Rokkantvadászat...

Én nem vagyok rokkant, csak látom a környezetemben élő megváltozott munkaképességű embereket. Bármilyen trauma, vagy betegség eleve hátrányos helyzet teremt a munkahely megtartásában és megszerzésében. Akár önhibájából, akár spontán módon keletkezett az egészségkárosodás, az egész társadalomnak kell viselnie a következményt és pedig nem morcosan, meg vitatkozva, meg vádaskodva. Megtörtént hát megtörtént az egészségkárosodás. Megelőzéssel, balesetvédelemmel, egészségneveléssel, és rehabilitációs munkahelyekkel lehetne a megváltozott munkaképességűeken segíteni, akin pedig ez sem segít, azt továbbra is járadékolni kell, amelyet egy jól működő gazdaság mint terhet észre sem vesz. Csak az a baj, hogy ha bárhol valami haszon vagy nyereség keletkezik, mindjárt ezer sumák viszi, lopja, úgyhogy sem fejlesztésre, sem munkaerő megtartásra nem jut, és még a dolgozók dotálására sem. Mindenki éhbérért dolgozik, pluszmunkát vállal éjszakába menően is, aztán fáradt, aztán balesetet szenved, vagy eleve nem ügyelnek a veszélyes munkahelyekre, és jönnek a károsodások. A nejem rokkannyugdíjas, 15 Ft-os órabér mellett mint takarító százalékolták le pajzsmirigy túlműködéssel.Az orvos már csak akkor vette észre a betegséget, amikor izomsorvadások keletkeztek. Még a saját munkáját is csak segítséggel képes elvégezni, nemhogy dolgozni tudna menni. Azután ha valaki 2-3 évet rokkantnyugdíjasként eltöltött, de tudna még dolgozni, ki fogja visszavezetni a termelő munkába? Van-e rá lehetőség, munkahely és támogatás, támogatottság?