#378: - Re: Re: Re:  

 Nem vagyok hisztikorszakos. A választott munkám/hivatásom elbukott, mikor, mi magyarok felfedeztük, az "occó, kici kínai" cuccokat, tehát a könnyűiparnak befellegzett. Akkoriban 2 műszakban toltam, egy gyárban. Reggel 6-14ig, délután 14-22ig, ám mégis el tudtam intézni a dolgaimat. Szervezés kérdése volt az egész.

Aztán Pestre kerültem, ahol is közel akartam maradni a szakmámhoz, ruhaüzletben kezdtem dolgozni. Emberekkel foglalkoztam és eleinte élveztem, de az utóbbi időben, a sok hiszits picha+a neveletlen gyerekeik és a többi idióta csalódást okozott. Igen. Kiábrándultam belőlük, de vannak olyan vásárlók, akikkel öröm foglalkozni, mert ŐK az embert látják bennem, nem a biorobotot. Amikor tavaly március után, este 9kor bezártam a boltot, mentem a madaras hiperszuper marketbe vásárolni és a busszal cipeltem haza a cuccot (nincs autó a seggem alatt!) és valahogy, képes voltam vasárnapi ebédet adni a családomnak. Szervezés kérdése az egész.

"Az élet ilyen" pedig, simán rávetíthető volt az elmúlt 1 évre. 6 nap alatt, be lehet vásárolni vasárnapra, mégha az illető este fél6-6ra ér is haza.  Csak, "szervezés kérdése az egész".  :)  Ennyi.

#401: - Re: Re: Re: Re:  Amikor tavaly március után, este 9kor bezártam a boltot, mentem a madaras hiperszuper marketbe vásárolni és a busszal cipeltem haza a cuccot (nincs autó a seggem alatt!) és valahogy, képes voltam vasárnapi ebédet adni a családomnak. Szervezés kérdése az egész.

 Azért ezt megnézném akkor is meg tudnád-e csinálni, mikor szombat este 6-ig nyomod az ipari Parkban, ahol se közel, se távol nincs semmilyen bolt és fél 7-kor indul az audis busz Bakony...-ra, ahol rég bezártak a boltok.