Gondolom a logika az volt sajnos, hogy két csalás történt:

1. fiktív kötvények: ezt a brókercég bocsátotta ki, ez ellen kártérít a BEVA 6 millióig. Ezt akarják feltornászni 30-ra.

2. Rendes kötvény: megvan, nem tűnt el (az más kérdés, hogy nem ér semmit, mert a mögötte lévő vállalat nem tudja kifizetni. Ez sima csőd, mint amennyi kis millió van itthon, mely cégeknek a károsult hitelezőit senki nem kártalanítja, kártalanította eddig. Ami marad a felszámolásból. Ehhez semmi köze a bankoknak, brókercégeknek).

Nem tudom mi lesz :(

#4528: -  

 Igaz lenne, de amint már azt valaki le is írta, a vállalat azért ér nullát azaz a mögötte lévő vállalati VALÓS kötvények is értéktelenek, mivel a fiktív kötvények kibocsátása miatt csődőt jelentett. Ráadásul a csőd elötti ilyen-olyan tőkekivonás is hozzájárult ahhoz, hogy a cég és valós kötvényeinek értéke nulla legyen. Azaz itt nem olyan egyszerű a dolog mint az ember elsőre gondolná, összehasonlítva egy szimpla cég csődjével. Továbbmenve a fiktív/nem fiktív szétválogatás PONTOSAN senki szerint nem megoldható teljes pontossággal, azaz mi indokolja, hogy bármely károsult elhiggye, hogy pld 2010-ben ő fiktív kötvényt vett, mikor lehet csak 2013-től kezdődött a fiktívek árusítása... vagy pld egy 2015-ös jegyzés miért NEM CSAK fiktív abban az esetben, ha pld az illető volt az UTOLSÓ kötvényvásárló ? Gyanítható, hogy az utolsó befektetőnek már CSAK fiktív jutott... azaz vagy teljesen szét kellene válogatni név szerint PONTOSAN kinek milye van (minél régebbi vásárlás annál esélyesebb a valós kötvény, ráadásul minél régebbi ügyfél valaki annál több hozamot vett ki (azaz csökkentette öntudatán kívül is a kárát) vagy el kellene felejteni ezt a megkülönböztetést, s vételi áron beszámolni mindet mint bukott kötvény, s ez alapján kártalanítani...