Nyílt levél MABIE Elnökének 2025.02.22-i demonstrációhoz

Tisztelt Dr. Boros Katalin MABIE Elnöke!  

Ez egy nyílt levél. Kérem, továbbítsa bíró kollégáinak.

Járvás Éva magyar állampolgár /e-mail cím: info@jstudio.hu, telefon: 06-30-9004873/  vagyok, a magyar bíróságok politikai-bűnözői nyomás alatti működésének egyik áldozata és jelenleg 13.840.000,- áldozatot /ennyi családot/ képviselő csoport vezetője.  14 éve figyelemmel kísérem a bíróságok ebbéli torzított tevékenységét.

A csoport taglétszáma nem  tükrözi a tényleges áldozatok valós számát és azt is hozzá kell tenni, hogy ezek az áldozatok csak 1, azaz egy fajta koncepciós ügy áldozatai. Nyilvánvaló, hogy az igazságszolgáltatás politikai nyomás alá kényszerítése más ügytípusokban is tetten érhető, amikre nekem nincs kellő rálátásom, de a 13.840.000 fő áldozat is elegendő ok arra, hogy kifejezzem támogatásomat a bírói függetlenségért vívott harcuk mellett.

Az utolsó óra után vagyunk, hiszen sokan /több ezren, ők már nem számítanak be a létszámba/ belehaltak abba, hogy a magyar bíróság a tényeket meghamisítva és a magyar törvényeket eltaposva, Európai Uniós jogot negligálva a bűnelkövetőket támogatva kisemmizte őket, és az életük munkáját átjátszotta csalással kreált jogalap nélküli követelések legalizálásával. Akik nem haltak bele, azok közül sok százezren elmenekültek az országból, mert máshol újrakezdeni az életet vonzóbb volt, mint itthon jogfosztottnak lenni. Vannak akik még ma is hisznek a bíróságokban, és abban, hogy nem lehet a végtelenségig sárba tiporni a törvényt. Ők még ma is folytatják a már évtizedesre nőtt harcukat az igazságért. Ők a végsőkig hisznek abban, hogy a férges almák között vannak még fertőzésmentesek is.

Őszintén beismerem, hogy az elmúlt 14 év keserű tapasztalata miatt magam is belestem az általánosítás csapdájába, és kellett egy kis idő, míg az indulat köde eloszlott a fejemben és az első dühös reakciómat felül tudtam bírálni. A mérhetetlen emberi és anyagi kár, amit a politikai nyomás alatt működő magyar bíróságok okoztak a magyar társadalomnak könnyen hozta meg bennem az ítéletet, miszerint a magyar bírók nem hogy fizetésemelést, de fizetést sem érdemelnek és nem támogatást, de ellentüntetés jár nekik. De ekkor mégis Petőfi Sándor sorai jutnak eszembe, amikor 1948 március előtt a Dicsőséges nagyurakhoz szól:

„Hanem még se!... atyafiak,

Megálljunk! Legyünk jobbak, nemesebbek

Őnáluk;

Isten után  legszentebb a

Nép neve:

Feleljünk meg becsülettel Nékie.”  

Fenntartom, hogy a családokat megnyomorító egyéni bírók esetében, akik aláírásukkal látták el a koncepciós ítéletet, ezt ma is így gondolom, mégsem általánosíthatok és nem vonhatom egy kalap alá a korrupt bírókat a tisztességes bírókkal. A jogállamiság helyreállításában közös a felelősségünk. Nem állhat szembe egymással az állam /a társadalom/ és annak egy független hatalmi ága, amelynek minden politikai állásfoglalástól mentesnek kell lennie. Nem a konfrontációra, hanem az összefogásra van szükség ahhoz, hogy a bűntől megtisztulhasson az igazságszolgáltatás. Önök, tisztességes bírók abból meríthetnek erőt, hogy a társadalom támogatását bírják. Még az áldozatokét is.

Belátom, hogy az első indulatból, általánosítás alapján megfogalmazódott ítéletem hibás, mert nem általánosíthatok, még akkor sem, ha az egyéni bírók felelősségét nem feledhetjük. Nem általánosíthatok akkor sem, ha mélyen zokon veszem azt, hogy a bírók csak most szólalnak fel a független igazságszolgáltatásért – irdatlan károk okozása után -, pedig a függetlenségük a saját kezükben van. Az ítéletet ők írják alá, a nevükkel látják el. A parancsra tettem nem mentesíti az egyéi  felelősség alól a bírót, aki a saját függetlenségét sem tiszteli. Akik „csak” hallgattak, azoknak is felelősségük van a kialakult helyzetben.

A bíróknak a függetlenségüket nem megkövetelni kellene, hanem élni vele.

Amikor a függetlenségükért harcolnak, akkor kvázi önmaguk ellen lépnek fel, hiszen ők voltak /tisztelet a kivételnek/, akik engedtek a politikai, vagy pénzügyi nyomásnak, azaz korrumpálódtak, mit sem törődve a következményekkel.

Belátom, hogy nem ismerek minden részletet és egy ország igazságszolgáltatásába beépült politikai téglák akkor is hatalmas károkat okozhatnak, ha az alsóbb bíróságokon a bíró tisztességes marad. Erre is van számtalan példa. Az, hogy miként lett a magyar igazságszolgáltatás egy bűnöző klán pincsikutyája, annak feltárása majd a jogtörténészek dolga lesz a jövőben. A magam részéről mindig volt bennem - habár egyre halványabban – bizalom az iránt, hogy vannak tisztességes bírók is a magyar bíróságokon. Különösen bíztam abban, hogy a feljövő bírói generáció tisztább lelkiismerettel az írott törvénynek elkötelezettebbje lesz, a függetlenségüket saját szakmai tevékenységük tiszteleteként őrzik és visszaszerzik a korrupció miatt megtépázott társadalmi közbizalmat.

A korrupciót tekintve Kassai Lajos lovas íjász gondolatával értek egyet, aki egy riportban azt mondta, hogy nem az a baj, hogy korrupt kormányunk van, hanem az, hogy egy korrupt országnak van kormánya. Vagyis, ha virágzik a korrupció – az egzisztenciaféltés is az – akkor mindannyian felelősek vagyunk. Az egész társadalom, mi áldozatok is, mert gyengék voltunk változtatni. Ezzel kapcsolatban pedig Popper Péter pszichológus szavai jutnak eszembe, amikor egy előadása után egy asszony megkérdezte tőle, hogy mit tegyen? A férje 20 éve veri őt. Popper Péter visszakérdezett: Mi változott? 20 évig jó volt, hogy veri, most miért nem jó?

Igen. A kialakult helyzetért az egész társadalmunk felelős, még ha nem is azonos súllyal. Nem jelent áldozathibáztatást, ha elismerem a saját felelősségünket is, hiszen ha tűrhetetlen helyzet miatt fel is szólaltunk, a rengeteg áldozat közül alig 50-100 fejezte ki jelenlétével is, hogy baj van az igazságszolgáltatással. Sok csalódás miatt az áldozatok teljesen bizalmukat vesztették a magyar igazságszolgáltatásban.

Úgy tűnik, hogy most eljött az ideje annak, hogy maguk a bírók is bátran kiálljanak a törvény mellett, és elutasítsanak minden politikai nyomásgyakorlást.

Remélem, ez annak a kezdő lépése, hogy 22-ét követően – mert 22-e után is ítélkeznek a bírók - a bíróságokon csak a bizonyított  tények és az írott törvények jelenthetik az ítélkezés alapját. Remélem ez annak a kezdő lépése, hogy minden koncepció azonnal a kukába landol. Remélem ez annak a kezdete, hogy az igazságszolgáltatás, mint független hatalmi ág, megtisztítja magát a beépített, bűnszervezetet kiszolgáló, bírói tisztséget viselő, ám hivatalukkal visszaélő tagoktól is. Remélem ez annak a kezdő lépése, hogy a magyar igazságszolgáltatás leválik a bűnöző-politikai vezetésről és ha valaki bűnös, akkor annak bűnösségét következményével együtt lesz bátorságuk ítéletbe foglalni.

Ebbéli reményemnek adok hangot azzal, hogy támogatom a 2025. február 22. napra meghirdetett demonstrációjukat.

A bírók a függetlenségüket nem a kormánytól kapják. A bíróságok a függetlenségét az állam biztosítja. Az állam egyik hatalmi ága a kormány, a másik az igazságszolgáltatás egymástól független hatalmi ágak. A bírók alapból függetlenek a kormánytól, ha a függetlenségükről a saját döntésük alapján le nem mondanak. Nincs elfogadható indok. A bírók hibát követtek el, amikor elfogadták – jó felszólaltak ellene, de mégse negligálták a működését – a kormány által kinevezett vezetőket. A bírók kinevezésébe a kormány nem szólhat bele!

Megmozdulásuk célja nem politikai, hanem az állam felelősségének hangsúlyozása.  A politika a kormány dolga. Az igazságszolgáltatás pedig a mindenkori kormánytól független állami feladatot lát el társadalmi megbízás alapján. Az állam a társadalom és nem a kormány, ahogy azt a kormány hinni szeretné.  

Megmozdulásuk célja nem politikai, hanem szakmai, ahogyan Önök is hangsúlyozzák. Mindenféle politikai hatalom mellett – jobb, bal, közép, diktatúra, demokrácia, királyság, - az  igazságszolgáltatásnak független hatalmi ágnak kell lennie és megmaradnia. Ezt még azzal is kiegészíteném, hogy a bíróknak kötelességük fellépni minden befolyás ellen, a korrupció, a pénzmosás és más társadalom tagjai ellen elkövetett bűncselekményekkel szemben, és ehhez minden törvényes eszközt nem csak lehetőségük, de felelősségük és kötelességük is igénybe venni.  Ha a bírók nem tisztelik a saját felelősségüket, függetlenségüket, akkor mégis ki?

Most pedig néhány szóban a deviza-csalás bűncselekményről, aminek legalizálásához a magyar bíróságokat korrumpálta a kormány és a Magyar Bankszövetség.

A   korrupciós nyomás alatt a bíróságok több ezermilliárdnyi anyagi kárt okoztak, ilyen mértékű pénzmosásban vettek részt jogalap nélküli követelések legalizálásával és ezzel sok ezer ember halálához, sok százezer ember emigrációjához, sok százezer család széthullásához, sok tízezer gyermek életének megnyomorításához járultak hozzá.  Ez a mérhetetlen állami károkozás egyszer egy kárpótlási törvény megalkotását követeli meg, de mindenképpen ezeknek az ügyeknek az újratárgyalását.

Tényállás röviden (bírósági irattárak tele vannak okirati bizonyítékokkal):

1.)    A magyarországi kereskedelmi bankok a Bankszövetség koordinálása alatt, az MNB /régebben PSZÁF/ szemhunyásával, a kormány beleegyezésével önkormányzatokkal, sportegyesületekkel, gazdálkodó szervezetekkel és a magyar lakossággal – szinte mindenkivel – devizában meghatározott rPtk. 522.§ (1) bekezdés által definiált, a bank feltételek teljesüléséhez kötött  Hitelszerződést kötöttek egy ajánlott kölcsönre autók vásárlásához, szabad felhasználásra, ingatlan vásárlásához zálogjoggal. A kölcsönajánlat kötelező tartalmi eleme a hitelszerződésnek, amely ajánlathoz a bankok rPtk.211.§ (1) bekezdés alapján kötve voltak. A zálogjogot a földhivatali tulajdoni lapra a bank kötelmére jegyezték be és nem a kölcsönre 9000/1946. évi ME.r. 11.§ (1) bekezdés és 12.§ (1) bekezdés megsértésével nyitott devizaösszegben. A bank kötelmét tartalmazó Hitelszerződést közokiratba is foglaltatták.        

2.)    A Hitelszerződés teljesítéseként a devizában meghatározott hitelkeret terhére forintot bocsátottak rendelkezésre, ekkor a hitelszerződés teljesítéssel megszűnt, a hitelszerződést tartalmazó közokirat ezzel egy időben hatályát veszítette. Ekkor a bankoknak a követelés alapját jelentő Kölcsönszerződést kellett volna kötniük kötelezően írásba foglaltan. Bankok ráutaló magatartással kölcsönszerződést nem köthetnek. A bankok kölcsönszerződés nélkül, nem ráutaló magatartást tanúsítanak, hanem jogalap nélküli követelést hoznak létre. A bankok szándékosan nem kötötték meg az ügyféllel a követelésük jogalapját jelentő rPtk.523.§ (1) bekezdés által megkövetelt Kölcsönszerződést. Sok esetben a hitelszerződésnek a  Kölcsönszerződés elnevezést adták, de tartalmát tekintve ezek a szerződések rPtk. 522.§ (1) bekezdés szerinti Hitelszerződések. A bankok pénzügyi teljesítése tehát jogalap nélkül történt.  

3.)    Ezt követően Btk. 403.§ által nevesített számviteli bűncselekmény történt. A bankok a közzétett auditált beszámolójukban az ügyfelek felé fennálló követelésüket „amortizált bekerülési értéken” mutatták ki, ahogy azt a 2000. évi C.tv. és az IAS 39 számviteli standarddal összhangban lévő Számviteli Politikájuk is tartalmazza, DE az ügyfelek felé egy könyveken kívül, feketén vezetett nyilvántartás alapján határozták meg a követelésüket, mintha az kölcsön jogviszonyból eredne. Ez  azonban hamis hivatkozás, mivel a kölcsön jogviszonyt Hpt. 210.§ és Sztv. 165-166.§  alapján írásban nem hozták létre. A feketén vezetett nyilvántartásban nem a kölcsön törvényes elszámolása van, hanem a kölcsön elszámolásával törvényesen össze nem egyeztethető swap elszámolás. A gyakorlatban a jogalap nélkül teljesített forint mértékéig a bankok megvásároltak az ügyfelektől egy később részletekben visszafizetendő devizaösszeget. Ez a csalás lényege, amit számviteli bűncselekménnyel létrehozott követelések realizálásával érvényesítettek vagy fenyegetéssel, vagy közjegyzői közreműködéssel vagy bírósági koncepciós perekkel. 14 éves feltáró munkám alapján biztosan állíthatom, hogy minden devizás ügy azonos koncepciós ügy, nincs kivétel.  

4.)    A bírósági úton nem érvényesíthető követeléseket a bíróságok mégis érvényesítették, ma is ez a joggyakorlat. Kölcsönszerződés nélkül fikciókra alapított, bizonyított tényekkel és törvényekkel ellentétes ítéletekben a bíróságok tisztára mossák a kereskedelmi bankok számviteli csalással kreált jogalap nélküli követelését. A bíróságok csak akkor tisztulnak meg az elkövetett bűnük alól, ha ezeket az ügyeket gyorsított eljárásban újratárgyalják, de még akkor sem állítható már helyre az a csorba, amit a korrupciónak való behódolással elkövettek.

A deviza-csalás áldozatai nevében őszintén remélem, hogy 2025. február 22. után a bíróságokon kizárólag a bizonyított tényeken alapuló, törvényes ítélkezési gyakorlat lesz az elfogadott trend és a függetlenségükért kiálló és azt meg is tartó tisztességes bírók a maguk törvényes eszközeivel megtesznek mindent, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreálljon, ezért egy koncepciós ügy áldozataként támogatom a harcukat.

A múlton nem tudunk változtatni, de ma van a  jövő első napja. A jövő alakítása közös felelősségünk. Önök is, mi is jogállamot szeretnénk és ennek érdekében a konstruktív együttműködés létkérdés. 

Ha néhány szóban megosztaná a társadalom jogfosztott részével a jogállamiság helyreállításával kapcsolatos gondolataikat, hálásan megköszönnénk, ha nincs rá ideje, azt is megérjük és bízunk a tisztességes bírók harcának sikerében, ami nem lehet kevesebb, mint az, hogy 2025.02.22. után Magyarország jogállam lesz.

Kulcs, 2025. február 11.                                                                             

Járvás Éva                                                                                                     

Éva Járvás    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével