#359: xxx xxx - Re: Ja hogy Bejaasszony, az mingyámás.

megijedtem, hogy hozol egy 12 ezer éves linket... :)

De nemhoztál. Nem minden majom emberszabású, de amelyik az, ott jobbára a matriarchális berendezkedés él.  Az viszont, hogy a civilizáció  a patriarchális  berendezkedés alatt alakult ki, az sajnos vitathatatlan. Az, hogy a házassag oly módon alakult ki ahogy fentebb írtam,az is vitathatatlan. A te érvelésed nem hibás, mert Beaasszony nem érv.  A vikipédiás link, amit linkeltél részben engem igazol, bár antropológiából tényleg hiányos a tudásom, idézek is belőle:

"az orangutánok magányos lények (mind a hímek, mind a nőstények külön élnek, utóbbiak a kölykeikkel)"- ez a matriarchátus, röviden tömören. Nősténya kölykével, a hím pedig héderel. Nulla perspektíva.

Szerintem féreértettél, én nem azt mondtam, hogy legyen patriarchátus, mert az erős visszalépés lenne, hanem azt, hogy a feministák által meghatározott patriarchátus nem helytálló semmilyen szempontból. Illetve arra próbáltam ráhomályosítani, hogy egy abszolút matriarchális társadalom kialakítása sok-sok akadályba ütközne, amennyiben ez a cél.

#361: tibi a galád - Re: Re: Ja hogy Bejaasszony, az mingyámás.

"Nem minden majom emberszabású, de amelyik az, ott jobbára a matriarchális berendezkedés él."


"a mai emberszabásúak, mind matriarchális közösségben élnek"


Örülök, hogy változik a véleményed!


A hegyi gorillák rendkívül szociális lények, viszonylag stabil, összetartó csoportokban élnek, melyeket a felnőtt hímek és nőstények közötti hosszan tartó kapcsolatok tartanak egyben. A nőstények közötti kapcsolat viszonylag gyenge.[10] A csoportok rendszerint nem territoriálisak, az ezüsthátú hím inkább a csoportját védi és nem a területét. A Virunga-hegységben élő gorillák között a domináns ezüsthátú hím átlagos csapatvezető státusza 4,7 évig tart.[11]
A csoportoknak 61%-a egy felnőtt hímből és több nőstényből áll, 36%-ában több mint egy felnőtt hím van. A többi gorilla vagy magányos hím, vagy csak hímekből álló csoportban él, melyeket általában egy felnőtt és több fiatal hím alkot.[12] A csoportok mérete öt és harminc egyed között változik, az átlag tíz egyed. Egy tipikus csoportot egy ezüsthátú hím, a csoport elvitathatatlan vezetője, egy vagy két fekete hátú hím, az őrszemek, három-négy ivarérett nőstény, akik általában életük végéig az ezüsthátú hímhez kötődnek, és három-hat ifjú vagy kölyök gorilla alkot.[13]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hegyi_gorilla#Szoci.C3.A1lis_fel.C3.A9p.C3.ADt.C3.A9s


A csimpánzcsapatban egyértelműen a hímek dominálnak, egy alfa hímmel az élen. Minden felnőtt hím dominálja bármely felnőtt nőstényt, de a nőstények között is van egy dominancia-sorrend.
A csimpánzcsapat ismeri és védi területének határait. A hímek hárman-négyen-öten elég gyakran őrjáratoznak a területük határain. Az őrjáratok gyakran keverednek konfliktusba a szomszédos csapatok hímjeivel. Gyakran összeverekednek, és ha egy nagyobb csapat magányos hímmel találkozik, azt azonnal megtámadják, gyakran meg is ölik. Ezeket a támadásokat nem a csimpánzagresszió saját csapaton belüli viselkedésformái kísérik: a szomszéd hímeket prédának tekintik. Ha viszont nősténnyel találkoznak, azt körülveszik, és némi erőszakkal a saját területükre terelik, majd hetekig vigyáznak arra, nehogy visszamenjen, vagy saját nőstényeik el ne üldözzék.
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_csimp%C3%A1nz#Szaporod.C3.A1sa


Súlyuk és magasságuk nem különbözik lényegesen a csimpánzokétól, de kecsesebb alkatuk miatt kisebbnek tűnnek. A csimpánzokhoz hasonlóan sok hímből, sok nőstényből és kölyökből álló (akár száz fős), szétváló-egyesülő csoportokban élnek, azonban a csimpánzoktól eltérően a bonobóknál a nőstények a dominánsok. A hímek között a domináns nőstény fiai tartanak rendet.
Főként szaporodási viselkedésük hasonlít az emberéhez. A bonobók nem pusztán a szaporodás érdekében élnek szexuális életet: az örömszerzés és a társas kötelék erősítése is fontos hajtóerő. A nőstények folyamatosan készek a párzásra, szemben például a csimpánzzal, ahol a nőstény erre csak termékeny napjain hajlandó. Párosodás előtt a bonobó hím megkörnyékezi a nőstényt – de nem agresszíven, erejét fitogtatva, hanem ajándékot (például ételt) kínál neki. A nőstény elutasíthatja a közeledést. Ha két bonobócsapat találkozik, nem kezdenek el harcolni, hanem üdvözlik egymást, ételt cserélnek, és szexuálisan is közelednek egymáshoz.
A bonobók konfliktusaikat nem agresszíven, hanem szexszel oldják fel. Ezzel függhet össze az, hogy a nőstény bonobók genitáliája nem csak havonta egyszer duzzad meg, hanem a szoptatás néhány évét kivéve állandóan duzzadt. A csapatba felvételét kérő nőstény kiválaszt egy domináns nőstényt, éjjel-nappal követi őt, és gyakran összedörgölik genitáliáikat. Pár hét után a többiek teljes értékű csapattagnak fogadják el a jövevényt, aki 1–2 évvel a csatlakozás után szüli első utódját. A szülő és a kölyök kapcsolata az első 3–4 évben nagyon szoros, ez alatt a nőstény nem is szül újabb utódokat


Ez már három eltérő közösség + orángután. A többi tényed is hasonlóan pontos. Írtál jókat is, de a gondolatmenet alapjában pontatlan állításokra épül.


A feministák sem homogén mozgalom, a feminista kifejezés is sok eltérő elgondolást takar.

#361: tibi a galád - Re: Re: Ja hogy Bejaasszony, az mingyámás.

A férfi-női partnerségről egy kis olvasnivaló (legálisan, a szerző oldaláról):

Women, Power, and the Biology of Peace by Judith L. Hand (Author)
A future without war. Recorded history seems to prove beyond question that war is inevitable. And we cannot achieve any goal in which we do not believe. This book refutes that pessimistic conclusion and thus offers hope. It explains the biological basis of war and the achievable steps needed to foster lasting peace.The author brings a fresh, unique approach that rests on a solid biological foundation. Using fields as diverse as anthropology, primatology, social history, neurophysiology, and evolutionary biology she builds a convincing argument that a warless future is not an impossibility. This is a book to be read, savored, and shared with anyone wanting to help create a better world.

Hardcover: 195 pages

Publisher: Questpath Publishing (September 1, 2003)Language: English

ISBN-10: 0970003153 ISBN-13: 978-0970003157

Judith L. Hand is an evolutionary biologist, animal behaviorist (ethologist), novelist, and pioneer in the emerging field of peace ethology. She writes on a variety of topics related to ethology, including the biological and evolutionary roots of war, gender differences in conflict resolution, empowering women, and abolishing war. Her lectures include recent developments in peace research, which may help us prevent war.Her book, Women, Power, and the Biology of Peace[1] is an in-depth exploration of human gender differences with regard to aggression.

http://www.afww.org/pdfs/WomenPowerAndTheBiologyOfPeace.pdf