#3741: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:

Nem vagyok "harcos típus", inkább tépelődő. Hosszú ideig versenyszerűen sakkoztam, a játszma végkimenetele szempontjából minden lépés lényeges, akár egyetlen lépés is lehet döntő jelentőségű. Van egy (kicsi) akácosom, amit a szokásos módon használok. Olvastam a petícióról, és - hozzáértő nem lévén - nem akartam emóciókra alapozni a véleményemet. Kérdéseket tettem fel többeknek. Értékes válaszokat kaptam pl. "bpetya75", "egy biológus", "erdőkerülő" hozzászólóktól, amiket kritika nélkül nem fogadtam el, összevetettem az általam elérhető és megérthető irodalommal. Az általuk leírtakat hitelesnek és konzisztensnek kell tekintenem.

A Négy Mancs szervezetről hallottam, tevékenységüket nem ismerem, nincs véleményem róluk. Szerény hasznot húzok az akácosomból.

Van még egy nyitott kérdésem, amire nem kaptam választ: "az én tizenméter széles, 1960-ban telepített sáverdőm szükségképpen le fog romlani?"

Ebben tudna segíteni? Köszönöm.

#3763: Kispont - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:

"A termőhelyek többségén az akác többszöri egymás utáni termesztése jelentős növedékvisszaesést okoz, amit a rizoszférában elszaporodott patogének felszaporodásával magyarázhatunk. Emellett az akácos monokultúrák egyoldalú, több vágásfordulón keresztül érvényesülő termőhelyhasználata a tápanyagkészlet felélésének lehetőségével is jár. A magas nitrogéntartalom egyúttal a talaj teljes szervesanyag-készletének gyorsabb lebomlását (mineralizációját), így bizonyos talajtulajdonságok és a CO2 mérleg romlását is okozhatja. Erre szokás azt mondani, hogy az akác „kizsigereli” a termőhelyét."

Forrás: http://www.okologia.mta.hu/sites/default/files/BARTHA_es_mtsai_Akac_attekintes_2014_vegleges.pdf

A '60-as telepítésű akácos napjainkban elvileg először sarjaztatott 15-25 éves erdő. Gyökérről történő sarjaztatás esetén a második sarjerdő még kielégító növekedést mutathat. A harmadik már valószínűleg nem. De addig még van idő, ki lehet ókumlálni, hogy mi a helyes eljárás a talaj kizsigerelése ellen.

Megjegyzem az olaszok a nemesnyaraik kapcsán már rájöttek erre, így az ottani talajvédelmi törvény rendelkezik a tápanyag pótlásáról. Nálunk ilyen rendelkezés még nem született, ezért létesülnek százhektárszám a tághálózatú 15-20 éves vágásciklusú nemesnyár ültetvények legtöbb esetben olasz tőkéből.