PCOS: ha már nem segítesz, ne árts!

Kedves Olvasók!

Szülész-nőgyógyászként a természetes szülészeti szemléletet egyik képviselője vagyok. Ennek a szemléletnek az alapja, hogy a dolgok alapvetően a helyükön vannak, az egészségügynek pedig a folyamatok követése észlelése a feladata. Amennyiben előfordul bármi olyasmi, ami figyelmeztető számunkra, csak és kizárólag akkor szabad a dolgokba beavatkozni. Ez így van a várnadósság és szülés során, de így van az élet más területén is.

A PCO szindróma valóban egy anyagcsere probléma, amely - meggyőződésem szerint, legalább első lépésként - a lehető legtermészetesebb módon kezelhető kérdés. A mai kor embere messze jobb szociális körülmények között él, mint az történt 1000 vagy 10000 évvel ezelőtt. Amikor az anyagcserénk kialakult, amikor nem volt közért, nem volt kristálycukor és mogyorókrém. De nem volt tészta, kenyér és dobozos tej sem. A mai kor embere mozgásszegény életmódot folytat (lám, én is a klaviatúrát nyomogatom éppen) és, noha mindig sír a nehéz körülmények miatt, mindezt sokkal jobb kürölmények között teheti, így megengedheti magának a rengeteg, amúgy nagyon finom szénhidrát bevitelét, amivel viszont komolyan terheli a szervezetét. És valahol itt jutunk el a PCO-hoz.

A csapatnak sok sikert kívánok, hiszen csupán a tájékoztatással is jelentős lépést tehetünk a probléma megoldása felé!

Végezetül engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljam az alábbi petíciót:

http://www.peticiok.com/otthonszules_a_korhazban