Kedves Szülőtársak és Más Hozzászólók!

Nem kell mindenben a rosszat keresni.
Sajnos nem mindenkinek adatik meg, hogy szerető, gondoskodó, türelmes édesanya várja otthon délután egy órakor gőzölgő ebéddel...
Nagyon sok gyereknek megváltás lesz, ha értő és gondoskodó kezek között tölt még néhány órát, nem pedig ki lesz csapva az utcára, netán hazatér a borgőztől bűzös otthonába a részeg, kötekedő, szeretetlen családjához - vagy "csak" hazamegy a rendes otthonába és a tanulást összecsapva a TV előtt múlatja el az időt :(

Ha viszont pusztán csak lehetőségként kezelnék ezt az ügyet, akkor azok is élnének vele, akik gyermekeiket délutánonként koldulni akarják majd küldeni, esetleg csak a gyerek nyomásának engedve veszik ki őket. (a gyerek meg dörzsöli a markát, hogy napközi helyett majd otthon tévézhet vagy az utcán csavaroghat a haverjaival... :(

Én bízom benne, hogy sikerül majd megtalálni a módját annak, hogy aki jó szándékú szülő és jót szeretne a gyermekének az tényleg hazavihesse - de valószínűleg nem lesz egyszerű.

Békés, optimista gondolatokat és nyugodalmas jó éjszakát kívánok Mindenkinek!

Ági - akinek mind a 4 gyermeke 8-tól 4-ig van az oktatási intézményekben és nem rokkannak bele..

#88: -

Kedves Ági,

ne keverje össze a gyermekvédelmet a gyermeknevelést érintő általános törvénykezéssel!

Gyermekpszichológusként az a tapasztalatom, ha a szülők dolgoznak, és senki nincsen otthon, a gyerekeknek természetes, hogy ők is óvodában, napköziben vannak. Amikor azonban a szülő vagy más, közeli családtag otthon van, a gyerekek különböző formájú és mélységű megrázkódtatásként, kirekesztésként élik meg a rendszeres és hosszú idejű óvódában, iskolában tartózkodást. Többnyire pszichoszomatikus tünetekkel jeleznek.

Kb. 10 éves kora körül egy egészséges és "jól tartott" gyerek már érett rá, hogy délután 2-3 órát önállóan strukturáljon, és ne számára károsan töltsön el. Kövesse az érdeklődését, megtanulja felhasználni a szabadidejét. A tv előtti ájulás pont az intézményesen túlterhelt gyerekek jelzése. Egyrészt a fáradtság jele, másrészt annak a jele, hogy nem tudja, mit kezdjen magával, ha nem mondják meg neki. Ugyanis ezt is tanulni kell, ez lenne a legfontosabb délutáni "tananyag".

Abban egyetértünk, hogy az intézmények rendelkezésre állására szükség van, a kötelezésre pedig nincsen.