#156: - Re: Re:  

 privatbankar.hu

mai cikk a botrányról. Amiket ide belinkelget valaki, azok már régiek, ismerjük mindent.

#157: - Re: Re: Re:  

 Megpróbálom bemásolni, nem enged linket betenni.

A harmadik nagy csődesemény, a Quaestor bukása után viták folynak arról, hogy a Buda-Cash és Hungária ügyekhez hasonló dologról van szó, vagy inkább az E-Star és BTel kötvények esetéhez állunk közelebb? A válasz összetett: olyan ravasz volt a konstrukció, hogy mindkettőhöz, emellett egyúttal ez a legnagyobb összegű csalás is.

Ha megvizsgáljuk az ügyleteket, akkor valóban lényeges különbségek vannak. A Buda-Cashnél és a Hungáriánál hozzányúltak az ügyfelek befektetéseihez, tehát ott nem abból adódott a kár, hogy a befektető egy rossz döntés hozott és magas kockázatú papírt vett, hanem arról, hogy befektetéseit ellopták.

Elvileg vállalati

A Quaestor ezzel szemben kibocsátott egy vállalti kötvényt, erről egy igen kiadós tájékoztatót írt, melyben felsorolta a lehetséges kockázatokat, és így értékesítette a kötvényt. És végül is a kötvény nem tűnt el, csak éppen kifizetni nem tudják. Miért is tűnt volna el, amikor nem ér semmit? Az érte kapott pénzt használta fel Tarsoly Csaba és csapata egyrészt bizonytalan megtérülésű vállalkozásokhoz, másrészt a már lejáró kötvények és kamataik kifizetéséhez (utóbbi a klasszikus pilótajáték).

Csak hogy több probléma is felmerül ezzel kapcsolatban. Ha a Quaestornak nem lett volna brókercége, hanem egy akármilyen vállalatként bocsátja ki kötvényeit (mondjuk vízumközpont kötvény, vagy Rába ETO kötvény, de mondhatnánk azt is, hogy tekerőlant-gyári kötvény), akkor a dolog teljesen rendben van. Akkor a befektető tényleg tudja, hogy valami kockázatos dolgot vesz.