#6039: - Kártalanítási eljárás 

Persze, hogy nem egyenlő elbánás, de attól még teljes mértékben alkotmányos, hiszen két össze nem hasonlítható kategóriáról van szó.

Aki a bedőlés előtt kivette a pénzét, annak semmiféle követelése sincs, tehát a kárrendezés nem vonatkozik rá. A törvény azokra vonatkozik, akik egy bedőlt vállalkozás hitelezői, és az akkori (tavaly márciusi) hatályos jog szerint csak a felszámolási eljárásban érvényesíthették volna követeléseiket. Tavaly márc. 10-én józan ésszel egyetlen Q-károsult sem gondolhatta, hogy a hatályos jogszabályok alapján számottevő összeget viszont fog látni a befektetéseiből. Erre jött a MÉLTÁNYOSSÁG alapú (tehát nem alanyi jogon járó, hanem juttatás jellegű) első, majd a második kárrendezési törvény, amely valamilyen mértékű kárpótlást jelentett a károsultak számára. Az már egy másik, de semmiképpen sem az alkotmányosságot érintő kérdés, hogy ennek mértékével ki mennyire elégedett.   

#6043: - Re: Kártalanítási eljárás 

Kedves hozzászóló!

Ha szerinted az jogos, hogy aki a csőd előtt kivette az összes pénzét hozamokkal együtt azoknak nem kell 2008-ig visszatéríteni minden hozamot, míg akik bentragadtak azok a kártalanítási tv. szerint buknak 2008-tól minden hozamot...akkor te nem érted, hogy az Alkotmány szerint nem lehet különbséget tenni. Mindketten azonos cég kötvényeit vették, csak az egyik hamarabb adott el mindent. Szóval ez diszkrimináció! Olyan, mintha a zöld szeműek megkaphatják az összes hozamot, a kék szeműek pedig nem. Gondolj bele milyen világ lenne... Szóval emiatt a törvény ALKOTMÁNYELLENES