Kiállunk Szaniszló Ferenc mellett

Ez az a kitüntetés, amelyet nem adok vissza! - átadták Szaniszló Ferencnek A Magyar Nemzetért érdemérmet
Pénteken, 2013. április 26-án, a Magyarok Világszövetsége székházában Patrubány Miklós elnök átadta A Magyar Nemzetért Ezüstérmet Szaniszló Ferenc oknyomozó újságírónak, az ECHO TV Világ-Panoráma c. műsora szerkesztőjének, aki köszönőbeszédében kijelentette: Ez az a kitüntetés, amelyet nem adok vissza!

Szaniszló Ferencet dr. Drábik János, az MVSZ Stratégiai Bizottságának elnöke méltatta.
Szaniszló Ferenc laudációja
Szaniszló Ferenc 1960. október 7-én a szamosháti Csengerben született. Csegöldön és Fehérgyarmaton nevelkedett. Szélesebb családjában szinte mindenki pedagógus volt. A tiszántúli reformátusok hazafias elkötelezettségével tudatosan készült arra, hogy a nemzet napszámosaként – de nem csak középiskolás fokon – fogja tanítani, segíteni a magyar népet. Az érettségi után Szegeden volt katona, majd pedig egy nehéz pályázat győzteseként Moszkvában végezhette el az egyetemet. Közvetlen megfigyelője lehetett a szocialista világrendszer birodalmi központja hanyatlásának és összeomlásának. A Magyar Hírlap moszkvai tudósítója lett, majd Sugár András, valamint Chrudinák Alajos munkatársaként dolgozhatott a televízióban a Panoráma című népszerű műsor munkatársaként.
Szaniszló Ferenc megfordult a Kaukázus frontjain, a világ legnagyobb nukleáris katasztrófájának a színhelyén, Csernobilban, és járt Irakban, valamint Kurdisztánban is. A Csernobilról készített dokumentumfilmje Cseh Fesztivál Díjat is kapott és Olaszországban is döntőbe jutott a legjobb filmtudósítások versenyében. Ezután következett a Monte Carlo-i nemzetközi tévéfesztivál, ahol a srebrenicai tömeggyilkosságról, valamint a kárpáti titkos szovjet radarállomás leleplezéséről készített filmjei egybehangzó elismerésben részesültek.
Szaniszló Ferenc Lázállam címmel dolgozta fel Sztálin, valamint rendőrminisztere, Lavrentyij Berija bukását és halálát. Társszerzője volt a Magyar Hírlap által közreadott két kötetnek: Az 1987-ben publikált Magyarnak lenni címűnek, és az 1988-ban megjelentetett Szálinnak. 1992-ben az elsők között kapta meg a Magyar Újságírók Közösségének, a MÚK-nak, a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díját. 2000-ben pedig ugyancsak elsőként kapta meg az újságírókból álló Magyar Média Műhely Európa-érem elnevezésű kitüntetését a polgári újságírásért. 2011-ben a Független Újságírók Szövetsége a legmagasabb kitüntetéssel, az Arany-díjjal ismerte el magas színvonalú újságírói munkásságát.
Ugyancsak 2011-ben a legnagyobb magyar nevét viselő társaság a Széchenyi Társaság Díjával tüntette ki Szaniszló Ferencet moszkvai tudósítóként és a Magyar Televízió Panoráma című külpolitikai műsorának munkatársaként végzett magas színvonalú munkájáért.
Szaniszló Ferenc életét és testi épségét sem kímélve tudósított a délszláv háború poklából a Panoráma számára. Szentlászlón a helyi magyarokkal együtt kúszott a sötétben és várta a csetnikek támadását. Azoknak a magukra hagyott magyaroknak a hősi harcáról számolt be, akik már évszázadok óta éltek szülőföldjükön és akik továbbra is őseik véráztatta földjén akartak maradni. Szentlászlót és a környező magyar falvakat ekkor ismerte meg a világ magyarsága. Szaniszló Ferenc a magyar reformátusok egyik legdélibb - halálra ítélt, de élni akaró - közösségéből tudósított életét is kockára téve.
Szaniszló Ferenc 2005 és 2007 között a Duna Televízió híradójának a főszerkesztője volt. 2008 augusztusa óta az ECHO TV külpolitikai műsorának, a Világ-Panorámának a felelős szerkesztője és műsorvezetője. Szaniszló Ferenc ebben a műsorban rendszeresen tájékoztatott és elemzett olyan tabunak számító témákat, amelyek a legérzékenyebb bel- és külpolitikai kérdésekre is kiterjedtek. Foglalkozott a bevándorlás, a demográfiai krízis, a pénzügyi válságkezelés, a magyar társadalom megosztottságával – nemzeti és internacionalista oldalra –, és ennek a nemzetközi összefüggéseivel, a háttérhatalommal, a történelem szándékosan elhallgatott tényeivel és sok más olyan kérdéssel, amit a szervezett magánhatalom szolgálatában álló hivatalos tömegtájékoztatás „összeesküvési-elmélet” címkével szokott ellátni. Ez a címke azt jelenti, hogy a témával a hivatalos tájékoztatás nem akar foglalkozni. Az oknyomozásnál használt feltételezéseknek az ad súlyt, hogy a hivatalos álláspontot cáfoló magyarázatot adnak. Kimutatják a fontos bizonyítékok mellőzését, a kételkedést támasztó ellentmondásokat és azt, hogy a főáramlatú média mindig felmenti a hatalomgyakorlókat, akiket felelősségre lehetne és kellene vonni. Amikor valamire rásütik az összeesküvési elmélet bélyegét, szó sincs arról, hogy az abban foglaltakat kivizsgálnák és megpróbálnák cáfolni vagy alátámasztani. Csupán azt közlik, hogy az ügyet lezárják még mielőtt az érvek elhangozhatnak és az igazságot ki lehetne deríteni.
Szaniszló Ferencet 2013. március 15-i Nemzeti Ünnepünk alkalmából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Táncsics-díjjal tüntette ki, amely az egyik legrangosabb újságírói kitüntetés. A díjra a Magyar Újságírók Közössége terjesztette fel. A magyar társadalom internacionalista-globalista szellemiségű részének néhány képviselője úgy gondolta, hogy Szaniszló Ferenc nem méltó erre a kitüntetésre, és tiltakozásul visszaadta saját Táncsics-díját. Balog Zoltán minisztert a ránehezedő nyomás arra késztette, hogy mentegetőzzön, miszerint nem volt tudomása a korábban komoly szakmai színvonalon dolgozó külpolitikai-szerkesztő és újságíró elmúlt időszakban tett nyilatkozatairól, amelyeket személyes hitvallásával és a kormány értékrendjével összeegyeztethetetlennek tekint. Mivel a jogszabályok nem teszik lehetővé a kitüntetések és díjak visszavonását, ezért sajnálatát fejezte ki.
Megszólalt az izraeli nagykövet is, úgy vélte, hogy Szaniszló nézetei az új antiszemitizmus klasszikus példái, amelyeket elutasítani, s nem kitüntetni kellett volna. Végül felszólította a magyar kormányt, hogy vonja vissza a díjat, amelyet nem megfelelő személynek adományozott. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete is nyilatkozatban adott hangot csalódásának, mert Magyarország kormánya kitüntetést adományozott egy olyan személynek, aki a nyilvánosság előtt gyűlöletbeszédet használ.
Szaniszló Ferenc 2013. március 20-án visszaadta a Táncsics-díjat és ezt az ECHO TV Világ-Panoráma műsorának a külön programjában indokolta meg. Közölte: hazugságokon alapuló rágalomhadjárat folyik ellene, de ő maga nem hajlandó bemocskolódni a nemtelen és aljas támadások miatt. Többek között ezt mondta:
„A kitüntetést a miniszter fölvállalta, aláírta, átadta kedves mosollyal, kedves mondattal. És aztán az egészet lefújta. Nem a Népszava főszerkesztőjének és a többieknek a reagálása lepett meg, tőlük mit várhattam volna? Megszoktam, megedződtem 1991, Kórógy védelme óta. De szemenszedett hazugságokkal, szavaimnak a kifordításával, önkényes eltorzított kiragadásokkal műsoromból, szövegeimből, sikerült megtéveszteni, félrevezetni minisztert, nagykövetet, hazai és világmédiát, kormányokat. Amiket a számba adtak, amiket nekem tulajdonítottak, azok egyszerűen nem igazak. Az aljas támadások, ócsárlások, a rám szabadított pokol pedig alantas hazugságokra alapozódik. Nézzék nyugodtan vissza a műsoraimat, kedves engem gyalázók!”
„Az viszont tényleg igaz, hogy valóban kiállok Palesztina mellett, ahogy Obama elnök is. Az is igaz, hogy bírálom a mostani izraeli kormányt, ahogy sok izraeli is. Igaz, hogy lelepleztem szeptember 11-e hazugságait, a Kennedy-gyilkosság, a Haider-gyilkosság, a Diana-gyilkosság hátterét. És azt, mit művel a globális pénzügyi háttérhatalom a világban. Nekik ez fáj, ezért támadtak le, ezért gyaláznak a saját médiumaik nevében. Az egész aljas rágalomkampány célja: megfélemlíteni azokat, akik lerántják a leplet e borzalmas világrendről. Elrettenteni azokat, akik leleplezik e rettenetes uzsorahatalmat. El akarják hallgattatni az igazságot.”
Én csak ezt az aljas képmutatást leplezem le – élve az állítólagos demokrácia szabadságjogaival: a szólás szabadságával, a véleményszabadsággal. Azt is elfogadom, hogy engem támadnak. Mert minden vélemény fontos.”
Szaniszló Ferenc az oknyomozó- és tényfeltáró újságírás kimagasló képviselőjeként, témaválasztásainál mindig az igazság megismerését tartotta a legfontosabbnak. Amikor ragaszkodott a megismert igazság közreadásához, nem akart vele senkit megsérteni. Írásaiból, műsoraiból sugárzik az emberszeretet, de amikor az igazság és a barátság között kellett választania, akkor jelleméből fakadóan is mindig az igazságot választotta. Ezért is kérdezhette joggal: „Ha Brüsszelben, Washingtonban annyira aggódnak a magyarországi szabadságért, a véleményszabadságért, akkor miért avatkoznak be ilyen gátlástalanul egy egyszerű kis díj okán? (…) A Táncsics-díjamért tiltakozik Izrael, az USA kormánya, Németország kormánya, Franciaország és a többiek. Miért olyan fontos ez nekik? Nem nevetséges ez?”
A Magyarok Világszövetségének és tagjainak az a véleménye, hogy Szaniszló Ferenc a Táncsics-díj visszaadásával erkölcsi győzelmet aratott. Azok, akik nemzetközi botrányt kavartak kitüntetése körül, hisztérikus magatartásukkal bebizonyították, hogy a Világ-Panoráma adásaiban elhangzottak igazak, és napjaink eseményeinek a megértése az oknyomozó- és tényfeltáró kutatómunka nélkül nem lehetséges.
Szaniszló Ferencet a Magyar Kasszandrának is tekinthetjük, mert osztozik a trójai hercegnő sorsában. A görög mitológia Kasszandrája az el nem fogadott, de később igaznak bizonyult jóslatairól vált híressé. Szaniszló Ferenc oknyomozó médiaszemélyiségként a legkényesebb tabutémáktól sem riadt soha vissza, és bátran feltárta a főáramlatú tömegtájékoztatás által elhallgatott tényeket és összefüggéseket. A jövőt illetően pedig mindig azokból a lehetőségekből, szükségszerűségekből és valószínűségekből indult ki, amelyeket elmélyült, tényfeltáró elemzésével – másokat megelőzve – felismert napjaink bonyolult valóságában, és közreadott az ECHO TV nézőinek. Ezért százezrekre – esetleg milliókra – rúg azoknak a magyaroknak a száma, akik őt kiváló újságíróként tisztelik és igaz magyarként a szívükbe zárták.
A Magyarok Világszövetsége Elnökségének és a Stratégiai Bizottságnak a tagjai ezért ajánlották az MVSZ Elnökének, hogy Szaniszló Ferencet tüntesse ki A Magyar Nemzetért érdemérem ezüst fokozatával.
(MVSZ Sajtószolgálat)