Halasszák el az ügyfélkapu megszüntetését!
A könyvelőirodákban "főnöki rendszer" alakult ki és ezt hamarosan perszonalizálni kell. Ez gond, nem is kicsi, de a Karmelita hallgat.
A könyvelők vallják be a költségvetési bevételek felét, az állam mégis rendre keresztbe tesz, hogy újra és újra megbonyolítsa a munkájukat, ráadásul az állami informatikai rendszerek random leállnak, vagy összeomlanak, amiben a MÁV működésére emlékezetnek. Így volt ez 2024.12.09-én is, hétfőn is.
Induljunk onnan, hogy a hivatali hozzáférések bejelentése túl bonyolult. Egy ablakról szó sincs, az állami és önkormányzati adóhatóságok és az egyéni hivatalok ráadásul egy sor témában jogellenes gyakorlatot folytattak:
- Tanúk megkövetelése cégszerű aláíráshoz,
- Hatókör (a bármely, amiből szerintük kilóg valami),
- Csak a hivatal nyomtatványán lehet meghatalmazni,
- Személyes adatok erőltetése (TAJ, adóazonosító)
- Aláírásminta
- Az AVDH szerintük a tollal való aláírást hitelesíti,
- Külföldi nem lehet meghatalmazott, stb.
A Rendelkezési Nyilvántartásban már nem is tagadják, hogy a kizárólag elektronikusan intézhető EV létrehozáshoz nem kívánnak elektronikus hozzáférést adni, ami JOGELLENES, hiszen az Ákr. szerint köteles lenne a NAV biztosítani az eljárási jogosultságot. A NAV most már érti, hogy ezt valamikor meg kell lépni, de még nem adtak megrendelést az IDOMSOFT Zrt.-nek.
Az ASP rendszerben csak a meghatalmazó hozhat létre meghatalmazást, ami szintén nem tűnik jogszerűnek, annak fényében, hogy az RNY-ben készíthet elő meghatalmazást a meghatalmazott is.
A "főnöki rendszer" azt jelenti, hogy a könyvelőirodában egyetlen személynél koncentrálódnak a jogosultságok. Ez nemcsak azért alakult ki, mert bonyolult a képviseleti jogosultságok létrehozása. Az ügyfelek, munkáltatók is elvárják, hogy koncentrálódjanak a jogosultságok, azok ne legyenek kontroll nélkül átadhatóak.
Miután általában a meghatalmazó számára nem ismert az ügyviteli munka tartalma, csupán annyit tud, hogy annak nagy jelentősége van, így ezért ez egy bizalmi állás (megbízás). Ezért nem szokás jogosultságokat osztani, hanem a tovább-delegálás az elfogadott, és kiszervezésnél ezt rábíznák a megbízottra, részlegvezetőre. Delegálásra azonban nincs mód, hiszen az ismételt lépést igényel a meghatalmazói oldalról.
A hozzáférések bonyolultsága és az ügyfél előtti bizalmi faktor okán szinte minden könyvelőiroda úgy működik, hogy a jogosultságok egyetlen személy ügyfélkapuján összpontosulnak. Ezt várja el az ügyfél, ezt várják el a könyvelőiroda munkatársai, de ezt diktálják a felelősségi szabályok is. Ezért is rémisztő, amit a kormány akar az ügyfélkapu+ után 2026.01.01-től a DÁP kötelező tételével.
Az ügyfélkapu+ által - kicsit bonyolultabban - de fennmaradhat a főnöki rendszer, viszont a perszonalizáció nagyon bonyolult lesz, ráadásul a delegálás is korlátos lesz. Az állam ugyanis nem ismeri el, hogy a számviteli-adózási piacon egyre kevesebb a munkaviszony és egyre több a vállalkozási/megbízási jogviszony.
A könyvelőiroda akkor tudja ezeket jól kezelni, ha rendelkezik az ügyfél (vezetői tisztségviselő) login/jelszavával és a jogosultságokat kiépítheti (NAV,ASP,RNY,KSH,cégkapu,stb.). Ezt a folyamatot hívtam perszonalizációnak, hiszen a főnök mellett minden érintett könyvelőirodai szereplő megkapná a szükséges jogosultságokat.
A perszonalizációhoz azonban szükséges lenne, akkor is ha az ügyfélkapu megszüntetést elhalasztanák, később pedig a DÁP kötelezővé tételére is több felkészülési idő maradna (hiába töröljük a DÁP profilt az ügyfélkapu+ nem lesz elérhető 2026.01.01-től).
Új kihívást jelent, hogy a költségvetést megalapozó törvényben (T/10012) a könyvelőirodai (adótanácsadói irodai) jogosultságokat delegálni lehetne. Ezeket a szakaszokat már megkritizáltam, mert fogalmilag zavarosak, de jól látható, hogy a NAV könnyíteni szeretne a jogosultságok delegálásán.
Ez a törvénymódosítási szándék azért zavaros, mert a könyvelőiroda jelenleg sem lehetne meghatalmazott és azt nem delegálhatná tovább. A foglalkoztatott fogalma is ködös, abba nem tartozna bele a nyugdíjas és továbbra is is hiányzik az egyéni vállalkozó alkalmazottjának, valamint a bérszámfejtőnek a képviseleti joga. A delegálásért cserébe újabb adminisztrációt okozó lépésként a 2027.12.31-én az addig bejelentett alkalmazottak jogosultságát a NAV törölné.
Végül ott vannak azok a könyvelők (kisebb könyvelőirodák), akiknél eddig fel se merült, hogy legyenek a saját nevükre jogosultságaik. Felesleges azt gondolni, hogy ők rosszhiszeműen jártak el, egyszerűen a meghatalmazások körüli hercehurca elriasztotta őket.
Az egyetlen logikus lépés az ügyfélkapu megszüntetésének elhalasztása lenne, de ugyanígy el kellene halasztani a DÁP 2026.01.01-től való kötelezővé tételét is.
Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével