2. rész

Brókercég a csoportban

Csakhogy a Quaestornak volt egy brókercége is, ráadásul annak irodájában árulták a kötvényeket. Ugyan a kötvény kibocsátója egy másik cég, a fura nevű Quaestor Hrurira volt, de mégiscsak ugyanaz a cégcsoport, ugyanúgy Tarsoly Csaba birodalma. Jogilag így ugyan nem a brókercégé a kötvény, a gyakorlatban azonban a befektetők tudatában a kettő összemosódott, ők úgy élték ezt meg, hogy bemennek egy befektetési szolgáltatóhoz, és megveszik annak kötvényét.

A tájékoztatóban ugyan le volt írva minden, de minden egyes magánügyféltől nehezen várható el egy hosszú tájékoztató végigolvasása, ellenben a felügyeleti szervtől sokkal inkább elvárható lenne, hogy ilyen nagy összegű, lakosságnak szánt befektetésnél kicsit utána nézzen a dolgoknak. Például annak, hogy a kibocsátott kötvény volumenéhez képest a cégcsoport árbevétele, EBITDA-ja (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény), meglehetősen szerény volt. Ebből már adódhatott a gyanú, hogy csak újabb kötvénykibocsátással lehet a magas kamatot és a kötvények tőkéjét kifizetni. Ebben az esetben viszont az újabb kötvénykibocsátás engedélyezésénél kellett volna jobban kérdőre vonni a céget, legutóbb tavaly ősszel.

Rekordösszegű csalás

És most jön a leglényegesebb, ami miatt minden idők legnagyobb hazai csalása a dolog: a 150 milliárdos engedély nélküli kötvénykibocsátás. Ha ezt egy tekerőlant-gyár teszi, valóban semmi köze a brókercégekhez, de hát itt megint csak összemosódnak a dolgok, ha nem is jogilag, a befektetők számára mindenképp. A befektetőknek a végtelen kötvény pakett megvásárlásához az irreálisan magas kamaton kívül az adta a bíztatást, hogy az ugyanolyan nevű pénzügyi szolgáltatónál vették a kötvényt.

#159: -  

 És itt a lényeg még 1x:

A tájékoztatóban ugyan le volt írva minden, de minden egyes magánügyféltől nehezen várható el egy hosszú tájékoztató végigolvasása, ellenben a felügyeleti szervtől sokkal inkább elvárható lenne, hogy ilyen nagy összegű, lakosságnak szánt befektetésnél kicsit utána nézzen a dolgoknak. Például annak, hogy a kibocsátott kötvény volumenéhez képest a cégcsoport árbevétele, EBITDA-ja (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény), meglehetősen szerény volt. Ebből már adódhatott a gyanú, hogy csak újabb kötvénykibocsátással lehet a magas kamatot és a kötvények tőkéjét kifizetni. Ebben az esetben viszont az újabb kötvénykibocsátás engedélyezésénél kellett volna jobban kérdőre vonni a céget, legutóbb tavaly ősszel.