- Tapasztalataik szerint a témavizsgálatoknál gyakran kimegy a helyszínre a felügyelet?

- Persze, például, ha az informatikai rendszert vizsgálják, kijönnek, azt nem lehet másképp ellenőrizni. Az informatikai rendszernek egyébként ezen a piacon rendkívül nagy szerepe van. De minden vizsgálatkor kiszáll a helyszínre a felügyelet, legyen az átfogó nagy vizsgálat vagy témavizsgálat.

- Emiatt nem hihetetlen, hogy a felügyelet nem vette észre a brókercégeknél zajló csalásokat, amelyekről utólag azt találta, hogy az informatikai rendszer manipulálásával történtek?       

- De, hihetetlennek tűnik. Én sem értem, a munkatársaimmal beszélgetve látom, hogy senki nem érti. Még mindig kóválygunk a történtek után.

A nagy lebuktató szerepében tetszelgő Magyar Nemzeti Bank az elmúlt pár hónapban többször is kapcsolatba került a Quaestor-csoporttal, engedélyt adtak a 70 milliárdos kötvényprogramjukra, egy bank megvásárlására, ellenőrizték is a brókercégüket, mégsem gáncsolták el a most bebukott vállalkozást.

A Fidesz és a kormányzat keményen dolgozó emberei komoly erőfeszítést tettek, hogy továbbra is szocialista brókerbotránynak állítsák be az elmúlt két hét történéseit, a leleplezett ügyeskedéseket. Már annak a Quaestornak a bukását is ide sorolják, amelynek tulajdonosát-vezérét közös üzletek és régi barátok kötik a Fideszhez, fideszes politikusokhoz, illetve az Orbán-kormány alatt pozícióba került emberekhez.

 Azonban ahogy merülünk bele a részletekbe, úgy derül ki, hogy a felelősséget aligha söpörhetik le magukról.

Félrenéztek?

A jegybank, amely most büszkén hirdeti, hogy a Quaestornál milyen óriási összegű, 150 milliárd forintos fiktív kötvénykibocsátásra lelt, és a brókerházánál is szabálytalanságokat derített fel, 2014. novemberben maga hagyta jóvá a Quaestor Financial Hrurira Kft. 70 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramját. Pedig akkor már régóta körbejárt a piacon az a szóbeszéd, hogy a Quaestor kötvénykibocsátásaival valami nem stimmelhet. Olyan projekteket finanszíroznak belőle, amelyek megtérülése kérdéses, és viszonylag magas hozammal édesgették magukhoz a kisbefektetők pénzét, miközben az újabb és újabb kibocsátások nem sokkal előzték meg az éppen esedékes törlesztéseket. Erre utalhatott az alapkezelői piac egyik nagy szereplőjének, a Concorde Alapkezelőnek a vezére is.

Ezek a piacon teljesen elterjedt pletykák aligha állhattak meg a Magyar Nemzeti Bank kapui előtt (vagy ha elakadtak, az szintén a hatóságra nézve kínos), mégis, négy hónappal a csőd előtt a jegybank megadta az engedélyt az egyébként 2008 óta zajló kötvénykibocsátások folytatására. És nem is akárkinek, annak a Windisch Lászlónak az aláírása áll a november 20-i keltezésű dokumentumon, aki a felügyeletért felelős alelnöke az MNB-nek, és aki az elmúlt két hétben számolt be a nagy lebukásokról a pénzügyi szférában.

Idén február elején, vagyis két hónapja helyszíni vizsgálatot folytatott a jegybank a Quaestor brókercégénél (ezt a csoport kommunikációs vezetője ismerte el a hvg.hu-hoz eljuttatott levelében), ott pedig „problémát nem találtak”, fogalmaz a kommunikációs vezető.

De legalább ilyen érdekes, hogy 2014. december 2-án a jegybank engedélyt adott arra, hogy a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. megvegye a Credigen Bank Zrt.-t. A határozatot újfent Windisch László írta alá. A Quaestor ezzel banki lincencekhez jutott (ez hiányzott addig az amúgy kiterjedt üzleti portfólióval rendelkező csoport étlapjáról). Egy ilyen engedély kiadását pedig egy vizsgálat előzi meg. (A Credigen banknál nem volt már hitel, mert a francia hátterű bank pár évvel korábban a jó hiteleket a Budapest Banknak adta el, a rossz hiteleit pedig az EOS faktorcégnek.)

#149: -  

 Van Beva! Nem csaptak be. Csak nem tudjátok,hogy a Beva mit jelent és milyen esetekben nyújt védelmet!!!

Nézzetek már utána ha eddignem tettétek.

#155: - Re:  

 Tudjuk, hogy van BEVA. A lényeg, hogy a Q. üi-k mindenkinek azt mondták, hogy erre a Q. kötvényre is él a BEVA. Magyarul szándékosan félrevezették az embereket!

#156: - Re: Re:  

 privatbankar.hu

mai cikk a botrányról. Amiket ide belinkelget valaki, azok már régiek, ismerjük mindent.

#157: - Re: Re: Re:  

 Megpróbálom bemásolni, nem enged linket betenni.

A harmadik nagy csődesemény, a Quaestor bukása után viták folynak arról, hogy a Buda-Cash és Hungária ügyekhez hasonló dologról van szó, vagy inkább az E-Star és BTel kötvények esetéhez állunk közelebb? A válasz összetett: olyan ravasz volt a konstrukció, hogy mindkettőhöz, emellett egyúttal ez a legnagyobb összegű csalás is.

Ha megvizsgáljuk az ügyleteket, akkor valóban lényeges különbségek vannak. A Buda-Cashnél és a Hungáriánál hozzányúltak az ügyfelek befektetéseihez, tehát ott nem abból adódott a kár, hogy a befektető egy rossz döntés hozott és magas kockázatú papírt vett, hanem arról, hogy befektetéseit ellopták.

Elvileg vállalati

A Quaestor ezzel szemben kibocsátott egy vállalti kötvényt, erről egy igen kiadós tájékoztatót írt, melyben felsorolta a lehetséges kockázatokat, és így értékesítette a kötvényt. És végül is a kötvény nem tűnt el, csak éppen kifizetni nem tudják. Miért is tűnt volna el, amikor nem ér semmit? Az érte kapott pénzt használta fel Tarsoly Csaba és csapata egyrészt bizonytalan megtérülésű vállalkozásokhoz, másrészt a már lejáró kötvények és kamataik kifizetéséhez (utóbbi a klasszikus pilótajáték).

Csak hogy több probléma is felmerül ezzel kapcsolatban. Ha a Quaestornak nem lett volna brókercége, hanem egy akármilyen vállalatként bocsátja ki kötvényeit (mondjuk vízumközpont kötvény, vagy Rába ETO kötvény, de mondhatnánk azt is, hogy tekerőlant-gyári kötvény), akkor a dolog teljesen rendben van. Akkor a befektető tényleg tudja, hogy valami kockázatos dolgot vesz.

2. rész

Brókercég a csoportban

Csakhogy a Quaestornak volt egy brókercége is, ráadásul annak irodájában árulták a kötvényeket. Ugyan a kötvény kibocsátója egy másik cég, a fura nevű Quaestor Hrurira volt, de mégiscsak ugyanaz a cégcsoport, ugyanúgy Tarsoly Csaba birodalma. Jogilag így ugyan nem a brókercégé a kötvény, a gyakorlatban azonban a befektetők tudatában a kettő összemosódott, ők úgy élték ezt meg, hogy bemennek egy befektetési szolgáltatóhoz, és megveszik annak kötvényét.

A tájékoztatóban ugyan le volt írva minden, de minden egyes magánügyféltől nehezen várható el egy hosszú tájékoztató végigolvasása, ellenben a felügyeleti szervtől sokkal inkább elvárható lenne, hogy ilyen nagy összegű, lakosságnak szánt befektetésnél kicsit utána nézzen a dolgoknak. Például annak, hogy a kibocsátott kötvény volumenéhez képest a cégcsoport árbevétele, EBITDA-ja (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény), meglehetősen szerény volt. Ebből már adódhatott a gyanú, hogy csak újabb kötvénykibocsátással lehet a magas kamatot és a kötvények tőkéjét kifizetni. Ebben az esetben viszont az újabb kötvénykibocsátás engedélyezésénél kellett volna jobban kérdőre vonni a céget, legutóbb tavaly ősszel.

Rekordösszegű csalás

És most jön a leglényegesebb, ami miatt minden idők legnagyobb hazai csalása a dolog: a 150 milliárdos engedély nélküli kötvénykibocsátás. Ha ezt egy tekerőlant-gyár teszi, valóban semmi köze a brókercégekhez, de hát itt megint csak összemosódnak a dolgok, ha nem is jogilag, a befektetők számára mindenképp. A befektetőknek a végtelen kötvény pakett megvásárlásához az irreálisan magas kamaton kívül az adta a bíztatást, hogy az ugyanolyan nevű pénzügyi szolgáltatónál vették a kötvényt.

#159: -  

 És itt a lényeg még 1x:

A tájékoztatóban ugyan le volt írva minden, de minden egyes magánügyféltől nehezen várható el egy hosszú tájékoztató végigolvasása, ellenben a felügyeleti szervtől sokkal inkább elvárható lenne, hogy ilyen nagy összegű, lakosságnak szánt befektetésnél kicsit utána nézzen a dolgoknak. Például annak, hogy a kibocsátott kötvény volumenéhez képest a cégcsoport árbevétele, EBITDA-ja (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény), meglehetősen szerény volt. Ebből már adódhatott a gyanú, hogy csak újabb kötvénykibocsátással lehet a magas kamatot és a kötvények tőkéjét kifizetni. Ebben az esetben viszont az újabb kötvénykibocsátás engedélyezésénél kellett volna jobban kérdőre vonni a céget, legutóbb tavaly ősszel.

#25: - Re: Tiltakozás 

 Nekünk is ezt mondták még tavaly szeptemberben is. Ezért nem tettük több névre és több bankba.

Tájékoztatás szerint OBA által biztosított.

#156: - Re: Re:  

 Ez igaz is,él a Beva!!! Csak a Beva akkor kártalanít,ha az értékpapírt nyilvántartó megycsődbe, de itt erről jelenleg szó sincs. A kibocsátó Hruria kért csődvédelmet. Erre nem vonatkozik a Beva,mert más kockázatokra van!

#163: - Re: Re: Re:  

Nem mondod???? Már rég tudja mindenki, az első cikkekben megírták.

De a Q. ügyintézőnek is pontosan így kellett volna tájékoztatnia az embereket, nem csak azt hajtogatni, hogy ez egy "tőkegarantált" befektetés, "nem úszhat el", van rá BEVA garancia...stb.,stb.,stb....

Akkor ezt így el kellett volna mondania a Q. ügyintézőknek. Így ők is nyakig sárosak ebben az egészben, mert szándékosan hamis, megtévesztő információt adtak az embereknek.

Gondolod, hogy ha ezt így elmondják, akkor befektetett volna oda valaki is???

Keresem olyan társaimat, akiknek nincs a kezükben adásvételi szerződés, melynek keretében kötvényt vásároltak. Sem én, sem a feleségem nem találta a questoros dossziéjában, ott csak egy bankszámla nyitási szerződés, egy interneten keresztüli megbozásokról szóló szerződés és egy pénztár bizonylat van, ami igazolja, hogy befizettük az összeget. Sehol nincs megemlítve, hogy bármiféle kötvényt vettünk volna, még a pénztári bizonylaton sem szerepel erre semmiféle utalás.

Bementem a questor irodába, kértem, hogy keríítsék elő és adjanak egy másolatot a kötvény adás-vételi szerződésről, de nem tudtak adni, náluk sincs ilyen.

Szeretném tudni, hogy ilyenkor mi a helyzet.

#165: -  

 hvg.hu

Brókerbotrány közepén kitüntették a felügyeletet kétszer is vezető Szász Károlyt

#149: -  

 Amikor több évvel ezelőtt a Questorbe tettem a más bankból a pénzemet, azért tettem,mert úgy gondoltam, hogy a jelentős ingatlanvagyon, utazási iroda, szállodák stb fedezetet jelentenek. Az ügyintézőt hozzáértőnek, megbízhatónak találtam. Az évek során már többször benn jártam az irodában, mindig rákérdeztem a megbízhatóságra, a fedezetre. Mindig elmondtam, nekem ez lesz a nyugdíjkiegészítésem. Mindig sikerült meggyőzni, hogy itt jó helyen lesz a pénzem nyugdíjas koromig. Szerintem ő sem tudhatott mélyebb dolgokat a cégről, vagy kioktatták,hogy mit mondhat.

Egyébként nemrég kaptam egy e-mailt a Questortól , hogy március 18-án lejár, menjek be.

Ha öt év múlva kapom vissza a betett pénzemet, annak is nagyon örülnék.

#170: -  

 Ugyanez a helyzet velem is. Én sem hallottam a Questor Hruria nevű Kft-ről, a botrány kitörésig. Sajnos én is és a férjem, sőt anyósom is károsult, valamint a munkahelyem alapítványi pénze is. Sajnos!!!!!!!!!!!

#171: azurita - Re:  

 Én is így vagyok vele. Ha pár év múlva megkapom csak a befizetett tőkét a kamatok nélkül, már akkor is boldog vagyok.