AZ AKÁ C ENERGIAERD Ő
Az energiaerdő olyan faültetvény, amelyben a legrövidebb idő alatt a legkisebb
költséggel, nagy mennyiségű és jól éghető dendromassza termelhető. A vizsgálat
célja megállapítani, hogy a rendelkezésünkre álló termőhelyen melyek a legnagyobb
reprodukcióra képes fafajok és -fajták, és kidolgozni a legeredményesebb és leg­
gazdaságosabb termesztési technológiát. Ez egyben felkészülés a várható fizetőképes
kereslet kielégítésére.
A mini és midi vágásfordulójú termelési kísérletek szerint a termőhelynek meg­
felelő fajtával és termesztési technológiával a megtermelt dendromassza mennyi­
sége lényegesen több az adott termőhelyen a hagyományos módon előállított fa
mennyiségénél.
A kitermelés, begyűjtés és a feldolgozás könnyebben gépesíthető, kevésbé függ az
időjárástól.
Energiaerdő létesíthető a meglevő, e célra alkalmas fafajú és fatermő képességű
erdők átalakításával vagy a termőhelynek megfelelő fafajú, illetve fajtájú és növő-
terű célállományok ültetésével. A meglevő erdők közül e célra legegyszerűbben át­
alakíthatók és legalkalmasabbak az akácosok, mivel fiatal korukban gyorsan nő­
nek, mind gyökérről, mind tuskóról jól sarjadzanak, nagy a térfogati sűrűségük,
nedvesen is jól égnek és a legnagyobb területet elfoglaló fafajunk, szinte az egész
országban megtalálható.
A sarjról felújított akácosok dendromassza-termelését Halupa L. vizsgálta, adatai
szerint 12, illetve 13 éves korban a ténylegesen kitermelt és a feldolgozási helyre
beszállított, abszolút száraz dendromassza 68,7, illetve 83,5 tonna volt hektáronként.
Az évi térfogatnövedék 12,1, illetve 15,1 m<*/ha volt, de még nem érte el a kulminá-
cióját. Marosvölgyi B. adatai szerint Röjtökmuzsajon 5 éves sarj akácos abszolút
száraz tömege 88,8 tonna volt hektáronként. Almási J. és Marosvölgyi B. Jakabszállá­
son 4 éves korban 46,8 tonna/ha abszolút száraz tömeget mért sarjról felújított
akácosokban.
A tuskó- és gyökérsarjról felújított akácosok abszolút száraz tömege lényegesen
nagyobb mint a csak gyökérsarjról felújítottaké. Sarj akác energiaerdő létesítési
költsége minimális, hátránya az ültetettel szemben a változó törzsszám, ami a meg­
termelhető dendromassza mennyiségét és a termesztési időt is erősen befolyásolja.
A sarjaztatott akác energiaerdő folyónövedékének első kulminációja 3—5 év körül
van, az első jelentős törzsszámcsökkenés után egy újabb maximum 9—12 év közé
esik. Az e korban bekövetkező, jelentős törzsszámcsökkenés után az újabb maxi­
mum 15 év körül várható.
Az 1—2 éves energiaerdő-kísérletek adatai szerint ilyen korban kitermelésük még
nem célszerű, mert a 3. és 4. évben a növedék az előző évinél lényegesen nagyobb,
és a kitermelhető fatömeg többszöröse is lehet.

#4423: -

Arról nem tudok semmit, hogyan lehet hosszú távon egy monokultúrás akácerdőt fenntartani. Tud erre valamilyen kipróbált és hatékony eljárást? A harmadik generáció után szükségképpen jelentős romlás indul meg, ami a kitermelhető mennyiséget nagyban csökkenti. Olvastam újraültetésről (nem gyökérsarj, hanem új egyedek telepítése), de nem tudom, hogy ez megoldást jelent-e? Nekem úgy tűnik, hogy mivel ez az idő (három generáció, ami min. 60 év) elegendően hosszú, nem okoz dilemmát az akácot telepítőknek. Rövid távon jelentős bevétellel kecsegtet, alacsony a kockázata, alacsony a költsége, a hosszú távú költségekkel pedig nem kalkulál senki. A leromlott akácosok, a kizsarolt föld problémáját pedig majd a "jövő adófizetője" oldja megi...

Ehhez hozzá kell tenni, hogy már rövid távon is, a nyilvánvaló haszon mellett olyan költségek (elmaradt hasznok) is jelentkeznek, amelyeket még megbecsüln is igen nehéz: pl. az akácosok nem biztosítanak élőhelyet olyan rovaroknak, amelyek hasonlóan az ide-oda telepített méhekhez a beporzást végzik, és ők egész évben ugyanott élnek. Ezek "munkája" nem jelenik meg méz formájában, hiányukat viszont nem pótolja semmi. Aki azt hiszi, hogy egyedül a háziméhek végzik a beporzás nemes munkáját, igen nagyot téved.

Akik pedig az "árnyas akácosban" tett sétáikről írnak, amint beszívják a virágok bódító illatát, hát legfeljebb az autóutak mentén burjánzó akácost láthattak, ami látványnak sem túl szép, sétálgatni benne pedig kifejezetten kellemetlen. Igaz, a virága szép és finom. Ahogy Magyarország egyes vidékein az akác terjeszkedik, az pedig felér egy országrontással.

Az akácméz nem rossz, mint ahogy a parlagfű méze sem. Ma Magyarországon a méz a hétköznapi ember számára a gyanús színű, cukrosodó, az üzletekben kapható olcsó vegyes mézet, és az akácmézet jelenti, amit valamilyen "megbízható helyről" szerez be. Mást nem ismer. Az akácméz se nem kiemelkedően jó, se nem kiemelkedően drága. Egyszerűen hazánkban ebből van sok.

A mostani akciózás arra megy ki, hogy az akácosok telepítése továbbra is (az Únió által) támogatott legyen, hogy még befektetni se kelljen. Ehhez kérik az aláírásokat.