Ne engedjük az újnáci jobbikot a hatalomba

Látom, néhány agyoniskolázott itt Horthy-ról hadovázik! Hát íme, egy tudjuk kik miatt vesztes I. világháború után 17 év alatt elért sikerei a teljesség igénye nélkül!

Ti a 12 év országszétverésén (van olyan marha aki azt kormányzásnak hívja) kívül mi a gránátot is csináltatok?

Jó tanulást és az Isten viselje gondját a kormányzónak!

A mezőgazdaságban és az iparban teljesen megszűnt a munkanélküliség. A reálbérek még 1940-ben is emelkedtek és az infláció alacsony szintű maradt. Teleki folytatta a korábban megkezdett szociális reformokat, mellyel a parasztság és a munkásság helyzetén szeretett volna segíteni. 1940-ben került sor az Országos Nép- és Családvédelmi Alap létrehozására. 1940 és 1944 között sikeres lakásépítési akcióba kezdtek. Ennek során 12 ezer lakást építettek, többnyire sokgyermekes családok részére. A földkérdés is rendezésre került. A miniszterelnök elfogadtatta az országgyűléssel a kishaszonbérleti törvényt (1940. évi IV. tc.). Ez előirányozta 1,5 millió hold föld felosztását kishaszonbérleti és házhely formában. Ez ugyan a szakemberek szerint elmaradt a kívánatostól, de a Nagyatádi Szabó István által végrehajtott földreform kivitelezésénél jobban sikerült. Az 1930-as években az iskolázottság emelését tűzték ki célul. Ennek következtében 1939-ben a népi származású egyetemi és főiskolai hallgatók számaránya már 20% körüli volt. A Teleki-kormány kötelezővé tette a nyolcosztályos népiskola elvégzését. 1940. február 1-jén a Turul Szövetség kezdeményezésére megnyílt a Bólyai Kollégium a szegényebb, paraszti származású diákok támogatása céljából. A fentiek eredmények jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a szélsőjobboldal állandó nyomása alatt álló Teleki stabilizálhatta az ország helyzetét.[10] A fejlesztéseknek és a kutatók megbecsülésének köszönhetően Szent-Györgyi Albert 1937-ben, Magyarországon végzett kutatási eredményeiért fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott.[11] A mai napig Szentgyörgyi volt az egyetlen magyar tudós, akit a magyar állam támogatott és Magyarországról utazott Stockholmba a Nobel-díjat átvenni.[12] Nem volt cenzúra. A vallásgyakorlás nem volt korlátozva. A közbiztonság példaértékű volt. Ismeretlen volt a megvesztegetés és a korrupció.[13]

Horthy-rendszernek nem volt könnyű dolga az első világháború után. Sikerült az országot fenyegető, teljes külpolitikai elszigeteltségből kitörnie a nagyhatalmak és a kellemetlenkedő szomszédos országok ellenére. A magyar államadósság az időszak felére kifizetésre került és a gazdák összes tartozását sikerült elengedni. Mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert építettek ki. A nyugdíj- és betegbiztosítók a biztonságos működéshez szükséges tőkével lettek ellátva. A cukorbetegek ingyenes gyógyszerellátásban részesültek. A gazdaságot, a nagy gazdasági világválság előtt és után sikerült felvirágoztatni. Magyarország lakossága az 1920 és 1937 közötti időszakban 1 639 479 fővel növekedett. Az alap- és középfokú iskolák száma 7418-ról 13780-ra emelkedett. Az óvodák száma pedig 975-ről 1140-re emelkedett. A meglévő 187 kórház mellé újabb 160 épült. Az orvosok száma megkétszereződött. 2628 km elsőrendű országút épült és a vasútvonalak hossza elérte a 8671 km-t. Magyar találmány felhasználásával 243 km villamosításra került. Magyarország világelső lett a dízelmozdonyok gyártásában! A Duna-tengerjáró flották összekötötték víziútjainkat a világtengerekkel. Budapestből (gyógy)fürdőváros vált. Nyaralótelepek épültek a munkásoknak a Dunakanyarban és a Soroksári Dunaágban. A köztisztviselőknek pedig a hegyvidékes területeken és a Balatonnál. A vonatközlekedés rendkívül olcsó volt, elősegítve a hétvégi kirándulásokat. A köz szolgálatában dolgozók (közüzemek dolgozói, köztisztviselők és közalkalmazottak) vasúti, üdülési, biztosítási, közüzemi díjbéli és egyéb kedvezményeket kaptak. A magyar pengő hosszú időn keresztül a világ egyik legértékállóbb valutája volt. A fenti adatok az 1920 és 1937 közötti időszakra vonatkoznak.[14]

A szocialista rendszer a Horthy-rendszert a „három millió koldus országának” [15] nevezte. Ez azonban leginkább a nagy gazdasági világválságnak volt köszönhető és annak hatását (a fenti részben már olvasott) szociális intézkedések sorozata követte.