deviza alapú csalás ellen

Kedves Menyus! Gondoltam, hogy nem fogod annyiban hagyni az ügyet.Ma este a HÍR Tv-be nyilatkozott az eggyik elkövető, aki bünsegéd volt a Kúria botrányos itéletében.Azt mondja, kockázati felár nyilatkozatot aláíratott a bank minden ügyféllel és ezért viselik az adósok az árfolyam külömbséget! Ez aljas hazugság, nincs senkinek ilyen nyilatkozata.Másik állítása ennek a bünsegédnek, hogy nem adtak devizát az ügyfeleknek az igaz, de a bankoknak banküzemi módban volt devizájuk!Hát ezt sem tudják bebizonyítani, hogy ennyi szerződés mögött milliárdos deviza volt banküzemi módban! Ha csak ebben volt deviza, ami nem került ki banküzemi módból, akkor miért kell minden hónapban eladni és venni? Szinlelt szerződés mind a javából.Ráadásul, nyitott pozicíóban a deviza kereskedése a bankoknak és ezért is hátrányos az ügyfelekre nézve.Csapjad őket nyakon minden lehetséges módon.Róna Péter jól láttja a dolgokat és szerinte is vannak lehetőségek a támadásra. Azt kérdezed a közöségi feljelentésben, hogy adjuk meg a szerződés forint és deviza összegét. A Budapest Autóhitel Zrt. szerződéseiben nincs deviza kölcsön összeg meghatározva.Semmisek az ilyen szerződések,hiszen azt sem tudjuk, mennyi devizát adtak el papíron?
üdvözlettel Havasi györgyné

Egyetértek!! Csatlakozom!

Az Itélőtábla 2013. december 11-én Itéletében kijelentette, jogszabályok és tv. §-ok megnevezésével, hogy a deviza alapunak nevezett hitel csalás!!!. A Kúria pedig egy kívánságon alapuló irányelvnek sem nevezhető irománya, mely nem tartalmazza a jogszabályi hátterét annak amit leírtak épp ellenkező állásfoglalást adott ki. Most akkor vannak törvények amit mindenkinek be kell tartani és be kell tartatni, vagy az ököljog fog előtérbe kerülni? Közérthetően fogalmazva "az erősebb kutya b....ik" elv alapján akarja a Kúria intézni a devizahitelesek ügyét?? És nemcsak a bankokkal van még ilyen baj, hanem az u.n. faktoring cégekkel, akik töredék értéken vásárolják meg a banktól - szerintem jogtalanul, ha az adatvédelmi törvényt nézem - a tartozásokat és horribilis összegeket akarnak bezsebelni, ami már az uzsora uzsorájának is többszöröse. Az ilyen cégektől ki védi meg az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került embereket??

Egyébként tényleg tömegesen kell megtenni ellenük a feljelentést, a bankok ellen is és az u.n. Faktoring cégek ellen is, akik mögött szintén külföldi érdekeltségek állnak. Ha az adatvédelmi törvény nem lenne erősebb,mint a Ptk-ból hivatkozott engedményezési jogszabály akkor nem kellett volna létrehozni sem. Ez egy jogi ellentmondás és kiskapu, amivel a bankok visszaélnek. Az adósoknak is megérné töredék értéken megszabadulni az adósságuktól!!

Egyetértek

Kedves Menyus ! Végre megszólalt dr. Damm Amdrea szakjogász, aki eddig is teljes erővel képviselte a devizakárosultakat.Minden kérdésre itt a válasz és kérlek olvassad el figyelmesen, mit vehetnél át ebben a peticíóban. Természetes a kuruc.infón vannak ilyen remek olvasni valók.

http://kuruc.info/r/9/121732/

üdvözlettel Havasi Györgyné

Kedves Péter!
Nekem több bankos ügyem van Autóhitel amit már egy Faktoring cég részletfizetésével jegelek,(5000FT/hó)és egy személyi kölcsön követelés amihez nincs valós kölcsönszerződés csak kérelem, faktoring cég itt is behajtana, de szerződés nélkül ez érvénytelen. A nekik átadott anyagban sincs szerződés csak a kérelmem amiben nem hagyták jóvá a kölcsönt üres a banki rovat. Ezt is a faktoringtól kaptam meg mikor reklamáltam majd mind a ketten kértük a Cib-től a szerződést mutassa be. Az még mindig nincs meg csak egy kétes értékű értesítő, hogy a kért kölcsönt megkaptam és menjek be 14 napon belül. FT összeg abban sincs csak a CHF összege és az átváltási érték hiányzik és még néhány adat. Ezt a levelet se én kaptam meg a kérésemre, hanem a behajtó.
Ezért a tervezetedet én is részben tudnám kitölteni. Még nincs feljelentésem csak adat gyűjtésben vagyok. Lehet egyszerre mind a két ügyemet egyben vagy külön írjam?
Üdvözlettel: Somogyiné Korcsmár Emese emese.korcsmar@freemail.hu

Kedves Menyus!
Találtam a Kúriának küldött véleményezést, amit lazán nem vett figyelembe a talláros testület.Vannak jogszabályok, amiket figyelmen kívűl hagytak és ezért a Kúria döntése érvénytelen.Bizony nagyon szomorú, hogy 30-40 bíró üldögél össze és ennyi jogsértő döntést tud összebarkálcsolni.Napokig törika buksijukat és alaptörvényt sértve fércelnek össze hazugságokat. A tanulmányban feltárt okokat és jogszabálykat használd fel a beadványodban

http://hitelsikerek.hu/jogi-eszkoztar/okossagok/pszlf-velemeny/

Üdv Havasiné

Pedig Róna Péter, Makkos Albert, Varga István, Boros Imre közgazdászok és Léhmann György és Pásztor Pál ügyvédek urak világosan elmondták, leírták, hogy a bankok indexálási trükköt alkalmaztak, azaz a hitelek, kölcsönök mögött nem volt deviza! Pásztor Pál ügyvéd úr a Magyar Nemzet 2011. augusztus 11.-i, csütörtöki számában világosan meg is írta: " Nagy átverés volt a frankhitelezés"!! Ugyan olvassa már el mindenki és akkor fel is merülhet az a kérdés: a Tisztelt Kúria minek alapján anullálta a fentebb említett szakemberek 2010 óta folyamatosan is megjelentetett véleményét, minek alapján hagyta teljesen figyelmen kívül?! Miért volt szükség egy "banánköztársaság" szintjén kihirdetett "jogegységi határozat"-ra, ha ennyire nem számít több neves és nemzetközileg is elismert közgazdásztársaság szakmai véleménye?! Nem tán az MNB volt alelnöke súgott valamit a PSZÁF volt elnökével közösen, hogy vegyék csak nyugodtan palira a banki ügyfeleket?! Szakmailag miként néz tükörbe az a jogász, aki a szalmai elit véleményével szembe tud menni közel másfél millió banki károsult ellenében?! Nem lehet mindig az "elefántcsonttorony" menedékében megbújni, ugyanis a sors hosszútávon igazságot szolgáltat, és az a jelek szerint nem a Kúria lesz, aki a tények ellenére a csaló bankok oldalára állt! Ez sajnos az igazságérzetet is sérti, vagy ennek nincs jelentősége a Kúria szemében?!

Tisztelt Kúria!

A Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője Egyesület (PSZLF) képviseletében tájékoztatom Önöket az Egyesület e területen működő, a folyamatban lévő perekben nagy gyakorlatot szerzett jogi szakértői által a Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezetője által a jogegységi eljárás lefolytatása iránti indítványában felvetett kérdésekre vonatkozóan adott válaszokról.

1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön: deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?

Ez alapvetően nem jogi, hanem közgazdasági, pénzügyi kérdés. Ami jogi szempontból fontos, az az, hogy elválik, és egymástól megkülönböztetendő a hitelszerződés és a kölcsönszerződés. Lehetséges, hogy a szerződésben szerepel egy deviza-hitelkeret, de a kölcsön minden esetben forintkölcsön, ez a kölcsönszerződés tárgya!
A bank bizonyítási terhe az, hogy az adott hitelszerződés mögött volt-e deviza, és az hozzárendelhető-e az adott kölcsönszerződéshez, illetve, hogy ezen a devizaösszegen az adós tulajdonjogot szerzett-e, vagy sem.

Ennek azért van jelentősége, mert kölcsön esetén aki amit kapott, ugyanabból, ugyanannyit ad vissza, hiszen a pénz helyettesíthető eszköz. A Ptk 523.§. (1) bekezdése és annak miniszteri indoklása is azt az álláspontot képviseli, hogy a kölcsön tárgya az, amely felett a kölcsönvevő tulajdonjogot szerez (BH 2002/37). Az adósok döntő többségükben Ft-ot kaptak, soha nem szereztek tulajdont devizaösszegen, így Ft-ot kell visszaadniuk is.

A Kúriának megküldött szakvélemény fontos eleme tehát, hogy tulajdonjogot szereztem e a devizazára. NEM !!!Akkor ezzel az ügyet lezárhatjuk. A Kúriát oszlassák fel, mert érdemtelen a devizabüncselekmény megszüntetésére.Bünsegéd lett és ezért nem méltó arra, hogy ítéletet hozzon károsúltak megsegítésére.Szégyen az országra, hogy ennyi bíró nem ismeri a jogrendet, miközben azt állítják, jogkövető magatatást tanusítottak ennek szellemében döntöttek.Iskola padban a helyük!
Üdv Havasiné

Igen a talláros bukott bíróknak iskola padban a helyük.A közmunkások közé, akik felhőcskéket meg napocskákat rajzolgatnak munka helyett. A szamárlétrán lépegetnek fokról fokra.Nem értem a kormányt, miért nem cselekedett már évekkel ezelőtt.Minden banknak adott 100 forintból 27 % áfa bevétel járna a költségvetésbe.A bankok mérlegen kívül könyvelnek deviza vételt és eladást az ügyfelekenek soha nem küldenek a tranzakcióról bizonylatot.Nem kötelező?

Kedves Menyus !
Kérdezi szeretném, hogy sikerült e eleküldeni a cimzetthez a beadványokat. Adjál rólla hírt mielőbb.