Kedves  ökoszisztematikusok! Kérjük válaszoljanak és ne ködösítsenek!

1. Mi a bizonyíték és garancia arra,hogy a közeljövőben az akáctól megtisztítandó területeken az önök szerint még mindig oda illő őshonos fafajok és preferált növényfajok életképesek lesznek egyáltalán????

2.Mi a garancia és biztosíték arra,hogy ezen területeken a kényszerített fafajcserét és átalakítást finanszírozza és az ez által keletkezett költségeket,akár egy életre szóló kiesést,károkat,értékcsökkenést  megtéríti valaki az arra kötelezettek, tulajdonosok és gazdálkodók számára????

3.Miféle elképzelés és technikai kivitelezés szerint szeretnék felvenni a harcot az ominózus területeken az akáccal?

4. Önök tudják már 100%ig,hogy mely akáccal érintett területeken és élőhelyeken lesz az ország erre kötelezve?

5.Ha annyira fontos önöknek az ökoszisztéma,miért csak most hallatják a hangukat az Eu palástja mögül? Eddig miért nem volt ez helyi szinten ennyire fontos kedves szakemberek???

Várjuk megtisztelő válaszukat!

#4768: Erdőgazdálkodók - Kérdés

Bár az előző hozzászóló nem "ködösítést", hanem "válaszokat" kért, az eleve rossz kérdésekre nehéz értelmes választ adni.

- Nem csak az EU akarja megtisztítani a területeket az akáctól - a gyepeken megjelenő, spontán akácfoltok kiirtása eddig is a természetvédelem céljai és tevékenységei közt szerepelt. A helyzet tehát lényegében nem lesz új. Az akácról szóló konfliktus természetvédők és gazdálkodók közt szintén nem újkeletű, bőséges irodalma van.

- Többen írták már, én csak ismétlem, hogy NEM, tehát NEM, N-E-M, még egyszer: NEM az ültetvényszerű akácosok kiirtásáról van szó, hanem a főleg gyepeken, spontán kialakult, kontrollálatlan akácállományokról. Az akác hasznosítására a jövőben is lesz lehetőség, nem fogja senki bántani azokat az ültetvényeket, ahol egyéb őshonos fafaj nem termeszthető hasonló sikerrel.

- Mivel minden helynek megvannak a maga sajátosságai, ezért nem lehet egyedüli technikát ajánlani az akác leirtására. Attól függően, hogy a gyepszint mennyire károsodott az akác alatt, milyen fajok élnek még ott, milyenek a domborzati és talajtani adottságok, többféle módszer lehetséges, a kézi, mechanikai irtástól az enyhe vegyszerezésen át a gépi irtásig.

- 100%-os biztonsággal én nem tudom, mely területekre és élőhelyekre fog vonatkozni a törvény, ahogyan a gazdaálkodók sem, hiszen a törvény még meg sem született. De ahogy minden más özönfajnál, úgy az akácnál is a természetvédelmi szempontból legsúlyosabb károk csökkentése a cél. Ezek az akác esetében azok a gyepterületek (tehát nem is erdők vagy mezővédő sávok!!!), amelyeket a közelmúltban fertőzött meg az akác, de az értékes fajok még nem vesztek ki teljesen belőlük, ezért a helyreállításuk reális cél. Vagyis nem a sok évtizede művelt, nyírségi akácültetvényeket kell félteni, amelyekkel mást úgysem lehetne kezdeni.

- A természetvédelem nem csak most hallatja a hangját, és pláne nem az EU palástja mögül. Az invazív fajok visszaszorítása mindig is a természetvédelem legfontosabb céljai és tevékenységei közt szerepelt. Az akácügy miatt kitört pánik, de főleg az ennek kapcsán kilátásba helyezett erdőtörvény-módosítás az, amely a természetvédelmet ellenállásra késztette. Ha nincs ez az akáckampány, minden ment volna úgy, ahogy eddig is. Az EU-s törvény ugyanis annyi változást fog hozni, hogy ezentúl az intézményesített természetvédelemnek nagyobb felelőssége és talán több pénze lesz annak a munkának az elvégézésre, amit eddig is próbált megtenni, vagyis az értékes, természetközeli élőhelyek védelmére az invazív fajoktól. Nem kell tehát félni, nem lesz baja a rendesen kezelt akácültetvényeknek az Alföldön, és marad akác a méhészeteknek is - van és marad elég akác Magyarországon.

PEACE & NO PANIC