Gyermekeink jogaiért


Vendég

/ #12

2016-03-13 10:46

Kedves Fórum!

Matematika fizika szakos tanárként tanítok már 30 éve. Jelenleg perben állok a KLIK-kel, több kollégámmal együtt. Amiért pereskedünk: Ismerjék el az integrált oktatás területén szerzett egyetemi végzettségünket.

Olyan általános iskolában tanítok, mely évek óta fogad sajátos nevelési igényű gyerekeket. Mióta megszereztem a fentebb említett végzettséget, sokkal érzékenyebb vagyok a téma iránt, átlátom a problémákat. Betekintettem ezen a területen a jogosultságokba és látom milyen mértékben sérülnek ezek a jogok. Mivel szülőként nem érint a téma, így nem tudok érdemben minden kérdésre válaszolni

1. Nem értek egyet. Az SNI-s gyerekek jogait szerintem szüleik, tanáraik, esetleg megfelelő jogász képviselné érdemben. Mindenképpen olyan ember, akit személyesen érint a téma.

2. Nálunk az iskolában vannak osztályok, ahol 26-32 főből 2-3 SNI-s és több BTM-es tanuló is van. Egyes osztályokban (alapítványi finanszírozású) heti két alkalommal csoportbontásban tanulnak matematikát és magyart. Itt fokozottabban tudunk figyelni rájuk. Fejlesztő óráik az iskolában vannak délutánonként.

3. Én megyei jogú városban élek. Itt elég sok intézmény van, amely fogadja a SNI-s gyerekeket.

4. Pedagógusként nem hallottam a "Nyolc Pont projekt“-ről?

5. Hallottam és tanultam külföldi jó gyakorlatokról. Nem hallottam, hogy beépítették volna nálunk.

6. Ehhez csak annyit tudok hozzáfűzni, saját tapasztalatból, hogy az alacsony osztálylétszám biztosan nincs biztosítva.

7. Nálunk az SNI-s gyerekek megkapják a fejlesztő órákat az intézményben délutánonként.

8. Az iskolákban a pedagógus dolga lenne az elfogadtatás. Sajnos sokszor nem a gyerekek érzékenységével, inkább szüleik negatív véleményével szembesülünk. Illetve rengeteg más irányú tevékenységeink miatt erre már alig jut energiánk. A médiában és közösségi oldalakon azért látni pozitív példákat is. Pl. Siketek és nagyot hallók számára megtekinthető műsorok, Sorstársak, Parlamenti közvetítéseken jeltolmácsolás. Tény, hogy többet kellene vele foglalkozni. Ugyanakkor azt tapasztalatom, hogy akinek ez nem probléma, nem foglakozik vele.

A további kérdésekre nem tudok érdemben válaszolni. Annyit szeretném még hozzáfűzni, hogy az integráció, a társadalmi elfogadás az óvodákban, iskolákban kezdődik. Az én osztályomban 3 SNI-s kisgyerek van, akiket az osztály elfogad. Szerettem volna megvalósítani az integrálási protokollt a gyermekek érdekében. A munkaidő beosztásunk miatt nem tudtunk a gyógypedagógussal egyeztetni időpontot. Ez nem normális dolog. De ez csak egy példa.

Remélem segíthettem a válaszaimmal. Sok sikert kívánok Önöknek!