Quaestor károsultak megmentéséért

#4656: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 "nem lehet ember,90 karakter a maximum ertsek mar meg!!!"

Süket duma, dehogynem lehet! Csak akarni kellene!

Itt van a levél:

Tisztelt Orbán Viktor Úr, Miniszterelnök!
Tisztelt Rogán Antal Úr, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Miniszter, mint a Quaestor-törvény beterjesztője!
Tisztelt Bánki Erik Úr, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Elnöke!
Tisztelt Windisch László Úr, az MNB Alelnöke!
Tisztelt Kovács Levente Úr, a Magyar Bankszövetség Főtitkára!

A Quaestor Károsultak Közössége vidéki és budapesti csoportvezetőinek 2015 november 21-i budapesti
megbeszélése után az alábbi javaslatot juttatjuk el Önöknek.

A javaslatunk lényege az, hogy olyan irányban módosuljon az AB által 2015 november 17-én részben
alkotmányellenesnek ítélt Quaestor-törvény, hogy megvalósuljon a Lenkovics Barnabás AB Elnök úr MTI
nyilatkozatában szereplő alkotmányos Quaestor kártalanítás.

1., A kártalanítás alapja a kötvények bekerülési értéke legyen, ne a névértéke. A Quaestor diszkont
kötvényeket is kibocsátott, illetve a kamatozó kötvények egy kisebb részét is diszkont (névérték alatti) áron
értékesítette. A névértéken történő kártalanítás a kötvényesek egy részénél felvetné az AB által más
aspektusban említett káronszerzés tilalmát, így a módosított törvény továbbra is támadható maradna az
AB előtt. Ráadásul ez a megoldás összhangban van azzal, hogy a Quaestor kötvényprogram MNB által
jóváhagyott Alaptájékoztatója szerint a részleges kötvényátruházás semmis (lásd http://www.quaestor.hu/sites/ default/files/kozzetetelek/ QFH_alaptajekoztato_2014_2015_final_1.pdf,
9. oldal teteje). Álláspontunk szerint ugyanis a károsultak többségének egyáltalán nincs Quaestor Hruria
kötvénye (sem valódi, sem fiktív), csupán készpénzkövetelése van a semmis vásárlási tranzakciók miatt a
Quaestor Értékpapír Zrt., vagy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. felé.

2., A kártalanítás számításának módja a semmis kötvényvásárlásokból eredő követelések esetén legyen a
bekerülési érték, annak törvényes kamatai, viszont csökkentve a kifizetett vagy jóváírt nettó hozammal. A
nettó hozam a jóváírt kamat, mínusz kamatadó, mínusz egészségügyi hozzájárulásként legyen számítandó
a nem tartós befektetési számlán lévő összegek esetén, illetve egyezzen meg a fizetett kamattal a tartós
befektetési számlán lévő követelések esetén. Ez a módszer megfelelne a Miniszterelnök Úr 2015 november
20-i rádiónyilatkozatában elhangzott pontos elszámolásnak, valamint a bírói gyakorlatnak is, mert a figyelembe veszi az eredeti tőkére rakódó valamennyi növelő és csökkentő tételt. Ugyancsak megfelelne Rogán Antal úr 2015 november 19-i nyilatkozatának az RTL-en, ahol a fair elszámolásról beszélt, amihez mind az eredeti tőkekövetelés növekedését és mind a csökkenését tartalmazó tételek beszámítása hozzátartozik. Továbbá
megfelelne az AB Quaestor-törvényről hozott határozatának is, ami előírta, hogy a jogalkotó foglalkozzon a kamatok kérdésével is. Ez a megoldás a Quaestor kötvények kamatszintje miatt valamivel alacsonyabb összeget jelentene a legtöbb károsultnál, mint amit a Quaestor-törvény áprilisban elfogadott eredeti formája biztosított, viszont nem hozná a már régebben Quaestor kötvényekkel rendelkezőket sem olyan súlyosan hátrányos helyzetbe, hogy nagyszámban inkább a bírósági úton történő érdekérvényesítést válasszák, túlterhelve a magyar igazságszolgáltatási rendszert. Ez utóbbival pedig megvalósulna a Rogán Antal úr által a Quaestor-törvény áprilisi bejelentésekor az M1-es interjújában említett cél is, hogy ne kelljen a károsultaknak egyenként pert indítani az érdekeik érvényesítésére.

3., A kárrendezés a követelések 2015 április 22-i állapotára, a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolási
eljárásának megindulásának napjára vonatkozzon. A kárrendezés folyamata rendkívül elnyúlt. A 2., pont
szerinti kamatszámítási logikát a Quaestor-károsultak a felszámolási eljárás megindulása utáni időszakra is
érvényesíteni kívánták bíróság előtt az ügy Quaestor Értékpapír Zrt.-től független érintett jogi személyeivel
szemben, és erre a szokásos bírói gyakorlat mellett joggal számíthattak volna is. Azonban lemondanak erről
a követelésről, ha a módosított Quaestor-törvény a jelen javaslatban megfogalmazott módon megnyugtatóan rendezi a kérdést.

4., A kártalanítás terjedjen ki a Quaestor ügyfélszámlákon letétben lévő összegekre is. Az eredeti Quaestor-
törvény elfogadásakor még nem volt ismert, hogy a letétben lévő pénzösszegek egy része is hiányzik. Ezeken a számlákon zömében korábban jóváírt kamatkövetelések illetve lejárt és jóváírt kötvénytőke követelések vannak. A 2. pontban vázolt kamatszámítást ellehetetlenítené, ha a kárrendezés számításakor meg kéne különböztetni, hogy mely kamatot vették fel, vagyis mely kamatokhoz jutottak hozzá ténylegesen a károsultak és melyekhez nem. A javasolt módon a fel nem vett kamatok kérdése technikai szinten megoldódna, levonandó lenne a kötvénykövetelésből, de megjelenne, mint készpénzkövetelés. Ugyancsak kezelhetetlen helyzetet jelentene, ha a BEVA-nak egy károsultat 6 millióig kártalanítani kellene már a kötvénykövetelése után, de ugyanezen személynek letéti számlával kapcsolatban készpénzkövetelése is van. Mindkettőre jár a BEVA kártalanítás, és eldönthetetlen lenne a Quaestor-törvény alapján történő kártalanítás esetén, hogy a BEVA a kötvénykövetelés vagy a letéti számla követelés alapján fizetett-e. A BEVA és a Quaestor Kárrendezési törvénynek ugyanazon instrumentumok körére kell kiterjedniük, különben kezelhetetlen helyzetek adódnak. Ez egy alapvetően technikai módosítás, ami nem eredményez lényeges plusz kiadást. Logikátlan ugyanis az, hogy valaki nem kamatozó Quaestor letéti számlára helyezett be nagyobb összeget, és azzal a későbbiekben sem kívánt volna rendelkezni. A Quaestor letéti számlán lévő pénzek alapvetően hozamok jóváírásából adódnak, amit nem vettek még fel a károsultak. Vagyis jelen megoldással csupán egyszerűsítjük a kötvényeknél az AB szerint figyelembe veendő kamatszámítást, ha a 2. pont szerinti kalkulációnál egységesen levonjuk a kártalanítás összegéből a jóváírt nettó kamatot, viszont számlaköveteléseknél jóváírjuk azt, ha valaki a kamatot nem vette volna még fel.

5., A Quaestor letéti ügyfélszámlákon lévő összegek esetén ne számoljunk fel a törvényes kamatot sem.
A Quaestor károsultak elfogadták azt, amikor nem kamatozó letéti számlákon hagytak pénzt, hogy arra
kamatot nem kapnak. Ha ezekre az összegekre is kiterjesztenénk a törvény szerint járó kötelező kamat
számítását, azzal olyan plusz igények adódnának, amit a károsultak annak idején nem is igényeltek a
Quaestortól. A törvényes kamat tehát csak a semmis kötvényvásárlásokból adódó követelésekre terjedne
ki, de az ügyfél letéti számlákon lévő követelésekre nem.

6., A kárrendezésért 6 millió Ft-ig (20 ezer Euróig) a BEVA feleljen. A vételi tranzakciók 1., pontban említett
semmissége miatt álláspontunk szerint a Quaestor károsultaknak készpénzkövetelésük van a Quaestor
Értékpapír Zrt-vel szemben, így erre a BEVA-nak a jelenlegi szabályok szerint is fizetnie kellett volna.
Nem lehet fiktív–nem fiktív megkülönböztetés a kötvények között, mert a károsultak a forgalmazás szabályai
szerint egyáltalán nem rendelkeznek kötvényekkel. Véleményünk szerint a BEVA tagok 6 millióig történő
teljes kártalanítási kötelezettsége jelenleg is fennáll. Vagyis elegendő lenne ennek a kötelezettségnek a
kikényszerítése, ami megtehető anélkül, hogy ezt beírnák a Quaestor törvénybe. Egy MNB által indított
közérdekű per elérhetné ugyanezt.

7., Meg kell vizsgálni az MNB bevonását a 6 millió feletti kártalanításba. Az AB határozat megállapítja, hogy
a Quaestor károsultak kártalanítása közérdek, amely rendezésének terheit akár harmadik félre is terhelheti
a törvényhozó. Viszont nyilvánvalóan igazságtalan, bár az AB határozat szerint nem alkotmányellenes, ha
a kártalanítás terheit tisztán harmadik felekre terhelik, miközben könnyen található olyan fél is, akinek a
mulasztásos felelőssége megállapítható. Határozottan nem értünk egyet dr. Windisch László MNB alelnök
úr a Magyar Hírlapban 2015 november 20-án megjelent álláspontjával, amelyben megismétli azt a már
korábban is ismertetett véleményét, hogy az MNB-t, mint felügyeleti hatóságot, nem terheli felelősség a
brókerbotrányokban, mert az MNB tárta fel a PSZÁF évtizedes tehetetlensége után a brókerbotrányokat.
Határozott álláspontunk az, hogy az MNB kártérítési felelőssége fennáll, emiatt a Quaestor-törvény hiányában vagy ellehetetlenülése esetén perelni is kívántuk. Nem az MNB fedte fel a brókerbotrányokat. A három brókerbotrány egyike sem úgy robbant ki, hogy az MNB kivonult, és ellenőrzése során megelőző jelleggel feltárta volna a jogellenes magatartást. Mindhárom brókerbotrány az adott cég csődjével, a Quaestor esetében kamu csődjével indult, és csak ekkor, utólag vonult ki az MNB ellenőrizni. Vagyis egy „pénzügyi rendőrség” szerepkörében részt vett ugyan a visszaélések feltárásában, segített felderíteni a visszaélések mikéntjét, amit
a politikai felelősség megállapításakor nyilván az MNB oldalán szóló érv. Mellékszál, de megjegyezzük, hogy azt a mai napig nem hozta nyilvánosságra az MNB, szemben a többi brókercsőddel, hogy hová tűntek el a hiányzó Quaestoros százmilliárdok. Az MNB Quaestor ügyben semmilyen lépést nem tett felügyeleti szerepkörében 2015 március 9-én estéig, a Quaestor (kamu)csődbejelentésének időpontjáig az ott történt
visszaélések leleplezésére, amivel álláspontunk szerint ugyanúgy mulasztást követett el, mint korábban a PSZÁF. Emiatt pedig bekövetkezett mindazok kára, akik március 9-én estéig nem vették ki a pénzüket. Ezért pedig véleményünk szerint felvethető a kártérítés terheinek részleges ráterhelése az MNB-re, szemben a dr. Windisch László által a Magyar Hírlapban megfogalmazott MNB nézettel. Jelen javaslatot kompromisszumos megoldásként ajánljuk. A Quaestor-károsultak lemondanak a követelésük egy részéről, a törvényes kamatok érvényesítéséről arra az időszakra, ami a kárrendezés elhúzódásából adódik. Azt maga az igazságügyi miniszter is elismerte, hogy a Quaestor-törvényt eredeti formájában is végre kellett volna hajtani, függetlenül az akkor még csak folyamatban lévő AB vizsgálattól. A Quaestor-károsultak elállnak az ebből a jogsértésből adódó további kártalanítási igényük érvényesítésétől, ha a Quaestor-törvényt a jelen javaslatnak megfelelő
elvek mentén módosítják, és azt a lehető leghamarabb végrehajtják. A BEVA tagokat terhelő kártérítési rész ugyan magasabb lenne, mint amit a jelenlegi kártalanítási szakaszban kifizettek, de nem haladná meg az általunk egyébként a jelenlegi BEVA szabályok alapján levezethetőnek vélt összegnél. Végül pedig bekerülne a kárrendezés terheit viselők körébe az MNB is. Az MNB kártérítési felelőssége véleményünk szerint felügyeleti hatóság minőségében is megállapítható, illetve ex gratia alapon a jegybanktörvényből is levezethető a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom visszaszerzése okán, szemben az MNB által alapítványok létrehozására, valamint ingatlanok és műkincsek vásárlására fordított összegekkel.

Budapest, 2015 november22.

Quaestor Károsultak Közössége