A Quaestor elvileg csődeljárást kért maga ellen, és erről tájékoztatta is a kötvényeseket. De a Figyelő szerint valami nagyon nem illik össze. 

Az öncsőd kétlépcsős eljárás. Első lépcsőben a bíróság vizsgálja meg, kérhet-e maga ellen a cég öncsődeljárást. Ezt egy napon belül kiderítik, majd a kérelmet közzéteszik a Cégközlönyben. Innentől illeti meg védelem a céget. 

A Quaestornál viszont nem hirdették ki az öncsődöt. A Győri ETO FC Kft. öncsődje viszont megjelent a közlönyben. A két cég csődjét egyszerre jelentette be ugyanaz a cég. A bíróság biztosan betartja a határidőket, mert a csődeljárásoknál erre nagyon figyelnek. 

Ez azt jelenti, hogy jó eséllyel a Quaestor jelenleg sincs csődben, és felügyeleti biztos sem vigyázza a céget. Így akár legálisan, most is történhetnek kifizetések. Elvileg azok, akiknek nem a Quaestor brókercégének számláján vannak a kötvényei, azok most is nyugodtan visszavásároltathatnák őket a céggel. 

A Quaestor-károsultak fekete napja volt, amikor a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt kezdeményezett, legalábbis erről tájékoztatták az ügyfeleket. Csak az a probléma, hogy ennek sehol sincs nyoma, ami azt is jelentheti, hogy a cégnél most is mehetnek kifizetések, mégpedig teljesen legális módon.

A Quaestor ügy nem csak abban tér el a két brókerbotránytól, hogy egy kötvénycsalás, hanem abban is, a marketingje sokkal szerteágazóbb volt, vezetője pedig nyilvános, esetenként állami eseményen mutatkozott időnként kormánytagokkal, így az ügy különösen megtévesztő lehetett.

A Quaestor ügy egyik szombathelyi károsultja vállalta, hogy elmondja történetét a Nyugat.hu-nak. Kérésére nem mutatjuk felismerhetően, és a nevét sem áruljuk el. A férfi, feleségével együtt saját gyermekeiknek gyűjtött, hogy segíthesse önálló életük elkezdését. Eddig minden rendben ment, négy év múlva vehették volna ki veszteség nélkül a pénzüket és a hozamot. Ehhez képest napok óta azért aggódnak, hogy egyáltalán látnak-e még akár csak egy fillért is a befektetésükből

Nehéz napjuk volt pénteken, akkor hívta fel őket valaki, hogy baj van, csődbe ment a Quaestor kötvénykibocsátó cége. Rögtön felkeresték a szombathelyi irodát, de ott már nem tudnak érdemben nyilatkozni nekik. Később azt is megtudták a híradásokból, hogy nem számíthatnak a Befektető-védelmi Alap (BEVA) biztosítására.

Amikor elindították a befektetést, úgy tájékoztatták őket, hogy a BEVA 6 millió forintig védi őket.

2008 decemberében került kapcsolatba a Quaestorral a családfő. A férfi először rövid lejáratú „pénzügyi eszközöket” vásárolt a cégtől. Amikor azok lejártak volna, a Quaestor ügyfélszolgálatosa azzal ajánlotta nekik a hosszabbítást és a tőkeemelést, hogy nem kell aggódniuk a pénzért, mert azt 6 millió forintig védi a Befektető-védelmi Alap.

Itt van a kutya elásva. A férfi azt mondta: kifejezetten a BEVA-biztosítás tudatában döntöttek úgy, hogy meghosszabbítják a befektetést. Sőt, a biztosítási értékhatár miatt az eredetileg csak a férj nevére szóló pénzügyi eszközöket megosztották a feleségével, hogy azok biztosan beleférjenek a 6 millióba.

A rendőrségen jelentős értékre elkövetett csalás miatt tettek feljelentést.

„Megbíztunk az ügyintézőben és abban, hogy a Quaestor honlapján is megtaláltuk a Befektető-védelmi Alapról szólót tájékoztatót” – mondta a károsult. A cégcsoport múlt heti csődjének bejelentése után azonban hamar napvilágra került, hogy nem is volt BEVA-biztosításuk. De ha lett volna, akkor sem fizetnének, mert a védelem arra z esetre nem vonatkozik, ha a kötvényeket kibocsátó szervezet nem képes visszafizetni az általa kibocsátott tőkéjét és kamatát.

Csak a károsult közvetlen ismerősei között hatan lehetnek még érintettek

Éppen ezért nem érdemes tétlenül várni a felmentő sereget. A károsult jogi képviselője, Szendrő-Németh Tamás úgy fogalmazott: néma gyereknek az anyja se érti a szavát. - Aki bűncselekmény áldozata, annak legalább a feljelentést érdemes megtennie, ha valaha látni szeretné a pénzét.

A harmadik részben magát a Quaestor csoportot vizsgálom és a büntetőjogi- illetve a politikai felelősséget.

Vajon ki lehetett a csalás értelmi szerzője, ki volt a kivitelezője és legfőképpen hol van az emberektől ellopott pénz? - teszi fel az utca embere teljesen jogosan a kérdést.

Mielőtt erre válaszolok, egy gyors fejtágításra van szükség a Quaestor-csoportot illetően. Elsőre bonyolultnak tűnik a cégháló, de igazából nem az. A csalás szempontjából három céget kell megemlíteni: a kötvények kibocsátóját (Quaestor Financial Hrurira Kft.), a kötvények forgalmazóját (Quaestor Értékpapír Zrt.) és a kötvénypénzek felhasználóját, a haszonélvezőt (QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt.). A harmadik cég, a QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt., a cégbirodalom feje, a többi cég ennek a cégnek a tulajdonában van. Ennek a cégnek viszont egy Lichtensteinben bejegyzett off-shore cég, egy bizonyos INSULA Management Establishment a tulajdonosa. Erről az off-shore cégről viszont semmit sem lehet tudni. Hmm. Szóval a Quaestor profitja és pénzei végül is egy átláthatatlan külföldi off-shore számlán tűnnek el.

Mi is történt valójában? Azt már tudható, hogy a csalás, mint esemény, a forgalmazónál történt, 150 milliárd forintnyi nemlétező, fiktív kötvény, vagyis a semmi eladásával. Erre a plusz 150 milliárd forintnyi kötvényre nem volt jegybanki engedélye a cégnek, csak az eredeti 70 milliárdos kötvényprogramra. Ha a semmit vették meg az emberek, akkor nyilvánvalóan csalás történt, és az eredeti szerződéseket semmisnek kell tekinteni. A magyar jogszabályok szerint semmis szerződések esetén az eredeti állapotot kell helyreállítani. Azaz vissza kell adni az embereknek a pénzt. Ezért pedig a cégcsoport teljes vagyonával felel. Mivel az érintett cégek tulajdonosa a QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt., ezért meg kell akadályozni, hogy a továbbiakban ebből a cégből az off-shore tulajdonosához menekítsék ki a társaság vagyonát. Ehhez az kell, hogy az emberek pénzének védelme érdekében azonnal csődvédelmet kell elrendelni, csődbiztost kinevezni a cég élére, aki átveszi a cég vezetését, hogy az ő engedélye nélkül ne lehessen elutalni a cégből pénzt. A csődvédelem egy olyan jogintézmény, aminek célja a betétesek és befektetők pénzének védelme. Ilyenkor leáll a cég működése, nem lehet új tranzakciókat indítani, felmérik a cég vagyonát és elkezdik visszafizetni egy ún. kielégítési rangsorban a befektetők pénzét. Először a kisbefektetők pénzét kell visszafizetni, magyarán egy ilyen csődvédelemmel alapvetően a kisbefektetők pénze lenne megvédve. 

Szóval ki lehetett a Quaestor-csaló? Ehhez egészen egyszerűen meg kell vizsgálni, hogy a cégekben kik a cégjegyzésre jogosult személyek. Sőt, mivel a többi cég tulajdonosa a QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt., elég, ha ennél a cégnél vizsgálódunk. Elég, ha felcsapjuk a cégbírósági adatbázist és máris jön a válasz.

Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.Képviseletre jogosult: 3 fő 

Tarsoly Csaba 

Tarsolyné Rónaszéki Erika

Tarsoly Vince 

Szóval a Tarsoly család. Micsoda meglepetés. A jegybanknak és a nyomozó hatóságoknak ezek közül kell kiválasztaniuk a Quaestor-bűnöző(ke)t. Nem nehéz, szerintem. 

De hova került ez a 150 milliárd forint? Kihez utalta el ezt a forgalmazó? A kötvények kibocsátójához? Akkor Ő nem vette észre, hogy háromszor annyi pénzt kapott, mint amennyi járt neki? Esetleg valahova máshova? De milyen jogcímen? Ezt a furcsa utalást pedig nem vette észre egyetlen vezető beosztású személy sem, akinek az engedélye szükséges a pénzmozgásokhoz? Vagy inkább tudtak róla, ezért nézték el? Nem túl bonyolult kérdések ezek, a Buda-Cash ügyben két hét sem kellett a nyomozóknak a hasonló kérdések megválaszolásához és így a szereplők meggyanúsításhoz és letartóztatásához! Nem hiszem, hogy a nyomozó hatóság hirtelen olyan ügyetlenné és tudatlanná vált volna, hogy a technikailag hasonló módon elkövetett Quaestor-csalás ügyében ne lenne képes ugyanennyi idő alatt ugyanezen adatok birtokába kerülni. Ameddig nincsen csődvédelem a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. szabadon tud az off-shore tulajdonosának utalni pénzt, el tudják tüntetni az emberek pénzét. Ha ilyen kimagasló kockázatok vannak, hogy off-shore cégekben tudják eltűntetni az emberek pénzét, akkor vajon miért nincs még csődvédelem és miért nincs még bilincsben a Quaestor-csaló?

Emiatt jogosan merül fel mindenkiben a kérdés, hogy melyik Fideszes főember védi a Quaestor-csalót a letartóztatástól? Ki akadályozza a nyomozást?

• Rogán Antal frakcióvezető, akivel a bevándorlási kötvények ügyében kötött zsíros üzletet a cégcsoport?
• Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki régi cimborája a cégcsoport legelső emberének?
• Vagy esetleg maga Orbán Viktor miniszterelnök, akit fociügyi szerelem köthet a cégcsoport legelső emberéhez?

Ezeknek az embereknek nyilvánosan színt kell vallaniuk, hogy szerintük le kell-e tartóztatni a Quaestor-csalót! 

Orbán Viktor már válaszolt is. Kijelentette, hogy mindenképpen meg kell védeni a győri labdarúgást. A győri labdarúgást. Nem az emberek pénzét, hanem a győri labdarúgást. Ebben minden benne van.