#154: - Re: Re:  

 Hát persze, királylány! Földtörténet... "Megközelítőleg félezer tonna higany található a kazincbarcikai BorsodChem (BC) Rt. üzemterülete alatt, amit a cég még az 1990-es évek előttről „örökölt”. Emiatt veszélybe kerülhet a Sajó völgye teljes vízellátása – állítja Illés Zoltán, az Országgyűlés szakbizottságának elnöke. A helyi környezetvédelmi felügyelőség szerint higany van, de nincs vészhelyzet.Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke azt állítja, nem lenne meglepő, ha a BC Rt. üzemterülete alatt található higanyszennyezésről kiderülne, hogy egy része már nem fém, hanem vegyület formájában létezik. A higanyt ugyanis a legegyszerűbb baktériumok is képesek „metilezni”, azaz vízoldhatóvá tenni, amelynek révén a legnehezebb fém beszennyezheti a talajvizet. A balatonfűzfői Nitrokémia Rt. telepén is található higanyszennyezés. A fűzfői cég hatéves környezetvédelmi programot állított össze, amelynek végrehajtásában együttműködik a szakhatóságokkal. Miként a Nitrokémia Rt. esetében az állami tulajdonos ÁPV Rt. a ’98-as kormányváltás után gyors kármentesítésbe kezdett, ugyanilyen ütemben ezt a BC Rt.-nek is végre kellene hajtania – mondja a honatya, aki álláspontjáról a barcikai vegyipari céget és a környezetvédelmi tárcát is értesíteni kívánja.A térség környezetvédelmi felügyelősége tud a szennyezésről, de azt nem tartja veszélyesnek a vízkészletre. Ez derül ki mindabból, amit Dankó Gyula, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója válaszolt a Magyar Nemzet érdeklődésére. Egészen pontosan azt állítja, hogy a felügyelet szerint 366 tonnára becsült higany 99 százaléka talajszemcséhez kötött fémhigany. Az élő szervezetek számára fokozott veszélyt jelentő metil-higany (azaz oldott) nem mutatható ki a talajvízben. Így nem veszélyeztetett a Sajó kavicsteraszában tárolt vízkészlet sem.Dankó Gyula elmondta azt is, hogy a felügyelőség figyelőkutakkal méri a koncentrációt, s „az elmúlt öt évben végzett folyamatos vízvizsgálatok alapján megállapítható, hogy a talajvízbe jutott oldott higanyszennyezés nem terjed, koncentrációja nem növekszik”. A felügyelőség igazgatója megjegyezte lapunknak: amennyiben a szennyezés terjedne, ez a víztömeg 135–150 év múlva jutna el a gyárterülethez legközelebb eső ivóvíztermelő telep térségébe.A kazincbarcikai higanyszenynyezés nem új keletű. A rendszerváltás után – éppen Illés Zoltán kezdeményezésére, aki a kilencvenes évek elején a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára volt – az akkori ipari tárca pályázatot írt ki a 19-20 méter mélyen lévő, több száz tonnára becsült nehézfém „eltakarítására”. Arra azonban nem került sor, mert a minisztérium végül nem hirdetett eredményt, így a jelentkező kivitelezők egyike sem kaphatott megbízást." 2001. Sok kicsi kínai lapátolja...

#155: - Re: Re: Re:  

 Min királyfi...... 

Köszönjük az ismertetőt a higanyszennyezésről, mely távolról sem volt részletes. Meséljen azokról a munkásokról akik kapcsolatba kerültek vele és a fogaik mind kihullottak (és ez volt a legkissebb gondjuk). Nagyon nem mindegy, hogy a higanyt hol találod!!! Levegőben vízben a talajban.

Ha nem megy próbálja elképzelni a vizet fagyott folyékony és légnemű állapotában. Ugye mindegyiknek más a tulajdonsága, jellemzője a hő hatására.

#155: - Re: Re: Re:  

 A barcikai szennyezésnek mi köze van a Miskolcon elfüstöli kívánt ólomhoz, higanyhoz stb.........???