A törvény kárenyhítés címszóval azt ajánlja fel nekünk, hogy 40-89%-ért (kinek mennyi) megveszi ez követelésünket. Akinek ez üzlet, az elfogadja, akinek nem, az megvárja a felszámolást, megvárja abból mennyi csurran-csöppen és per.

Sajnos ez a helyzet:(

Viszont ezt a törvényt teljesen felesleges támadni, nem ezt kell, nem erre kell koncentrálni az erőt! Azért gondolom így (lehet rosszul, mert:

- Kamatadó: állami pénzből kapjuk a kártalanítást, a bankok csak megelőlegezik, szóval a befizetett kamatadó egy része erre megy gyakorlatilag, állami pénz (bárki bármit mondd).

- Sajnos olyan helyzetbe jutottunk, hogy a perek lehetőségén kívül nincs semmi a kezünkben (hiába van igazunk, hiába jogos a követelésünk, csak a per útján van esélyünk jogilag). Ezen törvény támadásával  csak oda jutunk, hogy csúszik az egész és mivel ez sem jár alapból, max. elveszik ezt is. Az meg elég érdekes lenne, ha egy olyan törvényt kifogásolnánk, ami pénzt akar adni nekünk, méltányosságból.

Lehet rosszul gondolom persze. Egy vélemény.

#5381: -  

 A kommented lényegével egyet értek.
Ugyanakkor nem tudom értelmezni az első mondatodat (ha szó szerint veszem). A tv. melyik része, paragrafusa említi a „kárenyhítés” címszót, ill. a 40-89%-os kivásárlást?

#5381: -  

"Ezen törvény támadásával  csak oda jutunk, hogy csúszik az egész"

Ez csak akkor lenne igaz, ha az AB-nél eredményesen támadnák meg úgy, hogy az AB döntése még május előtt, a kifizetések megkezdése előtt megszületne. Erre vajmi kevés az esély.