Az akác legyen hungarikum!

Imádom az AKácmézet és Akáchordóban is készítek bort. Éttermünk konyháján is mindennapos az akácméz, de legalább annyi hársot, és talán legtöbbet használok az országban szelídgesztenye mézet.
Mégsem félek attól, hogy kivágatják az akácosokat, pláne nem erőszakkal.
Ez szelíden szólva is bornírtság.
Ellenben szépen lehet vele indulatokat gerjeszteni, hisz a falusi kocsmákban is hamarabb nyílik a bicska, minthogy az eszét használná a vitatkozó.

Ami a valóság, azt kellene magyarázni:

http://www.greenfo.hu/hirek/2014/02/11/akacmagyarazo

Kötelezettség nem lesz a kivágásra, támogatást nem fog kapni a telepítése, és nagy valószínűséggel támogatott lesz a kivágása és az ellen folytatott védekezés is. Ennyi. Ez talán nem bűn. Sem az EU-ban, sem az erdészek, sem a méhészek közt. ÉS túl sem kell lihegni. Egy borász sem apellál ellene, hogy kap kivágási támogatást, egyes fajtákra kap telepítési támogatást, és nincs pánik, hogy "kivágatnák a magyar szőlőt..."

Néhány gondolat annak, aki nem akarja a linket átolvasni:

Ami pedig szintén a tények közé tartozik: az akác gyökérsarjairól és magról egyaránt képes agresszíven terjedni, ezáltal megjelenni ott, ahol nemkívánatosnak minősülhet, ahol nem kérte, nem akarta ezt a terület tulajdonosa. Ahol valaki gyepet akart fenntartani, és az akác megjelenése előtt megtehette ezt kímélő kezeléssel, ritka beavatkozással, de a továbbiakban jelentős pluszköltséget okoz neki a fásodó sarjak elleni védekezés. Ahol valaki más fafajokból álló erdőt akart fenntartani, hosszabb vágáskorút, ritkán kezeltet, de nem tudja megvalósítani az elképzelését, mert magától megjelenik erdejében az akác, behálózza a gyökérsarjaival, elszórja a magvait, és mire az eredeti faállomány kitermelésére és felújítására kerülne sor, már az újulatot is elnyomja agresszívebb növekedésével. Aki tényleg ismeri a vidéket, nem lehetnek számára ismeretlenek ezek a szituációk. Sajnos, a „kímélő kezeléssel fenntartott gyep” és a „ritkán kezelt erdő” kifejezésekből az is könnyen kiolvasható, hogy az akác agresszív terjedése arányaiban a legnagyobb problémákat épp a kevésbé intenzíven használt természetes élőhelyeinken okozza, tehát a lehető legvalódibb magyar táji örökségünk eltűnését sietteti. Például a honfoglaló őseink által jól ismert és szeretett, az őshazából kiindulva ezer kilométereken át követett, alföldi erdőssztyeppek utolsó maradványaiét.

Végeredményben egyszerű példán keresztül megérthető az akác felett folytatott viták lényege. Olyan, saját hasznunkra tartott élőlényről beszélünk, amely képes elszabadulni, és tőlünk függetlenül, akaratunk ellenére is „cselekedni” – ebben pedig alapvetően különbözik a paradicsomtól, krumplitól, és számos más haszonnövénytől, amik szintén Amerikából erednek, és amelyekkel párhuzamba szokták állítani. Az akác sok szempontból inkább olyan, mint a kutya. Hasznos élőlény a kutya? Ha megfelelően tartják, nem kérdés. Képes kárt okozni a kutya? Ez sem kérdés, ha a kóbor kutyák által jelentett problémákra gondolunk. Tartsunk-e kutyát az országban, hol igen és hol ne (más a kutya a tanya mellett, és más az erdőben szabadon kóborolva), és mennyit, és milyen szabályok mellett, és ki felel a kutya által okozott károkért, és kinek kell ezek elhárítására lépéseket tennie? Ezek azok a kérdéstípusok, amikre jó volna széleskörű megegyezéssel értelmes válaszokat találni, akkor is, ha a kutya helyére az akácot helyettesítjük be a mondatokban. Mert azt is észre kell venni, hogy a kutyatartás sok szempontból jobban szabályozott, mint az akáctartás. Az utóbbi által okozott károkért és többletköltségért ugyanis a legritkább esetben vállal felelősséget az, aki az akácot ülteti, neveli, vagy csak tűri spontán megjelenését a saját földjén, és hagyja tovább terjedni másokéra is.

B) Az akác mézelő tulajdonságát a méhészek tényleg képesek hasznukra fordítani, azonban a természetes beporzó rovarokat nem tartja el az akácos, abból elvándorolnak, nem élnek meg benne. A természetben élő méhek, lepkék, legyek, egyéb beporzó rovarok ugyanis nem két-három hétig, hanem tovább, rendszerint több hónapon keresztül igényelnek táplálékot, ahogyan a házi méh sem csak két hétig táplálkozik egy évben. A mindössze néhány gyomnövénnyel együtt élő akácos viszont virágzása előtt és után nem biztosít megfelelő pollen- és nektárforrást, ellentétben a teljes vegetációs időszakban virággazdag természetes gyepekkel és erdőkkel. Márpedig a természetes növényzeten túlmenően, a hazánkban megtermelt, rovarporozta növények többségét, kiskertektől a gyümölcsösökig és számos szántóig, még mindig a természetes rovarvilág porozza be, nem a méhészetek. Az akácosokkal – vagy egyéb mezőgazdasági monokultúrákkal – túlságosan zsúfolt tájban a természetnek ez a „szolgáltatása” végzetesen meggyengülhet. Éppen az Amerikai Egyesült Államok az egyik legszemléletesebb példája annak, milyen gazdasági kockázatot jelent a természetes beporzó fauna kiirtása, ott ugyanis hatalmas területeken a mezőgazdasági termelés egyik legjelentősebb akadályozó tényezőjévé vált a beporzók hiánya. A témáról bővebben lehet olvasni magyarul is a „beporzó rovarok hiánya” címszavak beütése után az interneten. Visszatérve az akácosokra: a méhésztársadalom valóban növelni tudja gazdasági hasznát az akácosok megállás nélküli térnyerésével, és talán több akácméz is jut a magyar asztalokra. De ennek az ára a növekvő termesztési kockázat minden egyéb, természetes módon beporzott növény esetében. És a mai napig egyetlen mezőgazdasági szakember sem mondta azt soha, hogy a természetes beporzó fauna eltűnése miatt tájszinten fellépő termesztési problémák megszüntethetők mesterséges úton. Aki tehát a méhek pártján áll, gondoljon a természetben élő méhekre is, ne csak a méhészek által ide-oda telepített, táplálékhiányos időben mesterségesen táplált háziállatokra.

Az EU alapítói/törzstagjai, szerintem mindent fokozatosan be szeretnének "szabályozni" ami az ő gazdasági/kereskedelmi érdekeiknek fenyegetést jelentene. Emlékezzünk csak a házi disznóölésre, a mák termesztésre, tett tiltási kisérletre, stb... meg esetleg amiről még nem tudunk!
Az ilyen ESZEMENT ajánlatoknak csak a háttérből mozgató/irányító külömböző kartelek és a PÉNZ lehet a KIGYALÓJA!
Méghogy haszontalan! Többszáz éve köti a talajt az erróziótól. Azért lett betelepítve mert az őshonos fák erre nem voltak képesek. Gazdasági jelentősége: az építőiparban, asztalos iparban végül de nem utolsó sorban mint természetkímélő fűtőanyag sem elhanyagolandó.
... és ami szerény véleményem szerint a legjobban SZÚRHATJA A SZEMÜKET az a Hungarikum az AKÁCMÉZ, ha ők nem tudják előállítani, akkor a Kárpát-medencében se legyen senkinek.
Fogjunk össze VÉDJÜK MEG AZ AKÁCOSAINKAT!