Szatyor Miklós a Pécsi állatkert igazgatója mondjon le!!!

Tisztelt Cím!

Elsősorban egy olyan állatról van szó, amelynek az élete az emberi segítségre volt utalva. Érthetetlen elsősorban az, hogy nem gondoskodtak a biztonságos őrzéséről. A továbbiakban biztosak lehettek abban, hogy az állat előbb vagy utóbb fel fog tűnni, hiszen miután éhes, lesz, esetleg keresi azt a környezetet, amely eddig gondoskodott róla. Nagyon sok esetben láthatjuk azt, amikor a vadállatokat, amelyeket valamilyen okból elfogtak, befogtak előbb próbálják arra nevelni, hogy a vadonba újra meg tudjanak szokni és vadászni, hogy ez által életbe maradjanak. Az is biztos,hogy ez a farkas ilyen előkészítésen nem vett részt és eleve, mint az állatkert egyik új lakója érkezett a Pécsi Állatkertbe. Miután a keresés a farkas után megindult készen létben állhatott volna egy az elfogáshoz minden eszközzel rendelkező gépjármű, amely a biztonságos elfogásában segített volna. Például hálóval is zárhatták volna a menekülés útját. Miközben a háló biztonsága mögött az állat megközelíthetővé vált volna az altatólövedék használata is lehetségessé vált volna és az állat élve befogható. Érdekes módon természeti filmekben az állatmentőkről szólóan sokkal veszélyesebb állatokat fognak be az életük kioltása nélkül. A jelen esetben talán a legenyhébb eljárás ez ellen a „szadista egyén ellen” az állásából történő azonnali elbocsájtás. Hozzá téve, hogy állatokkal ebben az életben nem foglalkozhat. Egyáltalán ilyen mentalistással, hogyan lehet egy ember egy állatkert vezetője. Főleg mivel szakmai hozzá értése és hozzáállása szerény véleményem szerint a nullával „0” egyenlő. Ennek a nem is tudom minek nevezhető egyének mindent el kellett volna követni-e az állat megmentése érdekében. Ez az állat nem egy vadon élő állat volt, amely előzőleg esetleg embereket támadott volna meg, és mint ilyen valamilyen módon semlegesíteni kell. Itt olyan farkasról volt szó, amely talán az egész életében az emberekre volt utalva és állandó rabságba a szabad természetbe való életre alkalmatlan. Az ilyen állat még éhen halni is képes és a veszélyt azzal jelenthetett volna, hogy a szorult helyzetbe kerülve sakkba szorítva próbálkozik védekezni. De pont ez is adhatott volna a „gyilkos” számára egy olyan lehetőséget, hogy akár 1-2 kiló húst az állat irányába dobva még eszik szépen megközelíthető lett volna és ez által altató lövedék használatával tették volna rövididőre ártalmatlanná. Szerény véleményem szerint ez az állat egyértelműen nem jelentett akkora veszélyt, mint egy vadon született és jól kifejlett példány. A másik, hogy ez az illető talán még el is ítélhető lenne állatkínzás és az állat szándékos megöléséért. Mivel más megoldásra nem is tett kísérlettet. Nem is vitt magával olyan eszközöket, amelyekkel az állat befogása megtörténhetett volna. Az első lépés,hogy állásból rögtön el kell bocsájtani és az esetet alaposabban kivizsgálni és jogi felelőssége megállapítása után a méltó büntetést is kiosztani rá.

Tisztelettel László Kajaty!