#1: -

Egyetértek mindkét féllel, azokkal is akik a petíciót írták és azkkal is akik ellene vannak bár óvodapedagógusként némiképp elfogult vagyok ez ügyben. Az egész napos iskoláról nem tudok nyilatkozni, hiszen nem ismerem a pontos mivoltját ennek, de valóban soknak tartom hogy egy gyermek olyan sok időt töltsön iskolában. Persze megkönnyítik a tanulást játékkal és képességfejlesztő foglalkozásokkal, de ez mégsem ugyanaz a játék mint amit a gyermek otthon tehet. Viszont! Én éveken keresztük tanultam azt a mindenki száméra elfogadott tényt, hogy a család az elsődleges szocializációs közeg a gyermek  számára, és a nevelést a szülők végzik, melyben az óvoda és az óvodapedagógusok kiegészítő szerepet játszanak. Ez így is van rendjén. Óvodapedagógusként felkészítjük a gyerekeket 7 éves korukra mind pszichésen, mind szociálisan, mind pedig biológialiag arra, hogy iskolaérettek legyenek.  Valószínűleg azért próbálják kötelezővé tenni a 3 éves kortól való óvodai nevelést mert megközelítőleg ennyi idő szükséges egy gyermek számára, hogy iskolaéretté válhasson. Természetesen egy szerető szülői körben felnövekvő gyermek is sokmindent megtanulhat otthon, de nem biztos hogy eleget ahhoz hogy 7 évesen megkezdhesse az iskolát. Sajnos vannak olyan óvodák, ahol a pedagógusok nem veszik komolyan a hivatásukat, és nem tekintik szívügyüknek a gyermekek nevelését, de hiszem és tudom hogy vannak olyan óvodák ahov  a gyerekek igazán szívesen járnak és az óvodapedagógusok is 100 % osan végzik a munkájukat, szeretetben, játékosan és mégis következetesen végzik a nevelést. De lényeg a lényeg, tényleg csak lehetőségként kéne ezt meghatározni és nem kötelezően.

#26: szan - Re:

Kedves hozzászóló!

A három éves korban óvodába kényszerített gyereknek biztos, hogy megnehezítjük egész életére a mindenféle intézmények (óvoda, iskola, munkahely, állam) céljaival való azonosulást, és így az együttműködést ezekkel, ha az a gyerek 3 évesen még nem érett az ovira. Ez sokkal nagyobb kárt okozna az egész társadalomnak, mint a túl későn kezdett ovi. Az első gyerekemet 3 évesen írattam be, mert szeretett volna már járni. De a két fiatalabb gyerekemnek tortúra lett volna, így ők 4 évesen lettek kiscsoportosok, és semmi gond nem volt egyikük beszoktatásával sem, sem a gyermek iskolai beilleszkedése nem sínylette meg, hogy "csak" 3 évet járt oviba.

Egyébként szó nincs arról a petíciót támogatók részéről, hogy iskola-,  óvoda- vagy pedagógusellenesek lennénk. Inkább arról, hogy ragaszkodunk a gyerekeinkkel töltött időhöz, és nem csak azért, mert minket boldoggá tesz, hanem azért is, mert tudjuk, hogy mindennél jobban szükségük van rá.

Sejtjük mi, hogy a nem együttműködő, nem támogató légkörű családok hatását akarják a döntéshozók ezzel a változtatással ellensúlyozni. Ez nem fog menni. Ha délelőtt nem lehet átnevelni valakit, egész nap sem fog sikerülni, és megkockáztatom, hogy a megcélzott réteg lógni fog ugyanúgy a délutáni oktatásról, mint eddig a délelőttiről. Csak a rendes gyerekek halálra fárasztását érik el, esetenként szabályosan tönkre is tehetnek egy érzékenyebb gyereket, amint fentebb valaki beszámolt az ő esetükről.

Végül kicsit pongyolább fogalmazással: ez az ötlet sarlatánság, szívtelenség és embertelenség. Keresztényként hozzátenném, hogy külön szégyen, hogy egy magát kereszténynek valló politikus fejéből pattant ki. Anyaként hozzátenném, külön szégyen, hogy egy anya fejéből pattant ki.