#4587: bpetya75 - Re: Erdészettudományi és erdőökológiai szakmai vélemény a X. Flóra Konferencia Akácállásfoglalására 

Tisztelt bpetya75!

Az ujjamból nem szoptam semmit, de az erdők nagyon sok mindent megtanítanak önmagukról - Önnek is, ha nyitott szemmel jár.

Körül kell nézni a hazai összeomló - vagy ha úgy tetszik felnyíló - erdőkben. Véletlenül sem az akác a legtömegesebb konkvisztádor, még ha jelen is van a fajkészletben. Az őshonos árnytűrő fafajok az összeomló tölgyeseket ugyanúgy átalakítják akác nélkül is. Tudom ajánlani pl. a HNPI inkább nem kezelésében mint kezelésében lévő Tarpai-erdő több száz hektárját Beregben. Száz év múlva már inkább elegyes gyertyános lesz, mint kocsányos tölgyes.

Kedves Kolléga, megfigyelhető, hogy az akácosok - nagyon-nagyon fényigényes fafajról lévén szó - nem újítják fel önmagukat. Ellenben kéretlenül is árnytűrő fafajok hada lepi el az akácosok alsóbb szintjeit, amennyiben ez ellen az erdőgazdálkodó nem tesz semmit. Tehát állománydinamikai szempontból teljesen alaptalan attól tartani, hogy egy elakácosodó erdőállomány vagy nyílt terület az idők végezetéig akácos fog maradni, mert az akác nagyon rosszul újul a saját állománya alatt. Ha nem így lenne, akkor lehet, hogy pl. fokozatos bontóvágással újítanánk fel, és nem tarvágás utáni gyökérszaggatással.

Nem kell aggódni, az erdő nálunk jobban tudja az ökológiát!...

a Kezdeményező

egy nyírségi erdőmérnök

#4743: ifjpalyizoltan - Az erdő megmutatja...

Kedves Zoltán!

Van már némi tapasztalatom az erdőkkel kapcsolatban, hiszen több, mint húszezer hektárt jártam be belőlük az elmúlt másfél évtized alatt. Igaz, hogy ezek 99%-a somogyi erdő, de nálunk a humuszos homoktól a humuszkarbonáton át a rétitalajig, a rozsdabarna erdőtalajtól a barnaföldön át az agyagbemosódásos barna erdőtalajig nagyon sok féle talajtípus, és persze termőhelytípus-változat megtalálható. Nyilván a szikesek nem jellemzők, a sívó homok sem, meg a csernozjom talajok sem. Ezzel együtt azt hiszem, nyugodtan állíthatom, hogy elég széles képem van a magyarországi erdőállományokról.

Nem kétlem, hogy egy magára hagyott akácos idővel át fog alakulni a termőhelytől függően valami mássá. Csakhogy a mai Magyarországon nem az akácosok magárahagyása a jellemző. Bár az igaz, hogy az erdőművelést örömmel megspórolja a gazdálkodók jelentős része, még az előhasználati lehetőségeket sem feltétlenül "használják" ki, de tapasztalataim szerint ha vetni nem is, aratni mindenki szeret. Elenyésző azon véghasználati korú akácosok térfoglalása, amelyeket legális vagy illegális módon idővel ne vágnának le. Márpedig a tarvágott akácos felújítja magát. Meg egy kicsit a környéket is. Arról nem is szólva, amikor mondjuk akáccal fertőzött gyertyános-tölgyes termőhelyen megtörténik a tölgyes véghasználta. Pár napja volt "szerencsém" megfigyelni egy szabadjára engedett gazdálkodó ténykedésének eredményét. Az 5 év alatt levágott 30+ hektárból az akáccal felújítható 10 hektárt sikerült befejezni, a többi húszonpár hektár extölgyes helyén bálványfás akácos áll. Gazda sehol, a terület árverés alatt áll. Nem egy ilyen területről tudok, úgyhogy tapasztalataim alapján nem tudom elfogadni, hogy az akácot a fényigénye veszélytelenné tenné.

Azok a termőhelyek, ahol kéretlen árnytűrők bukkannak fel az akácos alatt, nyilván nem akác termőhelyek. Én még belső-somogyi gyenge homoktalajon nem találkoztam ilyesmivel. Gyertyános-tölgyes klímában, mély, vályogos barnaföldön például meg mit keres az akác, kérdem én?