A mai debreceni beszédem azok számára, akik valami miatt nem tudtak eljönni a mai demonstrációnkra:
Hosszú út vezetett idáig, és itt nem feltétlenül a Budapest és Debrecen közötti 220 km. távolságra gondolok. Azt autópályán két óra alatt meg lehet tenni. A Quaestor üggyel viszont legtöbben márc. 10-én reggel szembesültünk, miután előző este megtörtént a Hruria első kamu csődbejelentése. Azóta uralja ez az esemény a mindennapjainkat.
Persze nem mindenkit ért villámcsapásként a Quaestor csőd híre. A Magyar Nemzeti Kereskedőház például a miniszterelnök csodás megérzése után az utolsó napon, március 9-én soron kívül kivette a befektetéseit. Orbán Viktor miniszterelnök államalapító nagy elődjei sorába lépet. Neki is látomása volt a jövővel kapcsolatban, akárcsak Álmos vezérnek, és ettől a csodás megérzéstől hajtva utasítást adott az állami szervek pénzének kivételére a brókercégektől. Vagy pedig egyszerűen csak csaló gazember, mert ebben az ügyben Tarsoly Csabán kívül is hemzsegnem a bűnözők. Így bennfentes információk alapján a FIDESZ szennyesének eltüntetése érdekében megpróbálta kivonatni azt az állami tőkeinjekciót, ami a kormánnyal és állammal szimbiózisban élő Quaestor hamis kötvényeiből származó lyukat volt hivatott betömni. Nekem ebben az esetben karakteresebben rajzolódik ki a bennfentes információval visszaélő bűnöző képe, mint a nagy államférfié.
Pedig a Kereskedőház kivétjével nem a miniszterelnök csodás víziója az egyetlen probléma. A befektetést a csőd napján, márc. 9-én vették ki soron kívül. Állítólag magyar állampapírokban volt. Állítólag, mert ez rögtön a következő gyanús momentum. Ugyanis nem állampapírokat kaptak vissza, hanem készpénzt. Sürgősen ki akarja valaki venni az állampapírjait, a cég a bedőlés határán van, és ekkor nem az állampapírokat küldik sürgősen, hanem készpénzt. Vagyis hivatalos álláspont szerint annyira siettek, hogy még egy köztes lépést is beiktattak, eladták az állampapírokat, majd átutalták a pénzt. Amivel nem kerültek be a többi pénzre várakozó közé a sorba.
A Quaestor ebben az időben mezei ügyfeleknek már csak hosszabb idő után fizetett, a Kereskedőház azonban rögtön megkapta a pénzét. Kamat nélkül, ami miatt megint csak gyanús, hogy tényleg volt-e itt állampapír értékesítés.
Mindenesetre a készpénzben történő soron kívüli kifizetés támadhatóvá teszi az ügyletet, mert itt adott esetben bizonyítható lesz valamely hitelező előnyben részesítése a többivel szemben. Ezen pénz a csőd és felszámolási törvény értelmében visszakövetelhető. Közérdekű adatkéréssel fordultam a felszámolóhoz, hogy intézkedett-e már ennek a 3.8 milliárd Forintnak a visszaköveteléséről. Ne csak azokat a kisbefektetőket zaklassa a pénzük visszafizettetésével, akik jogszerűen, a sorukat kivárva, de az utolsó nap vették ki a pénzüket. Foglalkozzon inkább azzal, akit jogszerűtlenül, soron kívül fizettek ki a kamu csőd bejelentése előtt.
A miniszterelnöknek tehát víziói voltak, és normál esetben a víziókkal küzdőkkel a pszichiátrián foglalkoznak. Ennek a víziónak azonban inkább jogi, büntetőbírói vonatkozásai lennének. Sehogy nem áll össze a kép, ha feltételezzük, hogy a Kereskedőháznak ténylegesen állampapírjai voltak. Azonban mindjárt megmagyarázná a víziókat, ha feltételezzük, hogy a kereskedőháznak készpénze volt a Quaestornál, amivel a hamis kötvényből adódó lyukat tömték be, ráadásul az állam tisztségviselői tudtával. Vagy pedig adott esetben nekik is Hruria kötvényeik, ugyancsak az tudtukkal, az állampapír és a Hruria kamatok közti különbség magánzsebekbe vándoroltatásának szándékával.
Egy állampapír kivételével nem kell sietni még egy Buda-Cash brókerház csőd után sem, mert ha a Quaestornál lévő papírok megvannak, akkor egy esetleges csőd után is megkapja azt a Kereskedőház. Ha megvannak.
A Quaestor pedig nagyon megbízhatónak minősült. Szíjjártó úr maga is kijelentette, hogy ő lepődött meg legjobban a botrány kirobbanása után. Előtte is számtalan bizonyítékát adta a bizalomnak a Tarsoly Csabával közösen látogatott eseményeken készült fotókon, a parlamenti belépő elintézésével, a diplomata útlevél biztosításával. Ha viszont a betétes tudtával készpénzben vagy Hruria kötvényben volt ez a vagyon, akkor rögtön érthető, hogy miért támadnak az embernek víziói, és miért kéri ki ilyen helyzetben a pénzét soron kívül, a bedőlés előtt, a közelgő csődről bennfentes információból értesülve. Ugyanis valahogy készpénzszámlát sikerült megadni a kivétkor, pedig állítólag állampapírt vártak.
Ez ügyben is közérdekű adatkéréssel fordultam a felszámolóhoz, megkérdeztem, hogy a Kereskedőház pénze ténylegesen állampapírban volt-e, és az eredeti instrumentumokat vagy pénz ellenértéket kért-e a kivétet indítványozó.
Voltak ennél vérmesebb közérdekű adatigénylők is, akik rögtön a Kereskedőháztól és a Külügyminisztériumtól kérték, hogy adják ki a Kereskedőház betétjének kimenekítésére szolgáló tranzakció valamennyi adatát, különösen a szövegét. Nem kapták meg. Az adatvédelmi biztoshoz fordultak, amely nekik adott igazat, és utasította a Kereskedőházat és a Külügyminisztériumot, hogy adja ki ezeket az adatokat. Nem tette meg, így bíróság előtt van az ügy.
Felmerül a kérdés, hogy mire ez a nagy titkolózás. Az előbb én a készpénz vagy Hruria kötvények felvetésével csak egy lehetséges eseménysort, egy gyanút fogalmaztam meg. A Külügynek és a Kereskedőháznak érdeke lenne, hogy tisztázza magát. Ezt megtehetné, ha nyilvánosságra hozná a Kereskedőház kivétjének összes adatát. De nem teszi. Vajon miért? Lehet, hogy van itt mi után kapirgálni, és további közérdekű adatokat kérni!
Szíjjártó külügyminiszter most költözött új luxusvillába. Élvezze ki amíg teheti, mert nem biztos, hogy sokáig teheti. Vár a börtön! Horvátországban már volt miniszterelnököt is állítottak bíróság elé korrupció gyanújával!
Kitört a botrány a Quaestor kamucsőd bejelentése után, a FIDESZes szálat csak a vakok és a legelvakultabb Viktor fanok nem vették észre, lépni kellett tehát. Kaptunk egy Quaestor kárrendezési törvényt. Kis szépséghibával, mert a szokásos készfizető kezesség helyett csak a gyűjtőfogalom kezesség szerepel benne. Ami ugyan nem kéne, hogy akadály legyen, mert a kormánynak mozgásteret adna, hogy a több lehetséges kezességi mód közül (sortartó, készfizető, stb.) azt válassza, amivel a törvény végrehajtható. A készfizető kezességet. De nem teszi, mert sajtóhírek szerint nem egyszerű hiba történt, a miniszterelnök, Don Orbán, maga döntött úgy, hogy maradjon így a törvénytervezet, és így menjen át a Parlamenten, és nyilván erre lehet majd hivatkozni a kártalanítás elszabotálásának szakaszában. Don Corleone elszégyellené magát az Ön agyafúrtságának és elvetemültségének láttán, Don Orbán!
A kormány saját hatáskörében dönthetne arról, hogy megadja a kért készfizető kezességet, és az államháztartási törvény kimondottan biztosítja a kormány számára azt a jogot, hogy készfizető kezességet vállaljon ahhoz, hogy a céljait elérje. Ezen célok közé pedig a jelek szerint a hatályos törvények betartása, betartatása nem tartozik bele. Kivéve persze, ha a vasárnapi boltzárról van szó, de a mi hatályos törvény szerinti kártalanításunk semmi esetre sem tartozik ide.
Az ügyünkön sokat segíthet az Együtt alelnök Pápa Levente által bejelentett törvénymódosítás, hogy a készfizető kezesség kerüljön bele a törvénybe. Nem lenne erre szükség, ha a kormány be szeretné tartani, de nem szeretné. Így viszont színt kell vallania majd a FIDESZ frakciónak. Megy ugyan részükről az „ez egy szocialista brókerbotrány”-ozás, de ez egy idő után nem túl hiteles. Olyan, mint amikor megkarcolódott egy régi bakelit hanglemez, folyton visszaugrik ugyanoda, és ugyanazt ismételgeti, „ez egy szocialista brókerbotrány".
Lázár Jánosnak és Kovács Zoltán kormányszóvivőnek persze a szeme sem rebben, ha éppen hazudni kell. Könnyű úgy hazudni, ha az ember arcán rinocéroszbőr van, de azért nem lehet egyszerű így este a tükörbe nézni. Ma megint szemébe hazudtam azoknak, akiket már úgyis megkárosítottak. Hivatkoznak ugyanis arra, hogy törvény végrehajtásánál meg kell várni az Alkotmánybíróság döntését az ügyben folyamatban lévő beadványokkal kapcsolatban. Miközben Trócsány László igazságügyminiszter Szakács László MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére kénytelen elismerni, hogy az Alkotmánybírósági beadvány a kártalanításunkról szóló törvénnyel kapcsolatban nem bír halasztó hatállyal.
Az igazságügyminisztert idézem: „a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybírósághoz benyújtott kérelem nem bír halasztó hatállyal a törvény végrehajtására”.
Pinokkiók! Lázár János és Kovács Zoltán. Nő az orrotok! Hazudtatok, és lebuktatok!
A FIDESZ frakció Szakács László bejelentésére válaszolva ismét csak a karcos bakelit feltételéig jut, „ez egy szocialista brókerbotrány”, és megint megismétli a hazugságot, hogy majd a többség már teljesen kártalanítást kapott. Nincs 100%-ban hamis kötvénysorozat, ezért senki nem kapott 100%-os kárpótlást. Pinokkiók, nő az orrotok!
Tulajdonképpen szerencsénk van, hogy Lázár János megmaradt hangembernek, a FIDESZ politikai szélkakasának. Aki ha arról fúj a szél, akkor éppen támogatja és megszavazza a kártalanításunkról szóló törvényt, ha pedig éppen ezen törvény elszabotálása van soron, akkor ennek megfelelően rikácsol. Így viszont az általunk indított per valódi jogász és valódi bíró elé kerül, míg Lázár úr visszaviszi a diplomáját, és leadja azt azon egyetem portáján, amely jogi kara ma már szégyelli őt.
Beadtuk az első jogi keresetet. Hosszú út áll még előttünk, sokkal hosszabb, mint a Budapestre visszavezető 220 km. De a végén mi fogunk győzni!