#4423: -

Arról nem tudok semmit, hogyan lehet hosszú távon egy monokultúrás akácerdőt fenntartani. Tud erre valamilyen kipróbált és hatékony eljárást? A harmadik generáció után szükségképpen jelentős romlás indul meg, ami a kitermelhető mennyiséget nagyban csökkenti. Olvastam újraültetésről (nem gyökérsarj, hanem új egyedek telepítése), de nem tudom, hogy ez megoldást jelent-e? Nekem úgy tűnik, hogy mivel ez az idő (három generáció, ami min. 60 év) elegendően hosszú, nem okoz dilemmát az akácot telepítőknek. Rövid távon jelentős bevétellel kecsegtet, alacsony a kockázata, alacsony a költsége, a hosszú távú költségekkel pedig nem kalkulál senki. A leromlott akácosok, a kizsarolt föld problémáját pedig majd a "jövő adófizetője" oldja megi...

Ehhez hozzá kell tenni, hogy már rövid távon is, a nyilvánvaló haszon mellett olyan költségek (elmaradt hasznok) is jelentkeznek, amelyeket még megbecsüln is igen nehéz: pl. az akácosok nem biztosítanak élőhelyet olyan rovaroknak, amelyek hasonlóan az ide-oda telepített méhekhez a beporzást végzik, és ők egész évben ugyanott élnek. Ezek "munkája" nem jelenik meg méz formájában, hiányukat viszont nem pótolja semmi. Aki azt hiszi, hogy egyedül a háziméhek végzik a beporzás nemes munkáját, igen nagyot téved.

Akik pedig az "árnyas akácosban" tett sétáikről írnak, amint beszívják a virágok bódító illatát, hát legfeljebb az autóutak mentén burjánzó akácost láthattak, ami látványnak sem túl szép, sétálgatni benne pedig kifejezetten kellemetlen. Igaz, a virága szép és finom. Ahogy Magyarország egyes vidékein az akác terjeszkedik, az pedig felér egy országrontással.

Az akácméz nem rossz, mint ahogy a parlagfű méze sem. Ma Magyarországon a méz a hétköznapi ember számára a gyanús színű, cukrosodó, az üzletekben kapható olcsó vegyes mézet, és az akácmézet jelenti, amit valamilyen "megbízható helyről" szerez be. Mást nem ismer. Az akácméz se nem kiemelkedően jó, se nem kiemelkedően drága. Egyszerűen hazánkban ebből van sok.

A mostani akciózás arra megy ki, hogy az akácosok telepítése továbbra is (az Únió által) támogatott legyen, hogy még befektetni se kelljen. Ehhez kérik az aláírásokat.

#4445: Walter - Re:

Kedves Walter!

Az Ön hozzászólása elgondolkodtató, mert saját szavaival írta le, amit az akácról gondol. Természetesen, a véleményét tiszteletben tartom, de lenne néhány meglátásom a tartalmát illetően.

Az akác, mint keményfa, 25 - 30 évesen vágásérett, és sokrétűen felhasználható. Pl. a nyár, ami ugyanannyi idő alatt éri el a vágásérett kort, puhafa,  a talajt  "kihasználja", vízigényes, és nem vetekszik az akác felhasználhatóságával. A tölgyet, aminek 80 - 120 év kell ahhoz, hogy elérje a vágásérett kort, lényegében a telepítője csak erdőben való sétálásra használhatja. Ön mivel váltaná ki az akác tüzifát, a parkettát, a szőlőkarót, a legelők körbekerítéséhez használt oszlopokat, stb., ha az akác nem lenne? A többi keményfa, amit pl. tüzelőnek tudunk használni, az igen hosszú növekedési ideje miatt szinte megfizethetetlen, ráadásul, legalább háromszor annyi területen kellene telepíteni mint az akácot, hogy ugyanannyi keményfánk legyen 100 év alatt, és nem mostanában vághatnánk belőle. Ön milyen fával telepítené be az Alföld homokját, hogy ne váljon újra sivataggá? Az, hogy a virágporából egészséges, jó állagú és ízes méz lesz, csak egy plusz, de nem a legfontosabb. Én pl. a pórias vegyes virágmézet szeretem, mert ízesebb. Az akác igazoltan is jelen van kb. 300 éve Magyarországon, sok ember örömére. Eddig nem problémázott rajta az ország. Nem lepte el hazánkat, sőt, telepíteni kellett. Tarvágás után minden terület kiélt, csúnya látvány, és munkálatokat igényel. Ez a tulajdonos dolga. Az pedig, hogy milyen fát lehet telepíteni a tarvágott erdő helyére, azt az engedély kiadásakor megszabják. Jellemzően ugyanazt a fát engedélyezik, vagy hasonló adottságút. Ehhez eddig sem kellett az EU, megoldottuk.

Itt mindjárt hozzátenném, hogy nekem mindösszesen 1 akácfám van a kertemben, nincs semmilyen erdőm, nem árulok fát, és nem apellálok semmilyen EU-s támogatásra. Azt viszont be kell ismernem, hogy a cserépkályhámat akácfával rakom meg amikor fázom, mert az a legjobb.  Viszont, ha pl. a tölgyeseket akarnák kiirtani, akkor szintén tiltakoznék, de a kanadai nyárnak sem firtatnám a származását, megtartanám.

Végül én, akácpárti úgy tudom, hogy az akác kiirtására adna az EU támogatást, ami évekig tartó "munkát" jelentene a megbízott vállalkozásnak, és az ellenzői, helyesebben a mögöttük álló érdekcsoport/ok erre számítanak.  Hogy az akác  nem fejlődik jól északabbra, és komoly vetélytársa az ottani fáknak, ezért szabadulna tőle az EU.  Az EU-ból behozott fával kellene pótolnunk az akácot, vagyis elesnénk úgy 100 év haszontól, amit az akác hozna, és ez is csak akkor igaz, ha van, aki egyéb keményfát úgy telepít most, hogy tudja, ő már nem él, amikor kitermelik. Ezen kívül az EU betiltaná a kereskedelmét és a felhasználását is az akácnak, ami a meglevő állományt is ellehetetlenítené. Itt meg is akadtam, mert ha felhasználni sem lehet, elképzelésem sincs, mit csinálunk a rengeteg kiirtása kerülő fával. Remélem ez nem ltörténik meg.

Tisztelettel