Quaestor károsultak megmentéséért

www.azenpenzem.hu

Van remény a Quaestor kötvényeseknek

2015. március 19. Független, vitathatatlan jogi szaktekintélyektől kér állásfoglalást a Befektető-védelmi Alap (Beva) azzal kapcsolatban, hogy jár-e kártalanítás a Quaestor kötvényeseknek – tudta meg portálunk. Valójában a Quaestor Értékpapír „fiktív” kötvényeladásaival megkárosított ügyfelek semmit nem kaptak a pénzükért, ezért jogos lehet a követelésük. A Quaestornak ötvenezer ügyfele van. A Buda-Cash károsultak kártalanítása már áprilisban elkezdődhet. Utána viszont kiürül a Beva kasszája.

Egyelőre nincs válasz a Quaestor-botrány legnagyobb kérdésére: kaphatnak-e kártalanítást a Befektető-védelmi Alaptól azok az ügyfelek, akik Quaestor kötvényekbe fektették a pénzüket. A kérdés olyannyira bonyolult, hogy a Beva független, vitathatatlan szaktekintélyek (ügyvédi irodák, egyetemi oktatók) álláspontját kéri ki, akiknek a véleménye nem kérdőjelezhető meg – mondta Farkas Péter ügyvezető az Azénpénzem.hu-nak. A választól függően a nullától akár 150 milliárd forintig is terjedhet a további kártérítési kötelezettség – azon kívül, ami egyébként is fennáll -, amit a szektor szereplőinek kell majd összeadni, illetve amit hitelként kell majd felvenni (de azt is a szektor tagjai fizetik vissza), hiszen a Buda-Cash-üggyel ki fog ürülni a kassza.

Az MNB március 10-én felügyeleti biztost rendelt ki a Quaestor Értékpapír Zrt-hez, viszont a felszámolást még nem rendelték el – a Beva szerepe csak ekkortól kezdődik -, ezért csak találgatni lehet, hogy milyen helyzetben vannak a kötvényesek. A különböző helyzetekre ugyanis különböző kártalanítási válaszok vannak. Akinek igazi Quaestor kötvény van a számláján, és az a kötvény megvan, annak nem jár Beva kártalanítás. Az értékpapír ugyanis kiadható, más kérdés, hogy mivel a kibocsátó öncsődöt jelentett, az gyakorlatilag nem ér semmit, és az ügyfél csak a Quaestor Financial Hruria Kft-től követelheti a pénzét (már ami beszedhető egy felszámolás során). Ha valaki igazi Quaestor kötvényt vett, de az nincs a számláján – mondhatjuk, ellopta a brókercég – annak elvileg fizet a Beva, viszont kérdés, hogy mennyit. Hiszen az ellopott értékpapír nem sokat ér. Ezek a Beva szempontjából viszonylag egyértelmű esetek.

Viszont a fiktív kötvényekről már – legalábbis a Beva szerint – kell a jogi állásfoglalás. Mint megírtuk, a Quaestor Financial Hruria hetvenmilliárd forint kibocsátására kapott engedélyt a Magyar Nemzeti Banktól, a forgalmazó pedig a Beva-tag Quaestor Értékpapír Rt. volt, amely további 150 milliárd forintért adott el a kötvényből. Véleményünk szerint ez a csalás a forgalmazó felelőssége, a vásárolt értékpapírok nem léteznek, ezért a Beva-nak fizetnie kellene. Álláspontunkat csak erősíti az MNB tegnapi közleménye. Eszerint a feltárt visszaélésnek nincs köze a legális kötvényprogramhoz. A visszaélés – a vizsgálat jelen állása szerint – úgy történt, hogy a befektetési szolgáltató a kötvényvásárlási céllal nála befektetőknek nagy összegben hamis igazolást állíthatott ki, s a valóságban nem keletkeztette meg a kötvényt, így azt se lejegyezni, se adásvétel útján nem lehetett megszerezni. A befektetési szolgáltató tehát azt a látszatot keltette, mintha az embereknek a pénzükért cserébe értékpapírt (ez esetben Quaestor kötvényt) helyezett volna el a nála megnyitott értékpapírszámlán. Ugyanakkor a valóságban csak átvette az emberek pénzét, de valós értékpapírt nem adott cserébe. Magyarul, ellopta a pénzt.

Lehet tudni, hogy kinek milyen kötvénye van?

Ezek után nagy kérdés, hogy kinek milyen kötvény van a számláján. (Persze lehet más értékpapír is, ezekkel most nem foglalkozunk, hiszen ha megvan a számlán, megkapja majd az ügyfél, ha nincs meg, a Beva fizet.) A választ még nem tudjuk, mert a felügyeleti biztos csak most méri fel a helyzetet. De egyelőre úgy tűnik, hogy nem lehet szétválasztani a fiktív és nem fiktív kötvénytulajdonosokat, tehát mindenki egy hajóban evez. Információink szerint egy darabig a fiktív kötvényeket is ugyanúgy visszaváltotta a cég, mint a valósakat. Az biztos, hogy az MNB közleménye szerint jogszerűen 58 milliárd forintnyi kötvényt bocsátottak ki, ezen felül pedig 150 milliárdot jogszerűtlenül. A Beva-nak küldött december végi adatok szerint Quaestornak ötvenezer Beva-kártalanításba eső ügyfele van, akiknek a hatmillió forintos kártalanítási összeget elérő befektetési állománya 48 milliárd forint.

Az ügyfeleknek egyébként most még nincs tennivalójuk, hiszen a felszámolás nem indult meg. Farkas szerint értelmetlen egyenként feljelentést tenniük, ugyanis ha a felügyeleti biztos bűncselekményt észlel – úgy tűnik, azt észlelt –, ő maga megteszi a feljelentést, és az elegendő lesz. Egyelőre tehát meg kell várni, hogy kiderüljön, pontosan mi a helyzet, és mit mondanak a jogászok a Beva kártalanításáról. (Persze azzal nem kell feltétlenül egyetérteni, hiszen nem szentírás, és a Beva-nak egyértelműen az az érdeke, hogy minél kevesebbet fizessen. Bár későbbi pereknek sem szívesen tenné ki magát.)

+

A Buda-Cashnél 13 ezer ügyfél 17 milliárd forintja esik a Beva kártalanítás alá – legalábbis a brókercégnek ugyancsak év végén a Beva-nak beküldött adatai szerint.  Ebből Farkas szerint még lejön az az összeg, ami megtalálható (tehát nem kell fizetni utána), így elegendő lehet a rendkívüli befizetéssel 14,3 milliárd forintra növelhető Beva vagyon a Buda-Cash ügyfeleknek. Utána viszont kiürül a kassza, így az akár százmilliárdos nagyságrendűre is dagadó Quaestor- kártalanítást már csak rendkívüli befizetéssel vagy hitel felvételével tudja majd az alap kifizetni. A kormány szükség esetén készfizető kezességet vállal a hitelfelvételnél. Információink szerint a Beva-kártalanításból kimaradó Buda-Cash ügyfelek közül többen az MNB-t készülnek kártérítésért beperelni.

A Quaestornak szinten fizetnie kell!

A BEVA-nak nem redeke, hogy fizessen, de fog!

Aztan ott van az allam felelosseg!

Osszejon a penz.

http://www.bankmonitor.hu/cikk/megis-mi-tortenik-a-quaestornal.htm

Bemásolom, hátha nem működik a fenti link

A Bankmonitor egyik felhasználójának kérdésére szerettünk volna válaszolni: a QFD150812 kötvényről kerestünk információkat. Felmentünk a www.quaestor.hu weboldalra és meglepődtünk. Nem értjük.

Friss hírt kaptunk továbbá arról, hogy az ügyfelek körében szolgáltatásait kínálja egy ügyvéd…

Hová lettek a kötvény információk?

A Quaestor weboldala a Felügyeleti biztos közleményével kezdődik. Rendben, érthető. A közleményt megnyitva a következőt olvastuk:
„…Ezért arra szeretnénk Önt kérni, hogy elsődleges tájékozódási forrásul a www.quaestor.hu weboldalt használja…”

Nos, mi pont ezzel próbálkoztunk és gőzerővel kerestük a QFD150812 kötvényhez tartozó hivatalos kibocsátási tájékoztatót. Folyamatosan zsákutcába jutottunk a weboldalon. Jöjjön hát a mindenható… Beírtuk a Google-be a kötvény kódját. A kereső 0,18 másodperc alatt visszaadta a linket, ahol az általunk keresett leírás található. Íme:
http://mmf.quaestor.hu/kotveny/QFD150812

Már kattintunk is gőzerővel! És mi történik? Megjelenik a cég weboldalának nyitófelülete, ami annyit jelent, hogy a kötvényhez kapcsolódó tájékoztató az online felületen már nem elérhető.

A kötvényekhez kapcsolódó hivatalos tájékoztatók visszavonása az online felületről jelentős mértékben megnehezíti az ügyfelek helyzetét…

És megjelent a csodát hozó ügyvéd is

Információink szerint a Quaestor ügyfelek körében megjelent szolgáltatásait kínáló ügyvéd, aki X Ft-ért tömegesen ellátja az ügyfelek képviseletét.
Miért érdemes ettől a remek megoldástól, lehetőségtől távol tartani magunkat?

• az ügyfelek helyzete komoly mértékben eltérő lesz/lehet például, de nem kizárólag annak függvényében, hogy valós kötvénnyel, vagy fiktív kötvénnyel rendelkeztek
• az eltérő helyzetekben a tömeges jogi képviselet távolról sem biztos, hogy érdemi megoldást tud kínálni
• amíg az MNB nem tesz közzé további érdemi információkat a helyzetről, a jogi eljárás megindítása is erősen információhiányos bázison fog megtörténni… ez nem azt jelenti, hogy nem lehet jogi lépéseket tenni, csupán azt, hogy ezen lépések várható megtérülése ügyvédi oldalon magasabb lehet, mint ügyfél oldalon…

Ha mindenképpen azonnali jogi cselekedetben gondolkozunk, akkor érdemes több, egymástól független jogi véleményt meghallgatni. Nem érdemes további pénzeket elveszteni az azonnali cselekvési kényszer következtében. A megfontoltság kifizetődő nem csak a pénzügyekben, de a jogi területen is…

Meg tudna vki magyarazni,h. igaz-e es ha igen,jogi szempontbol mit jelent az alabbi,egy masik forumon ( http://forum.portfolio.hu/ topic.php?t=21804 ) talalt informacio?

"" Ugyanabben a Figyelő-számban van egy igen érdekes másik cikk a témában, ami akár újabb komoly botrányokat is előre jelezhet. Valami nincs rendben ugyanis a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődjével. Az ügyfeleket Szombati Zsigmond felügyeleti biztos és a Quaestor Értékpapír aláírásával ugyanis arról tájékoztatták, hogy a Hrurira március 9-én csődeljárást kezdeményezett önmaga ellen. Az öncsődkérelmek viszont egy munkanapon belül megjelennek a cégközlönyben. És ez nem jelent meg. Miközben a másik, szintén bejelentett öncsőd, a Győri ETO FC Kft-é az ügyrend szerint ott szerepelt a cégközlönyben. A Figyelő szerint két eset lehet elvileg: vagy be sem adták, vagy elutasították a kérelmet. Ami azzal is járhat, hogy a Hrurira akár jogszerűen is utalgathat pénzeket, még most is.  ""

http://cink.hu/a-milliardos-akinek-igazabol-nem-volt-semmije- 1692329001#replies

Milyen szervnek a kotelessge ellenorzni, h. kifizetesek ne tortenhessenek?

Igazság szerint a reorganizációval járna mindenki a legjobban.

Magyarul átszervezéssel, átstruktúrálással megmenteni a Q. csoportot, és akkor minden ügyfél a 100% pénzéhez hozzájuthatna, lehet, hogy pár hónappal később, de mégis teljes kártalanítást kapnának.

Nem tudom, hogy aki a BEVA-ban bízik, az tudja-e, hogy 1 millió felett csak 90 %-ot térít 6 millióig.

Akinek meg 6 milliónál több volt bent, az mindenképpen bukik, mert a felszámolás esetén a kötvényesek a legutolsók, így nekik nagy valószínűséggel nem maradna a vagyonból semmi.

Tehát a reorganizáció lenne a lehető legjobb megoldás.

Menjenek a feljelentesek, erezni kell az allami szerveknek, hogy mekkora tomeg all a kezdemenyezes mogott es, hogy kepes a vegsokig elmenni, hogy teljes kartalanitasban reszesuljenek!!!!

#558: - NINcs megallas!! FONTOS!!!!! 

 Ez egy nagy luficég úgy olvasom.... Innen pénzt remélni fölösleges. A Teljes kártalanítást a pénzügyi szektornak, illetve az államnak kell felvállalnia.

Lehetne például 150+58 illiárd megosztásban. 

#555: -  

keresd az alabbi cimen a qfd-ket:

https://www.quaestor.hu/kozzetetelek-iframe#tab_qfh

https://www.youtube.com/watch?v=stPbuCfpWI0

http://fn.hir24.hu

gazdasag

eleteben-nem-teremtett-erteket-a-brokerbotrany-foszereploje/

Kicsit beszállhat az OTP a kártalanításba:-)

http://index.hu/

Vissza kell fizetnie az OTP-nek és a többi banknak azokat a kamattámogatásokat, amiket még 2001-ben, a kormány lakáscélú támogatási programjának részeként kaptak az államtól – erről döntött csütörtökön a luxemburgi Európai Bíróság és írt az MTI.

A fiatal házasokat, többgyermekes családokat és rászorulókat támogató programot még az első Orbán-kormány vezette be, aminek a részeként az állam kamattámogatással adtak a bankok kedvezményes hiteleket, vagyis az állam garanciát vállalt a bankok felé, hogy a behajthatatlanná vált hitelek összegét és a kamat egy meghatározott részét megtéríti a banknak.

A programnak azonban a Medgyessy-kormány véget vetett (az így keletkező űrt töltötték aztán be az olcsó devizahitelek) és egy idő után a garanciavállalását sem teljesítette, mondván, hogy az EU-ban ez ellentmond a versenyjogi szabályoknak. Az OTP nem hitt az államnak, és be is perelte azt. A bank el is ment a falig, vagyis az Európai Bíróságig, ami kimondta, hogy a garanciavállalás és a kamattámogatás tényleg ellentétes az EU-joggal, konkrétan

A luxemburgi bíróság, akihez a Fővárosi Ítélőtábla küldte az ügyet, azt mondta, az ilyen támogatási programokat be kell jelenteni az európai hatóságoknál, ez pedig itt nem történt meg, ezért az jogellenes. Ha ez nem lenne elég, a bankoknak vissza kell fizetniük a támogatást, fellebbezésnek nincs helye.

Azt egyelőre nem tudni, ez mekkora csapás a bankoknak, vagyis mennyi pénzt kell visszafizetniük.

"Tarsoly a lap szerint mindig jobboldali érzelmű volt. Misére járt, vallásos, római katolikus nevelést kapott."

Lehet, hogy a Tízparancsolatot is be kellett volna tartani akkor, nem?

A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:
— a felszámolás költségei,
— a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a már kifizetett összeget is,
— a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati kereset-kiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti,
— a kötvényen alapuló követelések kivételével (!!!), magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése,
— a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak,
— egyéb követelések, (ide tartoznak a kötvényesek szvsz)
— a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás,
— azok a követelések (ide nem értve a kötelező minimálbér kétszeresét el nem érő, hathavi átlagkeresetet meg nem haladó munkabér- és bérjellegű követeléseket, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese), a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállaló, ezek közeli hozzátartozója, élettársa, az adós többségi befolyása [Ptk. 685/B. §] alatt álló gazdálkodó szervezet, az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett szervezet (személy).

Menjenek a feljelentesek, erezni kell az allami szerveknek, hogy mekkora tomeg all a kezdemenyezes mogott es, hogy kepes a vegsokig elmenni, hogy teljes kartalanitasban reszesuljenek!!!!

Az MNB hatalamasat hibazott!!

De közben ezt is találtam, elég rossz kilátások:

SORREND:

A felszámolás költségei

Első helyen a felszámolás költségeit kell kielégíteni (idetartoznak az adóst terhelő munkabér és bér jellegű juttatások ezek adó- és társadalombiztosításijárulék-vonzataival; az adós gazdasági tevékenységének befejezésével, a vagyon értékesítésével felmerült költségek, ideértve az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési, kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek; az adóst terhelő, a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás stb.).

Biztosított követelések

A fentieket követően, másodsorban a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések kielégítése következik, a zálogtárgy (óvadék) értékének erejéig, feltéve hogy a zálogszerződés tekintetében a Ptk. korábban már említett szabálya (hozzátartozóval, összefonódásban lévő gazdálkodó szervezettel stb. történt szerződéskötés) szerint nem kell vélelmezni a fedezet elvonásának rosszhiszeműségét, illetve ingyenességét. (Meg kell jegyeznünk: a felszámolási eljárásban privilegizált követelésként csak az óvadékkal biztosított követelés vehető figyelembe, maga az óvadék azonban nem.) Ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli, a kielégítés joga a jogosultakat a Ptk. alapján zálogjoguk keletkezésének sorrendjében illeti meg. A zálogjoggal és az óvadékkal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve amelyre a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig bejegyezték.

Járadék jellegű kötelezettségek

Harmadsorban az adóst terhelő tartásdíjat, életjáradékot, kártérítési járadékot, bányászati keresetkiegészítést, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatást - amely a jogosultat élete végéig megilleti - kell megtéríteni.

Magánszemély nem gazdasági tevékenységgel kapcsolatos követelései

Negyedsorban - a kötvényen alapuló követelések kivételével - a magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelését (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követeléseket, ideértve a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelését kell kielégíteni. A Legfelsőbb Bíróság egyik legfrissebb jogegységi határozata alapján a magánszemélynek a kötvényből eredő minden kártérítési követelése is kötvényen alapuló követelésnek minősül, függetlenül attól, hogy azt a kötvény kibocsátójával, vagy más, a kárért felelős jogalannyal szemben érvényesíti. Ezért a kötvényből eredő kártérítési követeléseket nem ebben a rangsorban, hanem későbbi rangsorban, az úgynevezett egyéb követelések között (hatodik csoport) kell kielégíteni.

Társadalombiztosítási jellegű tartozások

Az ötödik kielégítési csoportba a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozások, az adók (kivéve azon adókat, amelyek a felszámolási költségek körében kerülnek kifizetésre) és az adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak tartoznak.

Egyéb követelések

A hatodik csoportban foglalnak helyet az úgynevezett egyéb követelések. Ez az összefoglaló elnevezés lényegében az adósnak a felszámolást megelőző gazdálkodásával összefüggő szerződéses kapcsolatokból eredő követeléseket - ideértve a kötvényen alapuló követeléseket is - foglalja magában, és rendszerint a hitelezők igen széles körét érinti. Annál sajnálatosabb, hogy a tapasztalatok szerint az ebbe a csoportba tartozó hitelezők követelésüknek legfeljebb igen kis hányadához juthatnak hozzá, ha egyáltalán van annyi vagyona az adósnak, amely még ezeket a követeléseket is legalább részben fedezi.

Járulékos költségek - kamat, pótlék, bírság

Végül, a hetedik csoportban egyenlítik ki a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamatot és késedelmi pótlékot, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozásokat is.

Menjenek a feljelentesek, erezni kell az allami szerveknek, hogy mekkora tomeg all a kezdemenyezes mogott es, hogy kepes a vegsokig elmenni, hogy teljes kartalanitasban reszesuljenek!!!!

Az MNB hatalamasat hibazott!!

Én ezt nem értem.

Most akkor megvan a pénz, részvények, bef. jegyek vagy nincsenek meg?

Ha nincs meg miért nincs felszámolás az értékpapír zrt ellen? Miért nem tettek sikkasztás miatt feljelentést?

Az egyéb nem kötvényekkel mi van? Azok megvannak, akkor szabadítsák fel azokat. Miért vannak azok is korlátozva? Azok nem érintettek a kötvény ügyben.

#526: -  

 Itt jóval nagyobb átverés történt mint a devizahitelesek esetén, tehát az állam fizet !   QUAESTOR : Itt KŐKEMÉNY CSALÁS történt ! Nem a ' 'magasabb kockázat vállalásáról'' szól a történet hanem példátlan soktízmilliárdos CSALÁSRÓL! A bankrablókat is amikor megtalálják, a pénzt visszaadják a tulajdonosnak. Itt a bankrablásnál is SOKKAL SÚLYOSABB RABLÁS történt és tudjuk ki követte el ! Mire várunk hát?? Szabadon pöffeszkedve sétálgat a RABLÓ? A mi pénzünkön?? Ez minden képzeletet felülmúl !!! A kamatokat nem kérjük,azt megtarthatja ez a Szarláda bónuszként. De az ELLOPOTT pénzt visszakérjük,mivel ez az egész VILÁGON így működik !!!