A Pilis legszebb tava NEM eladó!

„A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz.” - Kossuth Lajos

Tisztelt Újságíró Kolléga, Tisztelt Képviselőink,Tisztelt Hivatalok, Közvagyon Őrzői, Tisztelt Érintettek!

A Pilis lábánál, Budapesttől húsz kilométerre található egy gyönyörű tó, mely évtizedeken keresztül közkedvelt kirándulóhely, piknik célpont és az ország egyik legnépszerűbb horgásztava volt. Ráaádásul a környező erdőségekben élő vadállatok legfontosabb ivóvíz lelőhelye. Most mindez veszélybe került. A terület jelentős részét privatizálni készülnek, elzárva azt mind a környékbeli emberek, a kirándulók és a szomjas vadállatok elől. 

Veszélybe került a fokozottan védett Határréti tó a Pilisben!

Különösen fájó a Határréti tó esete, mert egy csodás védett területet, köztulajdonban álló vízpartot zárnának el a köztől. Megfosztanák Csobánkát a tömegek által kedvelt vízpartjától, ráadásul elképesztő eljárások útján és gyakorlatilag kabátgombokért. Holott a "közfunkciókat ellátó létesítmény privatizálása mindenütt a világon bűn". A korábban szabad vízpartot elzárnák a természettől és a köztől, s vennék el gyermekeinktől, unokáinktól. 

A Határréti-tó leírása:

A Határréti-tó a Pilis lábánál, Pilisszántó, Csobánka és Pilisvörösvár hármas határában található horgásztó/víztározó, amely Pilisszántóról közelíthető meg. Szántó kertes területei mentén gáttal alakították ki 1985 után, részben a helyiek társadalmi munkájával. Az évtizedek alatt természetessé formálódott, horgásztóként a MOHOSZ kezelte, és a kirándulók előtt is elkerítetlenül hagyta, hiszen országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület: az UNESCO bioszféra-rezervátum (MAB), az Országos Ökológiai Hálózat - ökológiai folyosó része, NATURA 2000 terület. A terület része a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak, tehát nem pusztán az itt kikapcsolódó emberek számára hatalmas a jelentősége. Emellett ez a környéken az egyetlen vízforrás, ahol nyári szárazság esetén az állatok inni tudnak, mert az utóbbi években többször még az innen tovább vezető patak is kiszáradt. A tó érintetlenségének garanciája eddig az volt, hogy a partrészek és a vízfelület a három önkormányzat tulajdonában áll, valamint a gátőrház is, melyet a MOHOSZ bérelt évtizedek óta tavaly december 31-ig. A megkötött szerződésre és a tervezett építkezésre hivatkozva a horgászat ellehetetlenült, eltanácsolták a halőröket, és a MOHOSZ kényszerűen szüneteltetni kezdte a horgászatot. 

A tó-privatizáció ügyének kipattanása:

2024. február 27-én, csak 3 nappal a horgász szezon kezdete előtt a MOHOSZ-tól értesülhettek a horgászok és a közvélemény, hogy a közel 40 éve folyamatosan, problémamentesen működő horgászatot megtiltják az ország egyik legjobb horgásztaván, amely sokak kedvenc kirándulóhelye, kikapcsolódási célpontja. Kiderült, hogy a tó kiépített részét Csobánka Önkormányzata odaígérte egy Kft-nek, zárt ajtók mögött, pályázat nélkül aláírt szerződéssel, lényegében egy bújtatott privatizáció tervével. Ezt még 2023 október 30-án fogadta el a tó horgászat számára kiépített partrészének tulajdonosaként az önkormányzat, mégpedig az ülést megelőző munkanapon elküldött előterjesztést követően, rendkívüli sürgősséggel összehívott képviselő testületi ülésen. Emiatt heves vita folyt arról, hogy jogosan hívták-e össze sebbel-lobbal a rendkívüli ülést, erkölcstelenül és törvénytelenül egyetlen napnyi tájékozódást és megfontolást engedve csak a többszázmilliós vagyon sorsának ügyében a képviselőknek.

Az ülés jegyzőkönyvéből az alábbi dolgok derülnek ki:

-A mellékállású képviselőknek munka mellett egyetlen munkanapjuk volt az anyag áttanulmányozására, amely nem csak tisztességtelen, hanem törvénytelen is (ld. az önkormányzatokról szóló törvényt)

-A jegyzőkönyv alapján a testületi ülésre nem ment ki a meghívó minden érintettnek.

-A képviselők nem kapták meg a felelős döntéshez szükséges előkészítő dokumentumokat.

-Éppen leállt Csobánka község honlapja, ahol a leendő ülésről tájékozódhattak volna a polgárok.

-Az anyagiakról független becslés nem volt, de a csobánkai önkormányzat pénzügyi bizottsága sem véleményezhette a szerződést és a pénzügyeket.

-A szabálytalanságok ellenére az ülést megtartották.-A jogi szakemberek lesöpörték a képviselők törvényességi aggályait, kifogásait.

-A jogász és a jegyző elutasította a kormányhivatali állásfoglalásra vonatkozó kérelmet.

-Ekkor már a harmadik maratoni ülést tartották ugyanabban a hónapban, az előzőt 2 munkanappal korábban… 

A privatizációt rejtő előszerződés:

Amikor a területhasznosítási előszerződést kezdték olvasni az emberek, a kezdeti, minden jóval kecsegtető részletek után sajnos a privatizáció lehetőségével, sőt ígéretével találkozhattak. A területre önálló helyrajzi számokkal (!) épített bungalókat a bérlő kifejezetten magánszemélyeknek adhatná tovább teljesen szabadon. A területre pedig a szerződés felbomlása esetén elővásárlási joga lenne, sőt az önkormányzat előre vállalja, hogy kifogást nem emel, mindent meg is tesz a magánosítás elősegítése érdekében… Az előszerződés tehát gyakorlatilag csak az egyik félnek, a pályázat nélkül birtokon belülre jutó, leendő hasznosítónak az érdekeit képviseli.Az óriási vagyon eladási lehetőségét rejtő szerződést nem előzte meg pályáztatás, az 1 millió Ft / év értékű bérleti szerződésnek van álcázva, felbomlás esetén előírt feltétel nélküli elővásárlási joggal. De joggal tehetjük fel a kérdést, ha egyszer bérbe adnak valamit, akkor hogyan lehet azt felosztani és eladni?

Irreális anyagiak és meggátolt pénzügyi vizsgálatok:

A hasznosító papíron, az előterjesztésben, és a hónapokkal később tartott fórumon is irreális, fiktív anyagi bevételekkel kecsegtette a polgármestert és a jegyzőt, valamint utólag a nyilvánosságot is.A köz és a természet számára felbecsülhetetlen értékű 51 000 négyzetméternyi tóparti terület használati jogáért és az elővásárlási jogért, az általa felépíthető és eladható épületekért összesen mindössze 1 milliós letétet fizet. Ezen felül a hasznosító a szállásadásból keletkező bevételének 5% körüli összegéből évi 20 milliós önkormányzati bevételt vetített előre, ez azonban még a legoptimistább kilátások mellett is irreális.  Ezt az összeget azonban közel 100%-os kihasználtsággal (!!!) és a felháborodás miatt utólag összehívott fórumon elmondottak alapján napi 140 ezres (!!!) házankénti szállásköltségből vezette le, 12 házra/felépítményre (ráadásul a terveket vázolva már csak 6, végkiépítésben pedig 8 házról beszélt). Azonban a földhasználati joggal eladott “felépítmények” esetén már egyáltalán nem is keletkezik bevétel. Tehát az előszerződés alapján semmiféle garancia sincs arra, hogy számottevő bevétele keletkezik az önkormányzatnak a terület bérbeadásával. 

Kérdés akkor, hogy ez a “üzlet” pontosan kinek is éri meg?! A valóságban az önkormányzat nem végzett sem független becslést/vizsgálatot az anyagiak tekintetében, de még a helyi pénzügyi bizottságnak sem engedték, hogy vizsgálja az anyagi számításokat. A kormányhivatali vizsgálat/állásfoglalás kérdését lesöpörték. (Különösen érdekes ez annak a fényében, hogy kis emberek milyen vizsgálati procedúrán esnek át pl. hitelfelvételek esetén).Ráadásul, a csobánkai fórumon a “beruházó” egyértelműen ki is jelentette, hogy célja a tulajdonszerzés (erről videófelvétel is készült). A szomszédos Pilisvörösváron szintén bungalókkal kecsegtetve szerettek volna átminősíteni és privát birtokot kiépíteni (az ottani kérelmet tárgyalás nélkül elvetették, nehogy precedenst teremtsenek a zöldterületek beépítésére).

A közpénzek, a nemzeti vagyon hanyag kezelése:

Teljes ráfizetés ez a köz számára, a csobánkai önkormányzat és a polgármesteri hivatal mégis tovább öli a pénzt az ügy sürgős véghezvitelébe.Dolgoznak a tervezők a rendeletek és előírások vállalkozóra szabásán, sőt már 2015.-óta folyik a tervek, átminősítések, eljárások tömege a területtel kapcsolatban temérdek  közpénzt felemésztve, ami lehet soha meg nem térül. 

A közös tulajdon létrehozását kifejezetten tiltja a Nemzeti vagyonról szóló törvény (2011. évi CXCVI. törvény). E törvény 6. §-a szerint (1) “Az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon … nem idegeníthető el, … nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll.”

Általános háttér információk

A 21. század legnagyobb kincse a víz. Sokan előre jelezték, hogy az évszázad a vízért folytatott háborúk korszaka lesz. Aktuális kérdés ez az egykor vízben dúskáló Pilisi-medencében is, amikor a felmelegedés és emberi tevékenység következtében források és tavak tűnnek el vagy válnak időszakossá, többszörösen védett vízpartok válnak elérhetetlenné a természet és az emberek számára.

Panaszunkkal ezért is keresünk vagy igyekszünk minden illetékest megkeresni, többek országgyűlési képviselőnket, a tisztelt kormányhivatalt, a közvagyon őrzőit, hogy vizsgálják meg az esetet, és tegyék meg a módjukban álló szükséges lépéseket a közvagyon, a természet és a törvényesség megóvása érdekében, lehetőleg a korábbi, stabil, évtizedekig működő állapot visszaállításával! Ahogyan egészen idáig sikerült, továbbra is védelmeznünk kell a jövő értékeit, “nehogy kiszabaduljon a szellem a palackból”: ne jöjjön létre precedens értékű eset, ahol a jövő legnagyobb értékeit rejtő vízpartok felparcellázása, elkerítése, privatizációja, átminősítése zajlana.

Őrizzük meg természeti értékeinket, hogy a jövőben is mindenki élvezhesse azokat, ne csak néhány tehetős kiválasztott!

Köszönettel, az alábbi civil szervezetek (a listát frissítjük):

A KALOT Csobánkai csoportja

Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület

Pilisszántóért Egyesület

Sólyom Környezet- és Természetvédelmi egyesület

Pilisvörösvári Horgász Egyesület

A Pilis őrzői

Minden további, az üggyel kapcsolatos dokumentáció itt található: 

https://drive.google.com/drive/folders/1Y6xAWXND5P9wgAyFdypYc08AA1uCtisb?usp=sharing

Pilis Védők    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével