Mondj nemet a József Attila-szobor áthelyezésére!

THOMAS MANN ÜDVÖZLÉSE

Én küldtem a verset.
Vendégként.

Félnek

Felháborító, ahogyan a jelenleg hatalmon lévők mind kulturálisan, mind pedig gazdaságilag tönkreteszik az országot, mindezt a "nép nevében".

Ez még viccnek is rossz!

László L. Simon
A napokban több sajtótermék valótlanságokat közölt a Kossuth tér küszöbön álló rendezéséről kialakított álláspontommal kapcsolatban, illetve azt rosszul értelmezte vagy annak lényegi elemeit elhallgatta. Ezért fontosnak tartom annak egyértelmű megfogalmazását, egyrészt a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása érdekében, másrészt hogy az ügyben kerekedett álvita helyett ismét a kultúra fontos ügyeivel foglalkozhassanak a sajtó munkatársai. Álláspontom a Kossuth tér szobrait illetően a következő:
Ha az a döntés születik, hogy a Kossuth térre Horvay János eredeti, jelenleg Dombóváron található szoborcsoportja kerüljön vissza – és az szállításra alkalmas műszaki állapotban van –, javaslom, hogy Dombóvár városa, amennyiben arra igényt tart, kapja meg a jelenleg a téren álló Kossuth-szobrot, köszönetképpen történelmi emlékművünk megőrzéséért.
Amennyiben a rendezési koncepció nem teszi lehetővé, hogy a József Attila-szobor a Kossuth téren maradjon, abban az esetben is mindenképpen Budapesten kell maradnia, és hasonlóan méltó helyre, a Duna partjára kell kerülnie a belvárosban.
L. Simon László

Szólj hozzá...
"Hol táborokba gyűlt bitangok
verseim rendjét üldözik,
fölindulnak testvéri tankok
szertedübögni rímeit."

Elegem van az Orbán-kormánynak a sötét múltat idéző politikájából!
Nem akarok újnácik és fasiszták között élni!
Nem akarom, hogy Magyarországon újra csendőrök masírozzanak!
Nem akarok üldözöttként élni a hazámban!

Költő létedre szégyellheted magad László L. Simon, hogy nem emelted fel a szavad ez ellen a szánalmas pótcselekvés ellen, mint a kultúrális bizottság elnöke, és mint magyar költő. Ha azt hiszed, hogy neked lapot osztanak annak eldöntésében, hogy hol legyen a KÖLTŐ szobra, akkor pedig nagyon naív vagy, esetleg csak előre mosakszol, mint Pilátus.

Ez már több a soknál!!!
Mi jön még ez után?????

A DUNÁNÁL

1
A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.

Mint az izmok, ha dolgozik az ember,
reszel, kalapál, vályogot vet, ás,
úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el
minden hullám és minden mozdulás.
S mint édesanyám, ringatott, mesélt
s mosta a város minden szennyesét.

És elkezdett az eső cseperészni,
de mintha mindegy volna, el is állt.
És mégis, mint aki barlangból nézi
a hosszú esőt - néztem a határt:
egykedvü, örök eső módra hullt,
szintelenül, mi tarka volt, a mult.

A Duna csak folyt. És mint a termékeny,
másra gondoló anyának ölén
a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen
és nevetgéltek a habok felém.
Az idő árján úgy remegtek ők,
mint sírköves, dülöngő temetők.

2

Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.

Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
S ők látják azt, az anyagba leszálltak,
mit én nem látok, ha vallani kell.

Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen.
Verset irunk - ők fogják ceruzámat
s én érzem őket és emlékezem.

3

Anyám kún volt, az apám félig székely,
félig román, vagy tán egészen az.
Anyám szájából édes volt az étel,
apám szájából szép volt az igaz.
Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.
Elszomorodom néha emiatt -
ez az elmulás. Ebből vagyok. „Meglásd,
ha majd nem leszünk!...” - megszólítanak.

Megszólítanak, mert ők én vagyok már;
gyenge létemre így vagyok erős,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert az őssejtig vagyok minden ős -
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám- s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik
s én lelkes Eggyé így szaporodom!

A világ vagyok - minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa -
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövővel - mai magyarok!

... Én dolgozni akarok. Elegendő
harc, hogy a multat be kell vallani.
A Dunának, mely mult, jelen s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet őseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.

1936. június

jöjj el szabadág! Te szülj nekem rendet!

Levegőt ....".Számon tarthatják,mit telefonoztam s mikor,miért,kinek.Aktába írják,miről álmodoztam s azt is ki érti meg.És nem sejthetem,mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot,mely jogom sérti meg."

Az aláíró úgy döntött, hogy a neve nem lesz látható publikusan. - Nem tudom áttenni a publikusba...! - Segítsen valaki...!

A szobrot el lehet vinni, József Attila mindenképpen marad. A jelzésértékű gesztus a kultúra kisajátítását, a cenzúra nyílt hírdetését jelenti. NEM KELL A 75 ÉVVEL EZELŐTTI TÉR ÉS NEM KELL AZ A RENDSZER!

"Ahol a szabadság a rend,mindig érzem a végtelent."

A pofátlanság netovábbja amit "Orsós" művel! Csak meg ne lepődjön, hogy őt helyezik át!!!!!

Megdöbbentett ez a hihetetlen butaság, mert ez az .Akinek útban van egy József Attila szobor ,az szegénységi bizonyítványt állít ki saját magáról .

" Fájintós " világot élünk

Elviszed ám a krva nyádat, nem József Attilánkat!

Talán eltűnök hirtelen....milyen aktuális ez az idézet most..:(((( Egyik legnagyobb nemzeti költőnk szobra nagyon jó helyen van most.Kinek szúrja a szemét és miért is?? Erre-bár néztem az ATV-ben Olga műsorát- nem kaptam választ erre.

-

Dunánál mindig aktuális !

Majd jön Vas Albert a helyére?????!!!!!

mi jön még?