#223: - Reményvesztett!!

Kedves Reményvesztett! Teljesen megértelek, és le a kalappal, hogy ezt elmondtad! Napra nap látom a sok tanárt, faarccal hajtja végre, amiket előírnak. Ha azt mondják, menjen más iskolába helyettesíteni, megy, ha elveszik a 2000 forintos kafetériáját, belenyugszik, ha nincs papír, diktálja a dolgozatot, vagy nyomtat otthon. És fél! Félti az állását, mert mindig azt mondták neki, nem kell sehova. Nincs hová mennie, elvették az erejét. Kérdés, hogy vegetálva hogyan és mire lehet gyerekeket nevelni. Fásultan, reményvesztve. És igazad van, ez senkit nem érdekel. Amennyiből ezt az egész rendszert most felállítják, lehetett volna a pedagógusbéreket rendezni. De itt már nem a pénzről van szó! Valóban itt van az ellenőrzési rendszer, hogy oda hogyan kerülnek emberek, rejtély! De a döntéseiket feltétel nélkül kell elfogadnunk. Egy normális, könnyen intézhető dologhoz innentől 4 kérvény, jóváhagyás kell. Nevetséges!

Miért hiszi minden kormány, hogy a pedagógusok ellenőrizendő, megdorgálandó, tehetetlen és buta lények??? (Ja, igaz, mert elviseljuk.)

#225: hiába - Re: Reményvesztett!!

A remény hal meg utoljára. Csukjátok magatokra az ajtót és beszélgessetek a gyerekekkel. Hogy mit szeretnének tanulni, hogy milyen életet szeretnének maguknak. Ne engedjétek a panaszt, segítsétek őket inkább álmodozni, tervezni, ötletelni, jó dolgokat mondani egymásnak, egymásról. A gyerekek sokmindent kibírnak. Ez a két év kevésbé fogja őket kinyuvasztani, mint minket. Fel a fejjel, írjunk alá, kérjünk erre másokat is, ne fáradjunk bele kimondani, hogy a fekete fekete és a fehér az fehér.