Pénz mint Adósság! Pénz mint Adósság!

Hogyan keletkezik a pénz? 2011.01.28. 14:02 Norbert'oH

"Meg fogjuk látni, mennyire fontos előidoézni az emberi elmében a radikális forradalmat. A krízis az öntudat krízise. Egy krízis, amely többé nem képes elfogadni a hagyományos normákat, a hagyományos mintákat, az ősi tradíciókat. És meggondolva, mi ma a világ, az ő összes nyomorával,konfliktusával, destruktív brutalitásával, agressziójával,és így tovább... Az ember ugyanaz, aki mindig is volt. Még mindig kegyetlen, erőszakos, agresszív, nyereséghajhász, versengő... És épített egy társadalmat ezekre az alapokra."

-J. Krishnamurti -

"Nem az egészség mutatója, ha jól tudunk alkalmazkodni egy mélyen beteg társadalomhoz." - J. Krishnamurti -

A társadalom napjainkban különböző intézmények fennállásából tevődik össze. A politikai intézményekéből, a jogi intézményekéből,a vallási intézményekéből. Mindezek, a társadalmi osztályok, a családi értékrend és a különböző foglalkozások intézményeiért léteznek. Nyilvánvaló, hogy ezen hagyományos struktúráknak milyen komoly szerepük van világlátásunk és jövőképünk formálásában.

Mégis, minden társadalmi intézmény közül, amelybe beleszülettünk,amelyek irányítanak minket, és amelyektől függünk, úgy tűnik, nincs még egy annyira magától értetődő, ugyanakkor félreértett, mint a pénzrendszer. Vállalva, szinte vallásos áhítattal, a meghonosított pénzügyi intézményrendszer úgy létezik, mint a hit egyik legkevésbé kétségbe vont formája. Hogy miként jön létre a pénz, hogy milyen vezérelvek mentén irányítják, és hogy valójában milyen a hatása a társadalomra,a népesség nagy többségét egyáltalán nem érdekli.

Egy olyan világban, ahol az emberiség 1%-a birtokolja a bolygó javainak 40%-át, egy olyan világban, ahol 34.000 gyermek hal meg minden egyes napon a szegénység és megelőzhető betegségek miatt, és ahol világ népességének 50%-a él kevesebb mint 2 dollárból naponta, egy dolog világos:

Valami nagyon nincs rendben!

És akár tudatában vagyunk, akár nem,az életadó vér a mi jól felépített intézményeink ereibenígy tehát magában a társadalom ereiben is: a pénz.

Ennélfogva, megérteni a pénz politikájának intézményét létfontosságú, hogy megértsük, miért olyan az életünk, amilyen. Sajnos, a gazdasági helyzetről készült beszámolókat gyakran nagy összezavarodottsággal és unalommal nézzük. A pénzügyi szakzsargon vég nélküli hullámai söpörnek végig a matematika megfélemlítő oldalával párosítva, amelyek gyorsan elrettentik az embereket,hogy egyáltalán megpróbálják megérteni azokat. Miközben kétségtelen tény, hogy az összetettség, amelyet a pénzügyi rendszer mellé társítottak, merő álca. Melyet arra terveztek, hogy elrejtse az egyik társadalmilag leginkább bénító struktúrát, amelyet az emberiség valaha elszenvedett.

Hogyan keletkezik a pénz?

Néhány évvel ezelőtt az USA központi bankja a FED kiadta a „Modern Money Mechanics” című dokumentumot. Ez a kiadvány részletesen leírja a pénz létrehozásának menetét, amelyet a FED, a világ kereskedelmi bankhálózatával támogat. A kezdő oldalon a dokumentum leírja saját célját. A kiadvány célja, hogy leírja a pénz létrehozásának menetét,a résztartalékra épülő banki rendszerben. Majd folytatja a résztartalékra épülő folyamat magyarázatát különböző banki terminológiákon keresztül.

Ennek fordítása a következő:

Az USA kormányának pénzre van szüksége. Így felhívja a FED-t és kér mondjuk 10 milliárd dollár

t. A FED válaszol: Persze veszünk 10 milliárd dollár értékben államkötvényt. A kormány fog egy darab papírt, valami hivatalosat fest rá, és államkötvénynek nevezi el őket. Ezután 10 milliárd dollár értéket rendel hozzájuk, és elküldi a FED-nek.

Válaszul a FED nyomtat egy csomó papírt, s ezeket „Federal Reserve Note”-nak nevezi el, és szintén 10 milliárd dollár értékkel ruházza fel. A FED a papírt az államkötvényekre cseréli. (Ami szintén csak papír). Miután a csere megtörtént, a kormány fogja a „10 milliárd dollárt” és letétbe helyezi egy bankszámlán. A letétbe helyezéssel a papírdarabok hivatalos pénzzé válnak, 10 milliárd dollárt adva az USA pénzügyi forgalmához.

Íme, a 10 milliárd dollár létrejött!

Természetesen a példa általánosít. Először is a tranzakció elektronikusan történik a valóságban, papír felhasználása nélkül. Valójában a dollárnak csak alig 3%-a létezik papír formájában, a többi 97% csak számítógépekben létezik. Az állampapírok valójában adósságot fejeznek ki. Amikor a FED megveszi őket a semmiből előállított pénzzel, a kormány elkötelezi magát a pénz visszafizetésére a FED-nek.

Másképpen fogalmazva: A pénz adósságot fogalmaz meg!

Ezt a hihetetlen paradoxont, hogy a pénz és az általa képviselt érték adósságot, illetve kötelezettséget jelent még jobban fogjuk látni a példa további részében. Tehát a csere megtörtént, a 10 milliárd dollár egy bankszámlán van. Itt kezd érdekes lenni a rendszer.

A résztartalékra épülő banki szabályok alapján, a 10 milliárd dollárnak megfelelő betét azonnal a bank tartalékainak része lesz, mint minden más betét is. Mint ahogy a résztartalékra épülő banki szabályok kimondják a „Modern Money Mechanics” alapján: „Egy banknak kötelező tartalékot képeznie, mely a betétek fix százalékával egyenlő.” Ezután összegszerűen is definiálja: „A jelenlegi szabályok értelmében, a képzett tartalék a betétek 10%-a.” - Magyarországon ez a legjobb tudásom szerint csak 5%, ezért az alább következők ránk nézve duplán érvényesek...! - (a szerk.)

Ez azt jelenti, hogy a 10 milliárd dollár betét 10%-a, azaz egy milliárd dollár tartalékként a banknál marad, míg a többi 9 milliárd dollár alapját képezi a további kölcsönöknek. Logikus lenne feltételezni, hogy a 9 milliárd dollár szó szerint a 10 milliárdból származik, azonban ez nem így van.

Valójában a 9 milliárd dollárkölcsön alap a semmiből jön létre a meglevő 10 milliárd dolláron felül. (A számlán marad a 10 milliárd, azonban a bank ebből 9 milliárdot továbbkölcsönöz, azaz 19 milliárd lesz forgalomban, mert ha a 10 milliárdot vesszük teljes egészében a résztartaléknak, akkor 9 szer több pénz tudnak kiadni újabb hitelnek - ez a 10%-90% arányokból következik. - a szerk.)

Ahogyan a „Modern Money Mechanics”-ban állítják: „Természetesen a bankok nem mindig fizetik ki a beáramló pénzből származó kölcsönöket. Ha így tennének, nem keletkezne újabb pénz. Amikor kölcsönt adnak, fizetési ígérvényt adnak ki (kölcsönszerződést kötnek) a pénzért cserébe, a kölcsönző pedig a fizetési ígérvényt kapja meg.

Más szavakkal: 9 milliárd dollár jöhet létre a semmiből pusztán, azért, mert igény van kölcsönre és van 10 milliárd dollár betét fedezetként.

Tegyük fel, hogy valaki bemegy a bankba és kikölcsönzi az újonnan létrejött 9 milliárd dollárt. A kölcsönző nagyon valószínűen fogja a pénzt és a saját bankjába teszi betétként. A folyamat itt újra ismétlődik. A betét a bank tartalékainak része lesz - 10% elkülönítve, a 90%-a a 9 milliárdnak 8,1 milliárd jön létre mint új pénz,további kölcsönökre. Természetesen a 8,1 milliárd kikölcsönözhető és újra bankba tehető 7,2 milliárdot hozva létre. Majd 6,5 milliárd;5,9 milliárd; 5,3 milliárd…és így tovább.

A betétbe helyezéssel létrehozott pénz köre elvileg a végtelenségig folytatható. Átlagosan 90 milliárd dollár hozható létre az eredeti 10 milliárd dolláron felül. Más szavakkal: minden

betét a banki rendszerben 9-szer annyi pénzt hozhat létre a semmiből. Most, hogy már értjük, hogy a pénz hogyan teremtődik a résztartalékra épülő banki rendszerben, egy logikus kérdés merül fel: Mi ad értéket az újonnan létrejött pénznek? A válasz: a meglevő pénzmennyiség. Az új pénz valójában értéket lop a meglévő pénzmennyiségtől.

A teljes pénzmennyiség nő, függetlenül a gazdaságban lévő termékektől, és ahogy a kereslet-kínálat törvénye diktálja, az árak emelkednek, csökkentve minden egyes dollár vásárlási erejét. Ezt nevezik inflációnak.

Az infláció valójában egy rejtett adó!

Milyen híreket hallunk? Inflálódik a fizetőeszköz. Nem azt mondják: leértékelés, vagy értékromlás, vagy hogy: "Csapd be az embereket!"; hanem hogy csökkentsük a kamatlábakat! Az igazi csalás az, amikor eltorzítjuk a pénz értékét.

Amikor a semmiből teremtünk pénzt, nincsenek megtakarításaink, habár „tőkénk” az van. Hogyan várhatja bárki is, hogy megoldjuk az infláció problémáját? Itt az történik, hogy növeljük a pénzforgalmat még több inflációval. A résztartalékra épülő banki rendszer alapvetően inflációs. A pénzkibocsátás növelése áru és termék növelése nélkül mindig leértékeli a pénzt.

Egy gyors pillantás az amerikai dollár vásárlóerejére és a pénzkibocsátás ütemére egyértelművé teszi a helyzetet, az összefüggés nyilvánvaló. 1913-ban egy dollár annyit ért, mint 21,6 dollár 2007-ben. Ez 96%-os leértékelés, mióta a FED létezik. Ha a folyamatos infláció rendszere abszurdnak és gazdaságilag öngólnak látszik - az abszurditás valójában nem elég erős kifejezés a pénzügyi rendszer működésére. A pénzügyi rendszerben a pénz adósság, és az adósság pénz.

Az USA pénzkibocsátása 1950 és 2006 között hasonló mértékben növekedett, mint a nemzeti adóssága. A trendek lényegében ugyanazok, ahol pénz van, ott adósság is van. Ahol több adósság van, ott több pénz van. Másképpen fogalmazva: minden egyes dollár, vagy forint a zsebedben valakinek a tartozása. Az egyetlen módja annak, hogy pénz jöjjön létre, az adósság.

Ha mindenki vissza tudná fizetni az adósságát beleértve a kormányt is, egyetlen cent sem lenne forgalomban. „Ha nem lenne adósságunk,

nem lenne pénz sem” - ezt Marriner Eccies mondta 1941. szeptember 30-án. Az amerikai történelem során az utolsó eset amikor nemzeti adósság ki volt fizetve 1835-ben volt, miután Andrew Jackson elnök bezáratta a FED-et megelőző központi bankot. Valójában Jackson elnök teljes politikai programja, a központi bank bezárására épült. Egyszer kijelentette: „Az arcpirító erőfeszítés, mellyel a jelen bank a kormányt irányítani próbálja, előzetes figyelmeztetés legyen minden amerikai állampolgárnak, hogy ne dőljenek be a csalásnak, amit ezen intézmény állandósítása, vagy egy másik alapítása jelent.” Sajnos az üzenet hamar elhalt.

A nemzetközi bankárok egy másik központi bankot hoztak létre 1913-ban, a FED-et. S amíg ez az intézmény létezik, az állandó adósság garantált. Láttuk, hogy a pénz adósságból keletkezik kölcsönök útján, ezek a kölcsönök a banki tartalékokon, s a tartalékok betéteken alapulnak. Ebben a résztartalékra épülő banki rendszerben, minden betét, a saját értékének közel kilencszeresét hozza létre, leértékelve a meglévő pénzt, ezzel áremelkedést okozva a társadalomban. Mivel a pénz adósságból születik és a gazdaságban kering véletlenszerűen, az emberek elvesztik a szemük elől az eredeti adósságot. Mivel egyensúlyhiány van, az emberek versenyezni kénytelenek a munkáért, hogy elég pénzt nyerjenek a megélhetésükre.

Akármennyire is értelmetlennek tűnhet ez a rendszer, még mindig van egy dolog, amit kihagytunk a számításból. Ez az eleme a struktúrának, ami lerántja a leplet a rendszer valódi arcáról.

A kamat.

Mikor a kormány pénzt kölcsönöz a FED-től, vagy egy ember pénzt kölcsönöz egy bankból, azt mindig egy magas kamattal kell visszafizetnie. Más szavakkal: minden egyes dollár, ami létezik, vissza kell, legyen fizetve, kamatostul. Azonban, ha az összes pénz a központi banktól jön, és a kereskedelmi bankoknál kamatokkal többszöröződik; valamint ha az úgynevezett „tőke” csak a pénzügyi ellátórendszerben keletkezhet, akkor hol van a pénz, ami a kamatot fedezi? SEHOL! Nem létezik!

Ennek a következményei megdöbbentőek. A bankoknak visszafizetendő pénz mindig több, mint a forgalomban lévő pénz - ezért állandó az infláció a gazdaságban. Állandóan új pénz kell, hogy a rendszerből fakadó hiányt fedezze, aminek az oka a kamat. Ez azt jelenti, hogy a fizetésképtelenség és a csőd szó szerint a rendszer része. Mindig lesznek szerencsétlenek, akik a rövidebbet húzzák.

A zenére körbesétáló játékhoz hasonlóan, amikor a zene véget ér, valaki kiesik. Éppen ez a lényeg. A rendszer folyamatosan a bankok kezére játssza az egyének javait. Ha képtelen vagy kifizetni a jelzálogod, elveszik a tulajdonod. Ez különösen akkor felháborító, amikor rájössz, hogy a fizetésképtelenség természetes jelenség a résztartalékra épülő banki praktika miatt. De azért is, mert a pénz amit a bank neked kölcsönzött, eleve törvénytelen.

Kölcsönnél fizetési ígérvényt fogadnak el a pénzért cserébe. A kölcsön nem befolyásolja a bank tartalékalapját, a betétek azonban új értékkel járulnak a teljes betéti állományhoz. Más szavakkal: a pénz nem a bank meglévő vagyonából származik. A bank egyszerűen feltalálja, semmit nem adva hozzá a saját tulajdonából, kivéve az elméleti felelősségét papíron.

Minden alkalommal, amikor pénzt kölcsönzöl a banktól akár jelzáloggal, akár hitelkártyával, a pénz, amit kapsz nem csupán nem valódi, hanem törvénytelen is, ami érvényteleníti a szerződést.

A bank sosem rendelkezett a pénzzel, mint tulajdonnal. Sajnos az ilyen jogi értelmezéseket eltitkolják és sok helyütt a kormányra való nyomásgyakorlás útján elérték, hogy legyen törvényes „kiskapu”. Így aztán a folyamatos áramlása a javaknak és az állandó adósság játéka csak folytatódik. Ez elvezet a végső kérdéshez:

Miért?

A résztartalékra épülő banki szabályok a jegybankok által vezérelve a modern rabszolgaság rendszere. A pénz adósságból keletkezik. Mit csinálnak az emberek ha adósságban vannak? Elmennek dolgozni, hogy kifizessék. De ha a pénz csak adósság útján jöhet létre, hogyan lehet a társadalom adósságmentes? Sehogy, és éppen ez a lényeg.

A vagyon elvesztése miatti félelem, a kétségbeesett igyekezet fennmaradni, az állandó adósság és infláció az elkerülhetetlen hiánnyal együtt a pénzügyi rendszerben, melyet a soha vissza nem fizethető kamat hoz létre, folyamatban tartja a bér-rabszolgaságot, melyben milliók tapossák a mókuskereket. Egy birodalmat tartva fenn, melyben csak a csúcson lévő elit profitál igazán.

A nap végén felteheted a kérdést: kinek dolgozol valójában? A bankoknak. A pénz bankokban születik és végül oda is áramlik. Ők az igazi mesterek az általuk támogatott vállalatokkal és kormányokkal együtt. A fizikai rabszolgaságban az embereket etetni, itatni kell és fedelet adni a fejük fölé. A gazdasági rabszolgaságban az emberek magukat etetik és itatják. Ez az egyik legszellemesebb csalás, amit társadalmi manipulációra kitaláltak. Ez a rendszer lényegében egy láthatatlan háború a lakosság ellen.

Az adósság egy fegyver, mellyel nemzeteket hódítanak meg és tartanak rabszolgaságban, és a kamat az elsődleges muníció. Amíg a többség hanyagul elsétál a tények mellett, a bankok a cégekkel és kormányokkal karöltve folyamatosan tökéletesítik a gazdasági háború fegyvereit. Új bázisokat hozva létre, mint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF).


A Blog célja: „Sose kételkedjünk benne, hogy egy gondolkodó, elkötelezett emberekből álló kis csoport meg tudja változtatni a világot. Valójában csak ők tudják A tudat Forradalma kell, hogy következzen! A tudat forradalma Lehet változtatni. Nem menne egyik pillanatról a másikra, ez biztos. Rengeteg mindennek meg kellene változnia Le a szemellenzővel! Aki nem akarja megérteni, az nem fogja megérteni. Arra biztatjuk, hogy ne abból induljon ki, amit a többség gondol. Megmutatjuk, hogy mire kell figyelni, és mi a A pénz nem más, mint Adósság - Avagy a modern rabszolgaság Ez a blog arra hivatott, hogy feltáruljon az emberiség történelmében a legnagyobb csalásáról a lepel ! Ez nem más, mint a modern rabszolgaság intézménye, amit a politikusok, a A modern rabszolgaság gyökerei A modern rabszolgaság gyökerei A modern rabszolgaság gyökerei Az ókori világ rabszolgatartása és rabszolgaszerző háborúi, a török hadak gyakorlata: a lakosság rabszíjra fűzése