Ma az alábbi levelet kaptam a felszámolótól, amelyben arról tájékoztatnak, hogy milyen összegben vették nyilvántartásba a Q-kötvényen alapuló igényemet. Kérdésem, hogy kapott-e más is ilyen értesítést, valamint értelmezné-e valaki, hogy mit jelent a kielégítési sorrendre megjelölt besorolási kategória:

„Cstv. 57.§ (1) bek.a. pontját követó b. pontját megelőző kategória”

#7061: -  

Röviden: Ha a felszámolásban értékesítik a cég vagyonát, a befolyt pénzt fogják elosztani.

Sajnos minket kötvényeseket (Egyéb követelések, 6. csoport) mindenki megelőz.

Örülök, hogy elismerik mennyivel lógnak még, de ettől nekünk nem lesz jobb.

Kielégítési sorrend

A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a csődtörvény által megállapított, a következők szerinti kötelező sorrend figyelembevételével kell kielégíteni. A hitelezők hátrányára történő visszaélések elkerülése végett mondja ki a csődtörvény, hogy a felszámoló által nyilvántartásba vett követelés engedményezése nem érinti a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét.

A felszámolás költségei

Első helyen a felszámolás költségeit kell kielégíteni (idetartoznak az adóst terhelő munkabér és bér jellegű juttatások ezek adó- és társadalombiztosításijárulék-vonzataival; az adós gazdasági tevékenységének befejezésével, a vagyon értékesítésével felmerült költségek, ideértve az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési, kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek; az adóst terhelő, a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás stb.).

Biztosított követelések

A fentieket követően, másodsorban a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések kielégítése következik, a zálogtárgy (óvadék) értékének erejéig, feltéve hogy a zálogszerződés tekintetében a Ptk. korábban már említett szabálya (hozzátartozóval, összefonódásban lévő gazdálkodó szervezettel stb. történt szerződéskötés) szerint nem kell vélelmezni a fedezet elvonásának rosszhiszeműségét, illetve ingyenességét. (Meg kell jegyeznünk: a felszámolási eljárásban privilegizált követelésként csak az óvadékkal biztosított követelés vehető figyelembe, maga az óvadék azonban nem.) Ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli, a kielégítés joga a jogosultakat a Ptk. alapján zálogjoguk keletkezésének sorrendjében illeti meg. A zálogjoggal és az óvadékkal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve amelyre a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig bejegyezték.

Járadék jellegű kötelezettségek

Harmadsorban az adóst terhelő tartásdíjat, életjáradékot, kártérítési járadékot, bányászati keresetkiegészítést, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatást - amely a jogosultat élete végéig megilleti - kell megtéríteni.

Magánszemély nem gazdasági tevékenységgel kapcsolatos követelései

Negyedsorban - a kötvényen alapuló követelések kivételével - a magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelését (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követeléseket, ideértve a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelését kell kielégíteni. A Legfelsőbb Bíróság egyik legfrissebb jogegységi határozata alapján a magánszemélynek a kötvényből eredő minden kártérítési követelése is kötvényen alapuló követelésnek minősül, függetlenül attól, hogy azt a kötvény kibocsátójával, vagy más, a kárért felelős jogalannyal szemben érvényesíti. Ezért a kötvényből eredő kártérítési követeléseket nem ebben a rangsorban, hanem későbbi rangsorban, az úgynevezett egyéb követelések között (hatodik csoport) kell kielégíteni.

Társadalombiztosítási jellegű tartozások

Az ötödik kielégítési csoportba a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozások, az adók (kivéve azon adókat, amelyek a felszámolási költségek körében kerülnek kifizetésre) és az adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak tartoznak.

Egyéb követelések

A hatodik csoportban foglalnak helyet az úgynevezett egyéb követelések. Ez az összefoglaló elnevezés lényegében az adósnak a felszámolást megelőző gazdálkodásával összefüggő szerződéses kapcsolatokból eredő követeléseket - ideértve a kötvényen alapuló követeléseket is - foglalja magában, és rendszerint a hitelezők igen széles körét érinti. Annál sajnálatosabb, hogy a tapasztalatok szerint az ebbe a csoportba tartozó hitelezők követelésüknek legfeljebb igen kis hányadához juthatnak hozzá, ha egyáltalán van annyi vagyona az adósnak, amely még ezeket a követeléseket is legalább részben fedezi.

Járulékos költségek - kamat, pótlék, bírság

Végül, a hetedik csoportban egyenlítik ki a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamatot és késedelmi pótlékot, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozásokat is.

#7061: -  

#7061: -  

 EZ EGY SÉMA LEVÉL A SEMMIRŐL !