam? Minek kell különböző árfolyamnem és miért szükséges különböző árfolyamtípus a hitelnyújtásnál és más a törlesztésnél? A válasz egyszerű: mert nem fogyasztói hitel, hanem csak azzal palástolt devizapáros játék. Az, ahol tényleg szükséges a devizaárfolyam, (HUF/CHF) mint árfolyamnem, és szükséges a különböző árfolyamtípus: vételi belépéskor, eladási kilépéskor. Van tehát élő árfolyamrés is, amely az ügylet szerves része. Az MNB árfolyam csak a banki félrevezetések immár törvényerőre emelése és az ebből eredő haszon felének a bankoknál tartása.