#89: Tatár Kán alias Ülő Bika - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: 13. bejegyzőnek, a szerencsétlennek

Van még érvem.

A terméket hibásnak nevezed. Én egyszerűen csak átverésnek. DE! Ez a hiba mindvégig megvolt. Szó sincs rejtett hibáról. A termék nem változott. Egy valami változott. A deviza hitelesek ingerküszöbe. Ha az árfolyam még mindig a 2005-2006-2007-es szinten lenne, akkor nem jutottunk volna oda, hogy most egymásnak osztjuk az észt. Semmi nem változott volna. Szépen fizetnétek a havi törlesztőket. Azonban dicső kormányaink forint gyengítésének köszönhetően (ez több okból tevődik össze) az árfolyam csak emelkedett és emelkedett. Ez már elérte az ingerküszöböt, és elindult a lavina.

Senki. Érted? Senki nem hőbörgött addig, amíg normál árfolyam volt. És senki nem jött az általad (is) felsorolt érvekkel, ellenérvekkel, kifogásokkal stb., meghogyhibástermék. Csücsült mindenki az akkor még csodásnak látszó termékén, és jogkövető módon fizette a havi részleteket.

Fölösleges a billentyűzetet koptatni, messzemenő közgazdasági eszme futtatással, amit én érte fogok, mert a második diplomám közgazdász (az első villamosmérnök; ha már villogni kell a diplomákkal), de...... azt látnotok kell, hogy szerződéskötéskor is ez volt a termék, és most is az. Csak ismételni tudom magam; az ingerküszöb változott. A jogegyenlőség, és jogbiztonság szerződéskötéskor is megvolt. A termék nem változott!!!

Az én forint hitelem aláírásakor másfél órát ültem a bankban és folyamatosan kérdeztem, ezzel persze az ügyintézők idegeire mentem, de jogom volt hozzá. Ez is egy módszer a termék megismerésére, a rejtett hibák feltárására, felkészülni az esetleges sz@rra.

Ja, hogy Ti nem is erre gondoltatok??? Na bumm. Ez lett.

És bármennyire is szemétnek látszó módon vitatkozom veletek, azért sajnálat és együttérzés is van bennem. És mélyen elítélem a bankok viselkedését, a kilakoltatásokat, a családok megnyomorítását, és minden következményét.

Uff én is beszéltem

#94: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: 13. bejegyzőnek, a szerencsétlennek

Nem lehet 13. hogy a sok tanulás az agyadra ment? :)

Ha villamos mérnökként is végeztél, akkor ismerned kell a fekete doboz elvet. Jel be, reakció ki. No ennek mentén hasonlítsd már össze a forint hitel, a devizahizel és a devizaalapú hitel karakterisztikáját.  Az ELSZÁMOLÁS MÓDJA indikálja a kimenetet.

Forint hitelnél az indikátor BUBOR +X %

Devizahitelnél az indikátor LIBOR + Y %

Devizaalapú hitelnél a f(CHF/HUF)

Indulj ki ugyanazokkal a pareméterekkel az idősorban. Mondjuk 5 millió és 10 év, avagy 10 millió és 20 év.

Számold végig és meglátod mitől gyilkos gyógyszer a devizaalapú hitel, az elszámolási szisztémából eredően.  Milyen kölcsön is az, amikor a növevő  törlesztések mellett  nő a tartozás is. És milyen jelzáloghitel az, ahol a követelés meghaladhatja a BIZTOSÍTÉK értékét, illetve felül emelkedhet a FEDEZET értéken?

A hiba a termékben tehát itt van. Hiszen a következményeken egyébiránt minden látszik. Nem kell sem jogi, sem matematikai és pénzügyi zsonglőrség. Ez pedig bizony rejtett hiba. Tervezési hiba. Nem számoltak a CHF / HUF arány elszabadulásával, nem tettek be felső korlátot. Azon túl, hogy ez a szerződéstípus hazárdírozás, tiltott szerencsejáték.

No és ha közgazdasági ismereteid is vannak, akkor úgy fogalmaznék, bevitték a devizaadósokat a tőzsdére úgy, hogy azok azt nem akarták és nem is tudtak róla. A kockázat mértékét - megtévesztéssel - 10-15 %-ra jelezték előre. Ugyanis csak egy 5 éves intervallumát mutogatták a CHF / HUF arány változás idősorából. Néz csak meg a 60 éves intervallumot. Látni fogsz hasonló szakaszokat. Ha tehát prudens lett volna tervezés, úgy felső korlátot kellett volna beépíteni a szerződésbe. A következmények ugyanis pontosan számolhatók. Nos és ha már itt tartunk, ez bizony felveti a bűncselekmény dolgát, mégpedig a szervezett, bűnszövetkezetben elkövetett károkozást.

A józan ésszel pedi annyit, hogy fát gyümölcséről. Nem kell itt bizonyhgatni semmit. Egyszerűeen szerződésenként meg kell nézni az időben hogy változik a banki követelés. Ábrázolni kell és összehasonlítani az egyes kölcsönformákat.

Öszödi böszmésen, elqurták, nem kicsit. Nagyon. Az érintett bankok és a Magyar Állam. Elvileg lenne jóvátételre lehetőség, ami azt jelenti hogy szerződésmódosítással visszatérni a forint pályára, a többlet befizetéseket betudni. Az így okozott károkat megtéríteni. Ám láthatóan nincs meg még a politikai akarat sem. A Varga Mihály féle most kommunikált megoldás lényege az, hogy akkor visszaadatjuk a lopott malac, fülét és farkát. A médiában meg úgy kommunikálják hogy akár egy milliót is visszakaphat a devizaadós. Ez pedig tudhatod ugye micsoda? Tedd az áldozatot bűnbakká a többiek szemében. A vakulj magyar ne láss tót. Egyszerűen undorító ugye? Ám lesz ennek böjtje. Mert a fizető és hitelképes réteg elmegy az EU Bíróságokig. Mert a perköltségeket akár befektetésnek is fel lehet fogni. Simán kiadhatönk 170 arra, hogy visszakapjunk 1,5 millliót nem? Na meg a pernyertesség esetén a 170 is visszajár. Az ügyvéd sikerdíját pedig az alperes fizeti. És van is nekik pénzük. Na és az EU-ban ott megszületnek a normális bírói döntések. Ott nem tudják utasítani a bírákat, mint nálunk a Kúriát.  Pontsoan látjuk a sántikát, a forgatókönyvüket.

Nem is értem 13. Ha ilyen jól vagy kvalifikálva mitől nem érted amit kommunikálok a jelenséggel kapcsolatosan?

Uff

#94: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: 13. bejegyzőnek, a szerencsétlennek

Szerintem teljesen felesleges egymás torkának esni. Mi is deviza alapú hitelt vettünk fel és egy szóval sem állítom, hogy nem hibáztunk. Igen annyiban hibásak vagyunk, hogy bíztunk olyan emberekben és intézményekben amelyekben nem kellett volna. De ha az ember először vág bele ilyenbe tapasztalat nélkül, sajnos elkövet ilyen hibát. De nem hiszem, hogy ezért az egész életével fizetnie kell. Mi albérletből akartunk szabadulni egy saját kis lakásba. Őrültünk mint majom a farkának, hogy minimális önerővel tudunk venni egy kis házat. A szülők anyagi segítséget nem tudtak adni csak annyit, hogy megengedték az ő lakás is bekerüljön fedezetként. A bankban a forint hitelről direkt lebeszéltek. Amikor rákérdeztem, hogy mennyiben változhat a törlesztőrészlet az árfolyam változás miatt, megnyugtattak maximum tízezer ft. Mivel a pénzügyekben nem voltunk jártasak és úgy gondoltuk egy banki szakember csak ért hozzá - fel sem merült bennünk, hogy átvernek bennünket - bele mentünk. Nos a százezer forintos törlesztőrészlet ma kétszázhúszezer lenne, ha nem léptünk volna be az árfolyamgátba - ami szintén nem oldja meg a problémát, de nem volt más választásunk. Gondoljon bele abba, hogy a kettőnk fizetése elmegy a törlesztőrészletre és a rezsire. A megélhetésről már nem is beszélve: élelem, tisztasági szerek, gyógyszerek - a férjem is és én is rendszeresen szedünk gyógyszert -, néha egy-két ruhára is szükség van, vagy ha a háztartásban valami elromlik pótolni kell. És erre már egy fillér sincs. Az évek alatt teljesen eladósodtunk, mert enni kell. És mi még azt sem tehettük meg, hogy nem fizetjük a részleteket és max. bukjuk az addig befizetett összeget, mert mindíg felettünk lebeg az, hogy az anyósomék is hajléktalanok lehetnek. Szóval azért mert naívak voltunk, most az egész életünkkel fizetnünk kell és a bűnősök, akik szándékosan vertek át embereket, röhögnek a markukban. Nem egymást kellene szapulni és hibáztatni, mindenkinek van baja elég, hanem megértéssel és összefogással lenni egymás iránt. Ma nekem, holnap neked. Senki sem azt kéri, hogy az adófizetők pénzéből kárpótoljanak bennünket - mint ahogyan az állam kifizette az önkormányzatok adósságát, amiből vajon mennyi ment saját zsebbe. Csak azt szeretnénk, hogy a bankokat vonják felelősségre az átverésért és azt az összeget amivel megkárosítottak adják vissza. Sajnos az a helyzet, hogy az országban csak széthúzás van,  ezért tartunk ott ahol vagyunk. Az emberek úgy vannak vele ha megdöglött az én lovam, dögöljen meg a tied is. Ez hova vezet?