#4433: bpetya75 - Re: Re:

Szia Petya!

Sajnos fenn kell tartanom a véleményemet az elakácosítás kapcsán. A technika a következő: Jelenleg a tarvágást követően tölgyesnél csak az első sikeres erdősítést (idióta új fogalom) kell biztosítani 2 éven belül. Tehát el kell ültetni kb. 10000 db/ha csemetét (akkor szeptemberben is élni fog várhatóan az előírt 8000 db/ha) és első évben úgy-ahogy ápolni. Ha ezt a gazdálkodó teljesíti (ami kb. 300 000 és 450 000 Ft/ha), akkor az erdőfelügyelőség további 10 évig semmit nem tud kezdeni azzal a gazdálkodóval, aki ezután nem folytatja az erdőfelújítást. És a gazdálkodó ezzel nem is sérti meg az érvényes erdőtörvényt, további vágásokat végezhet ezzel a módszerrel, miközben a korábban vágott erdő helyén ültetett fiatalos már nagyrészt megsemmisült az ápolások elmaradása és a vadkár miatt. Ez a "lehetőség" programozottan része a hatályos erdőtörvénynek, és a törvény alkotói készülnek a 10 év elteltére. Pár éven belül hatalmas fel nem újított erdőállománnyal leszünk "gazdagabbak" és akkor elő kell állni egy megoldással és az már nem lehet a tölgy felújítása, mert arra akkor már az Isten pénze sem lesz elég. És még egy fontos körülmény: Majd megmondják a bolsi erdész nagyfőnök "szakértők", hogy melyik lehet akácos és melyik nem, persze szigorúan szakmai alapon, csúszóról egy szó sem eshet. Sajnos kezelhetetlen lesz a helyzet normál módszerekkel és ennek - ahogy te jogszerűen írod - rengeteg természetszerű és származék erdő fog áldozatul esni. Szerintem ez az igazi oka ennek az akácpropagandának.

Egy törvényi kötelezettség egyszerűen nem áll fenn akkor, ha 10 éven keresztül meg lehet kerülni!

Az meg külön sajnálatos, hogy a Fidesz mellé állt ennek a kampánynak, de tudni kell, hogy az erdőtörvény volt a kevés törvény egyike, amit a Fidesz frakció nem kapásból utasított el a bolsik kormányzása alatt, hanem csak tartózkodott a szavazásnál.

Látni kell, hogy a sok ellopott állami vagyonból csak az erdővagyon maradt, és az erdészek között bőven van, aki így vagy úgy szemet húny ill. közreműködik a felszámolásánál. Sajnos már bőven van erre példa az országban és nem csak magánerdőben. És nem a nincstelen névre vásárolt erdőkről beszélek. Csak egy adalék: Ma leírhatja egy ERTI szakértő az erdészeti szaklapban, hogy az akác tuskósarjat elég egyszer leverni, és ha 20 éves korban vágjuk tarra, akkor háromszor annyi hasznot termel az akácos, mintha 30-35 éves vágásfordulóval kezeljük. Szerinted ez a szakértő mit nem ír alá?

Annyit még írnék, hogy az átkosban szép lassan kiveszett az erdész szaktudás, hiszen a természetes erdőkezelés politikai okokból nem volt kívánatos (a termelési rendszert a jó elvtársak szintjére kellett átállítani: tarvágás, beültetés egyenforma), és a mai irányító erdőmérnök ill. erdész nemzedék többsége egyszerűen nem rendelkezik a szükséges szaktudással ahhoz, hogy az őshonos fafajokból álló erdőt szakszerűen és gazdaságilag is eredményesen kezelje. Amellett, hogy kiveszett a felelős tulajdonosi gondolkodás szerintem ez a másik fő oka annak, hogy ebbe a helyzetbe jutott az erdész szakma.

Azon meg nem kell csodálkozni, hogy a propagandisták a témához értőket nem díjazzák, rontják a munkájuk eredményességét. Csak akkor működik jól egy gátlástalan propaganda, ha a nem túl nemes ösztönökre épít. Ha az emberek elkezdenek gondolkodni, na adj' Isten szakemberek a tényekről is tájékoztatják a nagyérdeműt, akkor meredeken esik a propaganda hatékonysága.

#4497: peti - Re: Re: Re:

Szia!

Sokmindenben igazad van, néhány dologgal viszont nem értek egyet a hozzászólásodban. Kezdjük a végén. Az erdész szaktudás nem veszett ki, bár tagadhatatlanul háttérbe szorult. Sajnálatos tény, hogy az állami erdők egy része kezeletlen (például NFA-s területek), másik részén pedig éves mérlegbeszámolóban gondolkozó közgazdászok mondják ki a döntő szót, ez meg is látszik az erdők állapotán. De abban biztos vagyok, hogy ha meg lenne rá a lehetőség, akkor a kollégák számottevő része képes lenne az azonnali haszonszerzésről tartamos gazdálkodásra váltani. Ahogy ez magánerdők esetében helyenként meg is figyelhető. A magánszektorban persze még inkább elharapózott a rövidtávú gondolkodás, ami az erdők lerablásának valós veszélyével jár.

Én is láttam sajnos nem egy olyan felújítást, ahol a 10 éves kocsányos tölgy helyén 5 méteres akác sarjak állnak. Csakhogy ez nem jelenti azt, hogy szankció nélkül marad a dolog. Nemrég futottam bele egy olyan ötletbe, hogy a mély agyagbemosódásos barna erdőtalajt középmély rozsdabarnának kellene hazudni, hogy ne kelljen elegyes bükkös felhozni a területen. Nem fog összejönni, a tulaj fizetheti a hektáronként pár százezres bírságot. Aztán hogy mi lesz az erdőből, már egy másik kérdés. Erre is volt megoldás az erdőtörvényben, de sajnos a végrehajtási rendeletek nem igazán úgy születnek meg, ahogy az indokolt lenne. Legutóbb pl az erdei séta- és túralovaglással kapcsolatban született meg a VHR, mert az marha fontos. Valakinek...

Az ERTI a költségvetési támogatás fejében bármit bevállal. Bizonyíték rá az ide is belinkelt Kossuth rádiós műsorban nyilatkozó képviselőjük.

Való igaz, a sikeres első kivitelre (minden szakmának meg van a maga szakmai nyelvezete) két éve van a gazdálkodónak, utána pedig évekig nincs kapacitása az erdőfelügyelőnek a terület újbóli felkertesésére. Azt is jól írod, hogy 12 éven belül kell eljutni a befejezésig, utána lehet szankcionálni. Viszont a további véghasználati lehetőségek korlátozásával tud nyomást gyakorolni a felügyelő a gazdálkodóra. Persze az is igaz, hogy a korrupció itt is felütheti a fejét, hogy finoman fogalmazzak.

Ezért is tartanám fontosnak, hogy legyen érdemi támogatás a szerkezetátalakításokra, erre biztosíthat szerintem forrást pl egy ilyen rendelet, aminek kapcsán most megy a hajcihő.