A harmadik részben magát a Quaestor csoportot vizsgálom és a büntetőjogi- illetve a politikai felelősséget.

Vajon ki lehetett a csalás értelmi szerzője, ki volt a kivitelezője és legfőképpen hol van az emberektől ellopott pénz? - teszi fel az utca embere teljesen jogosan a kérdést.

Mielőtt erre válaszolok, egy gyors fejtágításra van szükség a Quaestor-csoportot illetően. Elsőre bonyolultnak tűnik a cégháló, de igazából nem az. A csalás szempontjából három céget kell megemlíteni: a kötvények kibocsátóját (Quaestor Financial Hrurira Kft.), a kötvények forgalmazóját (Quaestor Értékpapír Zrt.) és a kötvénypénzek felhasználóját, a haszonélvezőt (QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt.). A harmadik cég, a QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt., a cégbirodalom feje, a többi cég ennek a cégnek a tulajdonában van. Ennek a cégnek viszont egy Lichtensteinben bejegyzett off-shore cég, egy bizonyos INSULA Management Establishment a tulajdonosa. Erről az off-shore cégről viszont semmit sem lehet tudni. Hmm. Szóval a Quaestor profitja és pénzei végül is egy átláthatatlan külföldi off-shore számlán tűnnek el.

Mi is történt valójában? Azt már tudható, hogy a csalás, mint esemény, a forgalmazónál történt, 150 milliárd forintnyi nemlétező, fiktív kötvény, vagyis a semmi eladásával. Erre a plusz 150 milliárd forintnyi kötvényre nem volt jegybanki engedélye a cégnek, csak az eredeti 70 milliárdos kötvényprogramra. Ha a semmit vették meg az emberek, akkor nyilvánvalóan csalás történt, és az eredeti szerződéseket semmisnek kell tekinteni. A magyar jogszabályok szerint semmis szerződések esetén az eredeti állapotot kell helyreállítani. Azaz vissza kell adni az embereknek a pénzt. Ezért pedig a cégcsoport teljes vagyonával felel. Mivel az érintett cégek tulajdonosa a QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt., ezért meg kell akadályozni, hogy a továbbiakban ebből a cégből az off-shore tulajdonosához menekítsék ki a társaság vagyonát. Ehhez az kell, hogy az emberek pénzének védelme érdekében azonnal csődvédelmet kell elrendelni, csődbiztost kinevezni a cég élére, aki átveszi a cég vezetését, hogy az ő engedélye nélkül ne lehessen elutalni a cégből pénzt. A csődvédelem egy olyan jogintézmény, aminek célja a betétesek és befektetők pénzének védelme. Ilyenkor leáll a cég működése, nem lehet új tranzakciókat indítani, felmérik a cég vagyonát és elkezdik visszafizetni egy ún. kielégítési rangsorban a befektetők pénzét. Először a kisbefektetők pénzét kell visszafizetni, magyarán egy ilyen csődvédelemmel alapvetően a kisbefektetők pénze lenne megvédve. 

Szóval ki lehetett a Quaestor-csaló? Ehhez egészen egyszerűen meg kell vizsgálni, hogy a cégekben kik a cégjegyzésre jogosult személyek. Sőt, mivel a többi cég tulajdonosa a QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt., elég, ha ennél a cégnél vizsgálódunk. Elég, ha felcsapjuk a cégbírósági adatbázist és máris jön a válasz.

Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.Képviseletre jogosult: 3 fő 

Tarsoly Csaba 

Tarsolyné Rónaszéki Erika

Tarsoly Vince 

Szóval a Tarsoly család. Micsoda meglepetés. A jegybanknak és a nyomozó hatóságoknak ezek közül kell kiválasztaniuk a Quaestor-bűnöző(ke)t. Nem nehéz, szerintem. 

De hova került ez a 150 milliárd forint? Kihez utalta el ezt a forgalmazó? A kötvények kibocsátójához? Akkor Ő nem vette észre, hogy háromszor annyi pénzt kapott, mint amennyi járt neki? Esetleg valahova máshova? De milyen jogcímen? Ezt a furcsa utalást pedig nem vette észre egyetlen vezető beosztású személy sem, akinek az engedélye szükséges a pénzmozgásokhoz? Vagy inkább tudtak róla, ezért nézték el? Nem túl bonyolult kérdések ezek, a Buda-Cash ügyben két hét sem kellett a nyomozóknak a hasonló kérdések megválaszolásához és így a szereplők meggyanúsításhoz és letartóztatásához! Nem hiszem, hogy a nyomozó hatóság hirtelen olyan ügyetlenné és tudatlanná vált volna, hogy a technikailag hasonló módon elkövetett Quaestor-csalás ügyében ne lenne képes ugyanennyi idő alatt ugyanezen adatok birtokába kerülni. Ameddig nincsen csődvédelem a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. szabadon tud az off-shore tulajdonosának utalni pénzt, el tudják tüntetni az emberek pénzét. Ha ilyen kimagasló kockázatok vannak, hogy off-shore cégekben tudják eltűntetni az emberek pénzét, akkor vajon miért nincs még csődvédelem és miért nincs még bilincsben a Quaestor-csaló?

Emiatt jogosan merül fel mindenkiben a kérdés, hogy melyik Fideszes főember védi a Quaestor-csalót a letartóztatástól? Ki akadályozza a nyomozást?

• Rogán Antal frakcióvezető, akivel a bevándorlási kötvények ügyében kötött zsíros üzletet a cégcsoport?
• Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki régi cimborája a cégcsoport legelső emberének?
• Vagy esetleg maga Orbán Viktor miniszterelnök, akit fociügyi szerelem köthet a cégcsoport legelső emberéhez?

Ezeknek az embereknek nyilvánosan színt kell vallaniuk, hogy szerintük le kell-e tartóztatni a Quaestor-csalót! 

Orbán Viktor már válaszolt is. Kijelentette, hogy mindenképpen meg kell védeni a győri labdarúgást. A győri labdarúgást. Nem az emberek pénzét, hanem a győri labdarúgást. Ebben minden benne van.