#72: -  

Akkor neked is: Ez így van. Akinek ellopják a kocsiját, az is bűncselekmény áldozata. Az állam mégse fizeti ki a kocsit az áldozatnak... Itt viszont pont ezt követelik.

#75: penznyelo - Re:  

 A tettes fizeti ki az ellopott autót, amennyiben jogerősen elítélik emiatt. A sértett polgári jogi igényt terjeszthet elő, és a tettes saját vagyonával felel.

Itt is a tetteseknek kellene fizetni, de itt akkora összegről van szó, és annyi emberről, hogy nagy valószínűséggel lehetetlen. Egyelőre még őrizetbe sem vettek senkit.

De nagy kérdés, hogy hiva tűnt el 150 mrd forint? Csak nem párolgott el???????

Polgári jogi kérdés az is, hogy amennyiben valaki egy nemlétező dolgot elad - pl. egy nemlétező autót -, akkor az semmis, azaz érvénytelen szerződésnek minősül.

A szerződés attól lesz érvénytelen, hogy „szenved” valamilyen hibától. A hiba megléte és annak a szerződéssel kapcsolatos következményei (vagyis annak érvénytelensége) függetlenek attól, hogy ki a felelős a létezésükért. Az persze más kérdés, hogy egy szándékos jogellenes magatartás nyomán keletkezhet-e valakinek kártérítési kötelezettsége.

Jogkövetkezménye az, hogy az eredeti, vagyis a szerződéselőtti állapotot kell visszaállítani.

Semmis szerződés esetén tehát az eredeti állapotot kell helyreállítani, magyarul minden visszajár. Jelen esetben a nemlétező kötvényeknél is valóban felmerülhet ugyanez, nem más ez, mint ha egy nemlétező autót adtak volna el. A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni. Ergo: szerintem is az van, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot a nemlétező kötvények esetén, azaz az ügyfél pénze van ott az Értékpapír-forgalmazó által vezetett ügyfélszámlán, tehát az már BEVA védett, így kártalanítani kell az ügyfeleket a BEVA-nak.

A semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.

A szerződés érvénytelenségéhez tehát nincs szükség külön eljárásra (nem kell megtámadni, hanem e törvény erejénél fogva, eleve érvénytelen) és bárki (tehát nem csak a sérelmet szenvedő, vagy akinek jogát, jogos érdekét sérti) hivatkozhat rá, határidő nélkül.